Készek az Európai Emberi Jogi Bíróságig is elmenni a pataréti szeméttelep mellé kilakoltatott családok - nyilatkozta a Maszolnak a közösség képviseletében Greta Linda. A volt Coastei utcai lakost - akit több mint kétszáz személlyel együtt télvíz idején lakoltatott ki Kolozsvár peremére a városháza 2010-ben - arról kérdeztük, hogyan fogadták a kolozsvári bíróság januári kedvezőtlen döntését.

Január 17-én a kolozsvári bíróság a perbehívás idejének elévülésére hivatkozva nem hozott érdemi ítéletet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a döntés jogerős lesz, a polgármesteri hivatalnak nem kell kifizetnie a 460 ezer eurós kártérítést, amelyet korábban megítéltek a közösségnek. A pert 2011-ben indították el a kilakoltatottak, amelyet alapfokon meg is nyertek a városházával szemben. A Kolozs megyei törvényszék 2013-ban arra kötelezte a városházát, hogy fejenként kétezer eurós kártérítést fizessen az érintetteknek. A városháza a törvényszék döntését megfellebbezte, a kolozsvári ítélőtábla 2014-ben pedig helyt adott az óvásnak, és elrendelte az ügy újratárgyalását. Január 17-én a kolozsvári bíróság a perbehívás lehetőségét hivatalból elévültnek nyilvánította.

A patarétieket képviselő Ovidiu Podaru ügyvéd a Clujust poltárnak úgy fogalmazott, aberráció az ítélet, szerinte a bíróságnak újra kellett volna tárgyalnia az ügyet. A döntés ellen fellebbezést nyújtott be. 

Greta Linda: senkit sem lakoltatlathatnak ki télvíz idején

"Tologatják a pert az egyik bíróságról a másikra. A helyzet az, hogy évekkel ezelőtt a pert megnyertük, hiszen bebizonyosodott a jogtalanság. Törvényes előírás, hogy senkit sem lakoltathatnak ki télvíz idején. Minket pedig december 17-én lakoltattak ki házainkból, 2010-ben, -20 fokos hidegben" - kommentálta a bírósági döntést a patarétiek képviselő Greta Linda. 

Biztosított, nem adják fel a harcot, nincs vesztenivalójuk, készek akár az Európai Emberi Jogi Bíróságig is elmenni. 

Arra a kérdésre, hogy a városháza mennyire tartotta be korábbi ígéreteit, és mennyire javított az ott élők életkörülményein, Greta Linda elmondta, Pataréten alig változott valami. "Ugyanolyan feltételek között, ugyanabban a nyomorban élünk, 16 négyzetméteres szobákban tengődünk, negyvenen használunk egyetlen illemhelyet. A legnagyobb gond az, hogy kitettek minket a város szélére, úgy élünk ott, mint Auschwitzban, annyi különbséggel, hogy nem vesz körül bennünket elektromos kerítés" - magyarázta.

Hozzátette, továbbra is csak a hideg vízhez jutnak hozzá, a gázszolgáltatást azóta sem biztosították. Bár a városháza autóbuszt biztosított a gyermekek számára, hogy iskolába járhassanak, a gond az, hogy a jármű délután fél háromkor indul vissza Patarétre, a középiskolások ellenben délután 3-ig, 4-ig vannak. 

Itt olvashatja a városháza elképzeléseit a szeméttelep mellett élők sorsának javításáról.