Veszélybe került a több évtizedes múltra visszatekintő kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum - hívta fel a figyelmet az iskola tanári közössége. FRISSÍTÉS: Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke megkeresésünkre elmondta, a kolozsvári belvárosi iskolák nem éltek a választás jogával, amikor arról kellett dönteni, mely három osztályról mondanak le a diáklétszám drámai csökkenése miatt. A tanfelügyelőségen nem erősítették meg, hogy valóban a Brassai líceum egyik kilencedik osztálya szűnne meg a 2017-2018-as tanévtől. FRISSÍTÉS1: a másik érintett iskola valószínűleg a Grigorescu negyedi Onisifor Ghibu Elméleti Líceum. FRISSÍTÉS2: sikerült elérnünk a Brassai igazgatónőjét. 

"Az erdélyi magyar oktatás 1989 utáni történetében most történhet meg először, hogy létveszélybe kerüljön egy nagy múltú magyar elméleti líceum.2017 januárjában több magyar tisztségviselő részéről elhangzott az, hogy a 2017/2018-as tanévtől kezdődően meg kell majd szüntetni iskolánk egyetlen líceumi elméleti osztályát. Erre sor is került 2017 január 25-én. Ha a helyzet nem fog változni, akkor ez a tanfelügyelőségi döntés azt jelenti, hogy módosulni fog iskolánk jogi státusa, átalakul szaklíceummá, amelynek nem lehet majd (0)I-VIII osztályos tagozata sem. Mindez egyet jelent elméleti líceumunk felszámolásával. A Ceasușecu-diktatúra legsötétebb évei sem veszélyeztették iskolánk létét" - olvasható a közleményben.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség szerdán döntött a beiskolázási tervekről. 

Az előzmények része, hogy 2010-ben elvettek a Brassai Sámuel Líceumtól egy elméleti osztályt. 2011-ben költöznie kellett az iskolának az unitárius líceumból, ezzel elvesztette osztályainak egy részét, mivel az új épület nem tette lehetővé két párhuzamos I-VIII osztály működtetését. "2013-ban az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének egykori oktatási alelnöke, Péter Tünde át akarta alakítani elméleti líceumunkat szakiskolává. Ez az országos RMDSZ, Markó Béla szenátor úr és Kelemen Hunor szövetségi elnök úr határozott közbelépésének, segítségének köszönhetően nem valósulhatott meg. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően akaratunk ellenére egy líceumi szakosztályt kaptunk, ezt kísérte egy jegyzőkönyvben is rögzített, aláírásokkal megerősített ígéret az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének akkori elnökétől, Máté Andrástól, valamint Horváth Anna alpolgármester asszonytól és Csoma Botond egykori városi tanácsostól, hogy a szakosztály indítása nem fogja negatívan befolyásolni az iskolánkban folyó elméleti oktatást. A megnyugtató ígéret ellenére a 2013/2014-es tanévtől kezdődően elvettek tőlünk egy újabb, második elméleti osztályt. Rá négy évre, most, 2017-ben a megmaradt utolsó, harmadik elméleti líceumi osztályunktól is megfosztottak, annak ellenére, hogy a nyolcadik osztályosaink közül húszan a megszüntetésre ítélt kilencedikes természettudományi osztályban szeretnék folytatni tanulmányaikat, amint az a megyei tanfelügyelőségre is benyújtott 243/2017 január 13-i szülői beadványból is kiderül" - írják. 

A Brassai Sámuel Elméleti Líceummal szembeni "szándékos negatív diszkriminációnak" tartják, hogy 2010-2017 között a kolozsvári magyar iskolák közül egyetlenként folyamatosan csak az iskolától vesznek el elméleti líceumi osztályokat. Más kolozsvári magyar líceumok 2002 óta változatlan számú elméleti líceumi osztályokkal működhetnek - hívják fel a figyelmet. 

Emlékeztetnek, hogy több beadványban is jelezték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a helyzetüket, mégsem történt semmi. A közlemény teljes szövege itt olvasható.

Csoma Botond: az igazgatók nem tudtak dönteni

Megkeresésünkre Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke részletesen beszámolt arról, mi áll az ügy hátterében. Elmondta, a demográfiai hullám miatt jelenleg nyolcvan gyermekkel kevesebb diák tanul nyolcadikban, és közel száz gyermek negyedikben, így az osztálycsökkentés ötödikben és kilencedikben elkerülhetetlen a 2017-2018-as tanévben. 

"Amikor először egyeztettünk erről a főtanfelügyelővel, Valentin Cuibusszal, meg akart szüntetni 4 kilencedik osztályt és 5 ötödik osztályt a gyermeklétszám csökkenése miatt. Sikerült elérni, hogy ez a szám ötödik osztályban csak 1, és kilencedikben csak 2 legyen.  Abban is sikerült megegyeznünk, hogy mivel jövőre negyven gyermekkel emelkedik a gyermeklétszám, megpróbáljuk a 2018-2019-es tanévben korrigálni a helyzetet, és újabb osztályokat beindítani. Abban is megegyeztünk, hogy a vidéki településeken nem szüntetnek meg osztályokat, erre a törvény lehetőséget ad, hiszen egyetlen iskola lévén román osztályokba kényszerítenénk a gyermekeket. Abban is megegyeztünk a főtanfelügyelővel, hogy Kolozsvár negyedeiben nem vágunk ötödikeket, mert külön közigazgatási egységekként kezelhetjük a lakótelepeket. Mert ha például a Grigorescu negyedben megszüntetjük az ötödik osztályt, nagy eséllyel az a gyermek nem jön be a belvárosba egy magyar iskolába, hanem a román tagozatra iratkozik. Abban is megegyeztünk, hogy mivel nagy igény volt a szakosztályok elindítására, ami meg is történt, nem fogunk szakosztályokat sem megszüntetni, hiszen erre szükség van. Abban is megegyeztünk, hogy ötödik és kilencedik osztályt ugyanabból az intézményből nem vágunk" - vázolta az előzményeket Csoma Botond.

Hozzátette, mindezek függvényében a kolozsvári belvárosi iskolák kellett volna meghozzák a döntést, hogy mely három osztályról mondanak le. "Összehívtuk az érintett iskolaigazgatókat, és arra kértük őket, egyezzenek meg egymás között. Hat órás tanácskozás után sem tudtak megegyezni, az ülésen az RMPSZ képviselői is részt vettek. Az RMDSZ nem egy döntőbíró, hanem egy érdekvédelmi szervezet, és akkor tud érdeket képviselni, ha erre mandátumot kap. Mivel nem kapott mandátumot arra az RMPSZ-től, az iskolaigazgatókról, hogy valamilyen álláspontot képviseljen a tanfelügyelőség fele, így ebben a kérdésben az RMDSZ nem tudott szubjektíven dönteni, azaz rábökni egy iskolára, mert a szövetség sem nem döntőbíró, sem nem kommunista párt. A Brassai igazgatónője is aláírta a dokumentumot, hogy a döntés joga javaslattétel nélkül átkerül a tanfelügyelőség hatáskörébe" - számolt be az RMDSZ megyei elnöke.

Csoma Botond csütörtök délben megkereste a líceum vezetőségét, hogy ismertesse álláspontját. 

A tanfelügyelőség vezetőtanácsa szerdán hagyta jóvá a beiskolázási terveket. Megkeresésünkre Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nem tudja, mire alapozva állítja azt a Brassai, hogy onnan vágnak le egy kilencedik osztályt, hiszen hivatalosan a tanfelügyelőség csak pénteken értesíti az iskolákat a döntésről. 

A másik iskola valószínűleg a Ghibu

Az Grigorecu negyedben lévő Onisifor Ghibu Elméleti Líceum volt aligazgatója, Zsigmond Ilka személyes Facebook-oldalán közölte, hogy információi szerint a másik érintett iskola éppen a Ghibu. Beszámolója szerint 17 éve "makacsolta meg magát a Ghibu líceum magyar tanári kara", hogy nem hagyják felszámolni az iskola magyar tagozatát. Három év kiesés után újraindították a IX. osztályt, amelyet jövőre már nem indíthatnak be - olvasható a bejegyzésben. 

"Ma tudtam meg, hogy jövőre nem indíthatunk kilencedik osztályt. Pedig olyan nyolcadik végez az idén nálunk, hogy áldás a tanár életében, amikor ilyen osztályt tanít. Nem értem, miért érdekünk nekünk, kolozsvári magyaroknak felszámolni az iskoláinkat? Mit fog kezdeni az a néhány iskola azon a bűvös négyzetkilóméteren a lassan 400 000 fős lakosságú Kolozsvár összes magyar gyermekével? Nem kár azokért a gyerekekért, akit a szüleik román tagozatra iratnak, mert egyébként teljesen jogosan, nem szeretnének naponta 1 órát ingázni? Csak nekem tűnik, hogy ezzel a líceumi osztállyal Kolozsvár egy értékes színfoltját veszíti el? (Nem kevésbé érvényes ez a Brassais osztályra is.) Tényleg jó ez nekünk, kolozsvári magyaroknak? Mert akkor elfogadom" - írja személyes Facebook-bejegyzésében Zsigmond Ilka. 

Brassai igazgatója: velünk tényeket közöltek

Megkeresésünkre a Brassai Sámuel líceum jelenlegi igazgatója, Iszlai Enikő elmondta, a tanfelügyelőség nem szerdán döntött arról, hogy a Brassai elméleti kilencedik osztálya jövőre már nem működhet. A Ghibu és a Brassai igazgatóival január 11-én közölték a hírt, hogy a 2017-2018-as tanévben nem indulhat elméleti osztály. 

"A január 11-én a Kolozs megyei iskolák vezetői közül csak ennek a két iskolának az igazgatóit hívták meg erre a beszélgetésre. Nem közölték, hogy mi alapján választották ki a két iskolát, mivel korábban nem sikerült kidolgozni egy olyan kritériumrendszert, amelyben minden iskola megegyezetett volna, és amely alapján eldönthették volna, melyik iskola mond le az osztályáról. Azért nem sikerült közös kritériumrendszerben megállapodni, mert nincs olyan kolozsvári magyar igazgató, aki azt mondja, igen, kérem, én hajlandó vagyok lemondani egy osztályról azért, hogy például a Brassait megmentsem. Ugyanakkor ilyen kérdésekben az iskola igazgatója egy személyben nem dönthet, erre jogilag az iskola vezetőtácsának van felhatalmazása, ők viszont nem vettek részt azon a gyűlésen. Így az ülés nem lehetett több, mint egy érdeklődő kérdésfelvetés. Ezek olyan csapdák, amelyeket jó kikerülni" - mondta Iszlai Enikő.