Törvényt sértettek a szenátorok azzal, hogy visszaküldés helyett a képviselőházba irányították a melegeket megcélzó alkotmánymódosító polgári kezdeményezést - állítja az LMBTQ-emberek jogait védő szervezet, az Accept. A diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba elmondta, beláthatatlan következményei lennének a heteroszexuálisokra is, ha az alkotmányt a javasolt formában módosítanák.

A leszbikusok, meleg férfiak, biszexuálisok, transzszexuálisok és queer emberek jogait védő Accept hivatalos oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy értelmezésük szerint alkotmányt és törvényt szegtek a szenátorok azzal, hogy ahelyett, hogy illetékességi okokra hivatkozva visszaküldték volna a kezdeményezőknek az alkotmánymódosító indítványt, átküldték azt a képviselőháznak. A jogvédő egyesület értelmezésében az alkotmány 151-es cikkelye kimondja: a kezdeményezést elsőként a képviselőházba kellett volna benyújtani, ehelyett 2016. május 23-án tévesen elsőként a szenátusban iktatták. Ugyanakkor a 189/1999 törvény értelmében az indítványt a hivatalos közlönyben való megjelenés utáni hat hónapban kellett volna benyújtani az illetékes házhoz, erre viszont 14 hónappal később került sor. A Koalíció a családért kezdeményezése 2015. november 25-én jelent meg a közlönyben, a képviselőházban pedig 2017. február 13-án iktatták.

Az Accept arra kéri az alsóházat, hogy tárgyalás helyett küldjék vissza kezdeményezést a Koalíció a családért egyesületnek.

A Koalíció a családért egyesület azt szeretné, ha az alkotmány 48. cikkelyébe a következő megfogalmazás kerülne be: „A család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket”. Jelenleg a 48-as cikkely két fél önkéntes elhatározásán alapuló családról beszél. Az egyesület több mint három millió aláírást gyűjtött össze, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésben.

Sietős, de azért nem annyira?

A szenátus jogi bizottsága február 8-án döntött úgy, hogy az alkotmánymódosító indítványt elsőként az alsóháznak kell tárgyalnia. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, Titus Corlăţean szerint az alkotmány értelmében eleve a képviselőházban kellett volna elkezdeni a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos procedúrát, 2016 októberében azonban - helytelenül - előbb a felsőháznak küldték el a dokumentációt.

"Rendkívül fontos témáról van szó. Hárommillió állampolgár írta alá a kezdeményezést, mi pedig itt húzzuk az időt" - mondta Corlăţean, hozzátéve, ahhoz, hogy tavasszal sor kerülhessen a kezdeményezésről szóló referendumra, mindkét háznak gyorsan és hatékonyan kell dolgoznia.

Megkeresésünkre Márton Árpád jogászképviselő elmondta, értelmezése szerint az alkotmány 151-es cikkelye nem írja elő, hogy elsőként a képviselőháznak kell tárgyalnia az indítványt. „A cikkely szövegében elsőként valóban a képviselőházat említik, de ebből csak azok szerint következik az, hogy elsőként az alsóháznak kell tárgyalnia a javaslatot, akik nem értenek a joghoz” - mondta a képviselő.

Arra a megjegyzésre, hogy létezik, hogy a szenátus jogi bizottsága is így értelmezte a cikkelyt, Márton Árpád szerint inkább arról van szó, hogy a szenátorok úgy döntöttek, nem akarnak az első ház lenni, amely tárgyalja a kezdeményezést. Hozzátette, az illetékességről három értelmezés látott eddig napvilágot: elsőként a szenátusnak kellene tárgyalnia az indítványt, a második szerint elsőként a képviselőháznak, egy harmadik értelmezés szerint pedig a két háznak párhuzamosan, és ha van véleménykülönbség, akkor a két háznak össze kell ülnie, és háromnegyedes többséggel kell meghoznia az egyeztetett szövegről a döntést.

A jogászképviselő elmondta, amit az alkotmány 151-es cikkelye biztosan leír az az, hogy véleménykülönbség esetén a két háznak össze kell ülnie, és háromnegyedes többséggel kell meghoznia az egyeztetett szövegről a döntést.

A képviselőház jogi bizottságában elnapolták az indítvány vitáját. 

Asztalos Csaba: baj van a megfogalmazással

Az alkotmánymódosító javaslattal nem csak procedurális szempontból vannak gondok. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba szerint a megfogalmazás a melegeket célozza, de másokat is telibe talál.

Értelmezése szerint a javaslat túl restriktív, korlátozó, ami a család fogalmát illeti. „Arra van precedens, hogy a házasságot egy férfi és egy nő közötti szövetségként határozzák meg. Amit viszont gondnak vélek, az a család meghatározása. A meghatározás szerint csak az minősül családnak, amely a férfi és a nő házasságán alapul. A valóság erre rácáfol. Számtalan példát látunk arra, hogy egy férfi és egy nő úgy is együtt élhet, úgy is nevelhetik gyermekeiket, hogy nem kötnek házasságot. A kérdés az, hogy ők egy családot alkotnak vagy sem. Vagy ott vannak a gyermekeiket egyedül nevelő nők, apák, nagyszülők. Ők család vagy nem?" – tette fel a kérdést Asztalos.

Hozzátette, tény, hogy Romániában most is csak egy férfi és egy nő házasodhat, hiszen a polgári törvénykönyv kizár minden más lehetőséget. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a Koalíció a családért megfogalmazása kerül bele az alkotmányba, kaphatnak-e például családi támogatást a gyermeküket egyedül nevelő anyukák, Asztalos Csaba elmondta: felmerülhet a helyzet, hogy nem, ezek olyan részletkérdések, amelyekre senki nem gondol.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges, hogy a parlamentben ez ellen senki sem emelt szót, Asztalos Csaba elmondta: „Ez elsősorban azért van, mert választási évben kezdeményezték a populista eljárást. Az egész lényegében egy homofób érzelmeken alapuló alkotmánymódosító kezdeményezés, hiszen mindenki ebben a kérdésben csak az azonos neműeket látja, és nyilvánvaló, hogy a melegek ellen irányul a javaslat”.

Emlékeztetett, hogy az alkotmánybíróság, amikor elemezte, hogy a kezdeményezés eleget tesz-e a formális feltételeknek, kimondta, hogy a család fogalma tágabb, mint amit a kezdeményezők szeretnének az alkotmányba bevinni. Hozzátette, a család fogalmából nem lehet kizárni a melegeket, hiszen erre vonatkozóan már van strasbourgi bírósági döntés. „Véleményem szerint éppen ezért Románia előbb-utóbb rendezni fogja ezt a kérdést a bejegyzett élettársi kapcsolattal” - mondta.

Emlékeztetett, az indítványt a parlamentnek is el kell fogadnia, az alkotmánybíróság tartalmi szempontból is elemezni fogja, mielőtt népszavazást írnának ki a kérdésben.