Törvénytervezet: pórul járnak azok a szülők, akik nem adatják be a védőoltásokat


-A A+

Akár büntetőjogi következménye is lehet annak, ha a szülő nem adatja be gyermekének a védőoltást – olvasható az oltási törvény tervezetében, amelyet május 20-ig bocsátottak közvitára. Bár a törvényjavaslat a jelenlegi formájában nem tartalmazza a büntetéseket, az egészségügyi miniszter szerint ezt utólag fogják hozzácsatolni a dokumentumhoz. A Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság elnökével, Tar Gyöngyvérrel a tervezetről beszélgettünk.

Mi az első benyomása a tervezetről?

Az első benyomásom egyértelműen pozitív. Az elvárásomnak megfelelően nyúl a védőoltás problematikájához a törvényjavaslat. A legfontosabb elv már az első oldalakon kiderül: a tervezet a gyermekek érdekeit szolgálja. Ez az elv eléggé áthatja az egyébként nagyon terjedelmes és részletes, sok olyan dologra kiterjedő javaslatot, amelyek eddig nem voltak megfelelően szabályozva. Legalább most tiszta víz kerül a pohárba.

Akkor vegyük sorra. Mely az a legfontosabb előírás, amelyet kiemelten fontosnak vél?

A fent említett elven kívül az ingyenesség: az állam fedezi a védőoltásokkal kapcsolatos összes költséget. Az oltás beszerzésétől kezdve az egészségügyi személyzet képzésén át a szülők tájékoztatásáig.

A másik fontos előírás, hogy a szülői felelősséget is végre leszögezi. Végre beszél arról, hogy a szülőknek és a 18 éves kort betöltő felnőtteknek is felelősségük van a védőoltások beadatásában. A szülőnek tehát kötelessége elvinni a gyermekét oltásra.

Ha pedig kötelessége, akkor meg is kell határozni, melyek a kötelező oltások. Eddig ez sem volt egyértelműen leszögezve. A tervezet tehát kategorizálja a vakcinákat: vannak a kötelező oltások, ezek az eddig is ismert oltásnaptár szerintiek, vannak a rizikó esetén beadandó készítmények, és ott vannak az ajánlott oltások, ez utóbbiak opcionálisak. És még persze a járvány esetén nyilván kötelezően beadandó vakcinák. Az oltáscsoportok tehát világosan elkülönülnek most már egymástól, így mindenki számára tisztázza az eddig konfliktusos és eléggé kétértelműen megfogalmazott kategóriákat.

Sok orvos nyilatkozta korábban, hogy a kanyarójárvány esetében is megmutatkozott: a legnagyobb probléma az immunizálással az, hogy több olyan gyermek él Romában, akik hivatalosan nem is léteznek, meg sem születtek. Az ilyen gyermekeknek nincs családorvosuk, ők vakcina nélkül maradnak.

Igen, ez a fájdalmas valóság, valóban élnek így ma gyermekek Romániában, sőt felnőttek is. Ennek rendezése viszont nem ennek a törvénytervezetnek a feladata, ez a személyi nyilvántartáshoz tartozik. És nyilván gyorsan orvosolni kell, hogy az érintettek az oltási törvény hatálya alá eshessenek.

Milyen újdonságokat tartalmaz a tervezet az előző szabályozásokhoz képest?

Újdonság már az is, hogy nem több rendelkezéssel oldották meg a különböző szereplők feladatait, hanem egyetlen törvényjavaslattal kívánják ezt orvosolni. A családorvostól kezdve a pedagógusokon keresztül az önkormányzatig, a járványügyi hatóságokig mindenki számára megfogalmazza a kötelezettségeket, illetve a szülők fele is természetesen. A javaslatban a szülők jogai külön fejezetet kaptak. A szülőknek például joguk van az alapos, megfelelő informáláshoz.

A javaslat egészen konkrétan és világosan megfogalmazza, hogy az oltás beadatása a szülő felelőssége és a gyermek egészségét szolgálja. Tehát ilyen értelemben nem kell a szülő beleegyezését kérni, hanem éppen a szülőnek kell kérvényeznie azt, ha megtagadja az oltást. Ez utóbbit csak írásban teheti meg. Az írásos dokumentummal a felelősség alól már nem lehet kibújni, a következmények már sokkal könnyebben számon kérhetők. Az oltás elutasításának jogi következményei lehetnek.

Milyen jogi következményekre gondol?

A büntetések mértékét és fajtáját utólag fogják a javaslathoz hozzárendelni – legalábbis ezt nyilatkozta pár napja a tárcavezető, Florian Bodog. Magyarországon például elveszítheti a szülő a gyermekét, ha megtagadja az oltást, és ezzel árt a gyermekének. Nem tudom, hogy ilyen szintig el fog-e menni a szabályozás, de mindenképp viselnie kell a szülőnek is a megtagadás felelősségét. (A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy akár börtönbüntetés is járhat annak a szülőnek, aki megtagadja az oltást, mert ezzel a szülő kimeríteni a kiskorúval szembeni rossz bánásmód fogalmát – szerk. megj.)

Eddig könnyen lehetett másra mutogatni, és hetet-havat összehordani a védőoltásokról úgy, hogy nem járt következményekkel. A tervezetben már szerepel, hogy az egészségügyi személyzet kifejezetten büntethető, és eljárást lehet indítani ellene, ha hamis elméleteket, nem hiteles információkat, tudományosan nem bizonyított állításokat terjeszt.

A javaslat szerint nem lehet oltás nélkül iskolába, óvodába íratni a gyermekeket.

Igen. A szülőnek, gyámnak tanúsítania kell, hogy a gyermek megkapta az oltásokat. Ezt családorvosi igazolással lehet megtenni. Ugyanakkor a javaslatban szerepel egy úgynevezett megyei vakcinológiai bizottság létrehozása, ettől a bizottságtól is lehet igazolást kérni, amennyiben a családorvos nem tudja ezt kiállítani. Ez a bizottság igazolhatja azt is, hogy a gyermeknek ellenjavalt a védőoltások beadása, és mehet úgy közösségbe, hogy hiányoznak bizonyos oltások, vagy később pótolják ezeket. A bizottságnak joga van beidézni a mulasztó szülőt, és akár büntetőeljárást is kezdeményezhet azon szülő ellen, aki annak ellenére sem kezdte meg gyermeke immunizálást, hogy az már betöltötte a harmadik életévét.

A kanyarójárvány alatt kiderült, rengeteg Romániában az olyan gyermek, akit azért nem oltottak be, vagy szakadt meg az immunizálási folyamata, mert a szülei külföldön tartózkodnak, és nem volt, aki elvigye őket beoltani. Rengeteg ilyen gyermek kapta el a kanyarót. A tervezet szerint amennyiben a szülő külföldön tartózkodik, kötelessége megnevezni egy személyt – nem feltétlenül a gyámot –, aki gondoskodik a gyermek immunizálásáról. Ezt a személyt a családorvos nyilvántartásba veszi, és értesíteni, ha eljött a vakcina beadásának ideje.

A javaslatban nagyon sok olyan előírás szerepel, amely számot vet azzal, hogy már nem lehet a gyakran félretájékoztatott állampolgárokra bízni, hogy beadatják-e a gyermeknek a védőoltást, vagy sem. Éppen ezért az érintett hatóságoknak nagy szerepe és felelőssége lesz a megfelelő tájékoztatásban.

A családorvosoknak milyen szerepet szánnak?

Ők azok, akik beadják az oltásokat. Elsősorban a családorvos az, aki követi a gyermek fejlődését a felnőtté válásig, neki kell az immunizálásról gondoskodnia. A szülőkkel közösen tervezi meg az oltás menetét. Köteles alaposan tájékoztatni a szülőket, nem terjeszthetnek oltásellenes és hamis, tudománytalan elméleteket. Nem olthat olyan egészségügyi személyzet, amely nem köt szerződést az egészségügyi igazgatóságokkal. Ez eddig is így volt.

A családorvosok felelőssége nem sokat változott ahhoz képest, ami volt. A családorvosoknak viszont nagy segítség, hogy a javaslatban megfogalmazzák: kötelező a védőoltások beadatása. Romániában az oltások kötelezővé tételéről ezután is lesznek viták. Már volt olyan tervezet, amely azon bukott meg, hogy az ortodox egyház ellenezte. Hozzánk is eljuttattak többek között egy olyan levelet, amelyben megfogalmazták: nem tartják elfogadhatónak azt, hogy „egy kétes értékű” beavatkozást kötelezővé tegyenek. Remélem, hogy ezek a maradi támadások nem tudják megbuktatni ezt a változatot, amely szerintem az eddigi legjobban kidolgozott oltástörvény.

Említette, hogy az önkormányzatnak is felelősséget kell vállalniuk az oltások kérdésében...

Főleg azoknak a gyermekeknek az esetében kell lépniük, akiket nem a szülők nevelnek. Gondolok itt például a külföldön dolgozó szülőkre. Az önkormányzatoknak fel kell kutatniuk és tájékoztatniuk kell az érintetteket az immunizálás fontosságáról. Az önkormányzatnak meg is vannak lassan ehhez az eszközei. Remélem, hamarosan létrehozzák az önkormányzatok alá tartozó egészségügyi és szociális problémákkal foglalkozó ügyosztályt, amely az iskolaorvosokat, iskolaasszisztenseket, közösségi asszisztenseket foglalná magában. Az ügyosztályt a minisztérium tartaná el, de a szakembereket az önkormányzat alkalmazná. Az ügyosztálynak egy romamediátort is foglalkoztatnia kell, akinek a roma közösségből kell jönnie. Eszközök most már egyre inkább vannak, élni kell ezekkel.

Rengeteg szülő panaszkodik arra, hogy az egészségügyi minisztérium képtelen beszerezni elegendő védőoltást, folyton hiány van, így nem csoda, ha járványok alakulnak ki.

Én is azt vallom, hogy a mai rossz helyzet részben amiatt van, hogy nem folyamatos a védőoltással való ellátottság. Ez óriási problémát okoz. Valahogy sohasem sikerült az egészségügyi minisztériumnak megszerveznie, hogy folyamatos legyen az ellátás. Ez erkölcsi problémát vet fel, hiszen mi hiába bizonygatjuk a szülőknek, hogy mennyire fontos és életbevágó a védőoltások beadatása, ha egyszer a szaktárca nem biztosítja az ellátást. Így úgy tűnhet, hogy a minisztérium nem veszi komolyan az immunizálást. Végre ez a törvényjavaslat megállapítja a szaktárca felelősségét is a kérdésben. A minisztériumnak kell beszereznie az vakcinákat, és megtérítenie például a kárt, ha a nem megfelelő ellátottság miatt valaki kárt szenved.

Nagyon fontos, hogy az oltóanyagok beszerzését a tervezet szerint kiveszik a közbeszerzések köréből. Tudjuk, hogy a közbeszerzési eljárások bonyolultsága és átláthatatlansága az egyik oka annak, hogy nem lehet idejében biztosítani az oltóanyagokat. A sok óvás, procedúra egyszerűen akadályozza, hogy folyamatos legyen az ellátottság.

Életbevágó továbbá, hogy a minisztériumnak egy éves tartalékot kell a védőoltásokból felhalmoznia, megfelelően tárolnia és frissítenie. Miért nem hallunk például Magyarországon és Európa más tájain nagy oltóanyagkrízisekről? Mert nekik sikerül az egy éves tartalékot létrehozniuk, amelyet folyamatosan frissítenek. Persze ennek van költségvonzata, de megér minden pénzt a prevenció. Ez így még mindig sokkal olcsóbb, mint utólag megtéríteni a betegségekkel járó kezeléseket, fedezni például a rokkantsággal járó évtizedes társadalmi költségeket.








EZT OLVASTA MÁR?

X