A máriaradnai római katolikus kegytemplom felszentelésének 250. évfordulóját ünnepelték csütörtökön az Arad megyei búcsújáróhelyen. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után Máriaradna volt a második legnagyobb zarándokhely.

1767. pünkösd hétfőjén Franz Anton Engl von Wagrain csanádi megyéspüspök szentelte fel a templomot. Erre emlékeztek a három részre szakított történelmi egyházmegye főpásztorai, papjai és hívei. Az évfordulók sora azonban nem ért végett a Maros festői völgyében fekvő kegyhelyen, ugyanis jövőre lesz 350 éve, hogy Máriaradnára érkezett az oltár felett látható kegykép – mondta Roos Márton temesvári megyéspüspök.

Az 1695-ben egy törökdúlást átvészelő Mária-kép történetét a prédikációban idézte fel a szentmise főcelebránsa, Német László nagybecskereki megyéspüspök: „A törökök felgyújtottak mindent, amit lehetett. Miután elvonultak erről a tájról, és visszajöttek a ferencesek és a hívek, a régi kpolna üszkös romjai között sértetlenül találták meg ezt a képet. Azóta csodatevő erőt tulajdonítanak neki. Évről évre nőtt a zarándokok száma, ezért is kellett egy új, nagyobb templomot építeni.”

A jelenlegi templomot és a hozzá tartozó rendházat a Ferenc-rendi szerzetesek tartották fenn évszázadokon keresztül. 1911-ben esett átt nagy felújításon, amikor 30 méterrel megemelték a két tornyát.

1951-ben a román kommunista diktatúra Máriaradnát jelölte ki a ferencesek kényszerlakhelyéül. „Nagyon jó tapasztalat volt az itt eltöltött néhány hónap a testvérek számára, ami, én hiszem azt, hogy meghatározta a kommunizmus alatti helytállásukat is” – vélte Orbán Szabolcs minister provincialis, az erdélyi ferences rendtartomány kolozsvári vezetője.

A közelmúltban európai uniós és román állami pénzből restaurált templom és kolostor a történelmi összefonódás és a jövő zálogának is jelképe egyben. „Ha látjuk, hogy ilyen zarándokhelyek felújúlnak, az azt jelenti, hogy a hit továbbra is él” – fogalmazott Német László nagybecskereki megyéspüspök.

Máriaradna a temesvári egyházmegye legkisebb plébániája – tudtuk meg a templom első világi (nem szerzetes) plébánosától, Reinholz Andrástól. 101 római katolikus él itt, és nagyjából a fele magyar, a többi román, német, horvát és bolgár nemzetiségű. De a templomot látogatják és a búcsúkban részt vesznek más felekezetű és nemzetiségű hívek is – tette hozzá. „Máriaradnára évente 16 zarándoklatot szervez a temesvári egyházmegye, ezenkívül vannak nemzetiségi zarándoklatok, vagy egy-egy település búcsújárása. A legnagyobb a Kisboldogasszony-napi búcsú, amikor több mint 30 ezren keresik fel a kegyhelyet” – mesélte Reinholz András.

A maroknyi helybeli, vagy a közigazgatási központban Lippán élő magyaroknak fontos e szakrális hely. Az ünepi szentmisén részt vevő Czernák Ferenc Lajos lippai lakos így fogalmazott: „Valahogy emeli még azt a kis pislákoló lángot, amit nemzeti öntudatnak nevezünk. És még eszünkbe juttatja azt, hogy nemcsak keresztények, hanem magyarok is vagyunk”.