Mire figyeljen oda a zaklatott személy, ha vallani akar?


-A A+

#metoo, de hogyan kezdjünk neki, kihez forduljunk? Jó-e az áldozatnak, ha impulzívan, dühből mindent kiír magából? Fel van-e készülve tette következményeire, amelyek elsősorban neki árthatnak majd? Kötetlen beszélgetést szervezett hétfő este Kolozsváron az Életfa Családsegítő Egyesület, az RMDSZ Nőszervezete és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociális Munka Tagozata.

Deme Ilona, az Életfa elnöke László Éva pszichológussal, a BBTE oktatójával, Hegedüs Csillával, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnökével és Bagaméri Noémivel, a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM!) kampány koordinátorával beszélgetett. A találkozó címe, Sarokba szorítva, jól sejttette, hogy hangsúlyosan arról lesz szó, hogyan fordulhat a visszájára egy jó szándékú vallomás, de a közel három órás beszélgetés, amely a meghívottak és a hallgatóság közötti párbeszéddé alakult, sok más témát is érintett.

A találkozó igyekezett felszámolni a tabukat. Azok is hozzászóltak, akik néhány kérdést szkeptikusan, számonkérően közelítettek meg, alkalom nyílt a vitára. Napirendre került például, hogy az áldozat miért húsz év múlva tárja a nyilvánosság elé a történetét, és az is, hogy érdemes-e nevesíteni az elkövetőt.

László Éva pszichológus a jelenségről korábban a Maszolnak is nyilatkozott, interjúnkban többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a zaklatás nem ismer társadalmi határokat, célja a megszerzés, illetve mások figyelmének, egy bizonyos „státusnak” a kivívása. Míg flörtöléskor a bepróbálkozó fél „fogja” a visszautasítás és a tartózkodás jeleit, addig ugyanez a reakció a zaklató szemében tulajdonképpen „felkérés a táncra”.Fotó: Kőmíves István

A zaklatás többször előfordul, kellemetlen az elszenvedő számára, félelmet kelt benne, a zaklató ártó szándékkal közelít áldozata felé – szögezte le a szakember. Arra is figyelmeztetett, hogy visszaélést nem csak a felettes, a hierarchia csúcsán álló személy követhet el. Zaklathat diák tanárt, alkalmazott főnököt. Ennek a veszélynek az orvosi szakma a legkitettebb, a pszichológusok tapasztalata szerint nagyon gyakori, hogy a páciensek zaklatják a kezelőorvosukat. Érdekes adat továbbá, hogy a zaklatások több mint fele szakítás után fordul elő.

Rosszul sülhet el, ha az áldozat indulatból vall

A beszélgetés második felében az került előtérbe, hogy hogyan érdemes az áldozatnak a nyilvánosság előtt úgy beszámolnia a saját történetéről, hogy elsősorban ő ne sérüljön.

A sértett félnek tisztában kell lennie azzal, hogy amit elmond, súlyos vád, ezért annyit kell felvállalni, amennyit ő vinni tud – ajánlották a szakemberek. Az áldozatokban általában nagy a késztetés, hogy indulatból, gyorsan mindent megosszanak a nyilvánossággal azért, hogy bebizonyítsák igazukat, és megelőzzék, hogy az agresszor másokat is bántalmazzon, de a szakértők szerint nem ez a legszerencsésebb út. László Éva hangsúlyozta: a vallomásra készülő személynek jól át kell gondolnia, mi a célja a történetével, kinek, és mit akar üzenni.

Helytelen, hogy az áldozattól várják el, hogy bebizonyítsa a vádat, és azzal sem tartozik senkinek, hogy megindokolja, miért nem azonnal, hanem évek múlva szólt. Sok esetben az áldozat évekig nem tudja értelmezni, hogy pontosan mi történt vele, csak annyit érez, hogy valami nincs rendjén azzal, ahogyan az adott személy közeledett felé. Főként a gyerekek azok, akik könnyen megérzik, ha valakinek a viselkedése túllép egy határt, viszont csak később értik meg, hogy az mit jelentett. A várásnak számos oka lehet, téves annyival elintézni, hogy aki nem tálal ki azonnal, gyáva – mutattak rá a beszélgetésen.Forrás: huffingtonpost.com/Susan Thistlethwaite

Azt is érdemes átgondolni a sértetteknek, hogy kinek, milyen fórumon számolnak be a fájdalmas traumáról. Jellemzően könnyebb a nyilvánosságnak kikiabálni a problémát, mint bizalmas körben, családban, párkapcsolatban megosztani azt – magyarázta a pszichológus. Fontos, hogy az áldozat úgy érezze, biztonságos közegben állt elő a történetével.

A beszélgetésen továbbá felmerült, hogy a szakembereknek a bántalmazók lelki világával, indítékaival is foglalkozniuk kell, hiszen nagyon ritka az, amikor reménytelen esettel, pszichopatával néznek szembe. A legtöbben nem jókedvükből zaklatnak – hangzott el.  

Családon belüli erőszak: így segítik az áldozatokat

Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke ismertette a szövetség, a családon belüli erőszakra vonatkozó törvénymódosítási javaslatcsomagát. A jogszabálycsomag elsődleges célja az áldozatok védelme, és biztonságba helyezése: bevezeti a sürgősségi távolságtartási rendeletet, mivel a jelenlegi törvénykezés szerint 72 óra áll a bíróságok rendelkezésére, hogy a távoltartási kérelmeket elbírálják, viszont ez az idő sok esetben életveszélyes lehet az áldozat számára, emellett pedig az agresszorok büntetésének a szigorítását is kérik. Az RMDSZ javaslata szerint ugyanakkor csak egyszer lenne lehetőség arra, hogy a felek a bíróság előtt kibéküljenek, amennyiben másodjára is történik feljelentés, nem állhat le a kivizsgálás. Erről itt olvashat bővebben. 

Október végén Csép Éva Andrea képviselő tájékoztatott: a kormány törvénytervezete, amely megvédené a sértetteket az agressziótól, már több mint egy éve egy fiók mélyén lapul, az RMDSZ által javasolt jogszabály pedig a szenátusban van.

A NEEEM! kampány keretében a nőszervezet folyamatosan együttdolgozik a civil szervezetekkel és az illetékes szakemberekkel. Bagaméri Noémi, a kampány koordinátora elmondta: a kampányhoz interaktív honlap készül, itt többek között feltérképezik azokat a civil szervezeteket és segélyhívószámokat, amelyekhez az áldozatok fordulhatnak. 

Az RMDSZ Nőszervezete és a Nest Ház a szomszédban – Slam poetryvel az erőszak ellen címmel erdélyi körutat szervez. Legközelebb 28-án, kedden 19 órától a kolozsvári Puck Bábszínházban mutatják be a produkciót. 







EZT OLVASTA MÁR?

X