A nemzetállami lendület gyakorta máshová „sodorja” a híres kisebbségi személyiségek valódi identitását Romániában – állapíthatjuk meg az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) március elején indított M2018-as kampánya keretében bemutatottakról. Az intézmény honlapján és közösségi oldalán , valamint vezetője, Laczikó Enikő államtitkár hivatalos oldalán  eddig közel negyven olyan kisebbségi személyiség – köztük nagy nevek – életrajzát ismerhettük meg, akik az elmúlt száz évben hozzájárultak Románia fejlődéséhez.  A nevesítés a hazai nemzeti kisebbségi szervezetek hatásköre volt.

Ana Aslan a Gerovital feltalálója, Tristan Tzara az Európa-szerte ismert dadaizmus atyja, Hariklea Darclée pedig messzi földön híres szoprán volt, akiről idehaza még fesztivált is elneveztek, míg Ivan Patzaichin viszont a kajak-kenu koronázatlan királya. Mind a négyen Romániát tették híressé a világban, mindeközben az első örmény, a második zsidó, a harmadik görög, a negyedik személyiség pedig lipován orosz származású – de ezt az információt már kevesebben tudják. Mert ha ők maguk vagy közösségük nem gondoskodik arról, hogy ez az „apróság” köztudottá váljon, akkor a romániai hivatalos közbeszédből bizonyára csak annyit tudunk meg róluk, hogy ők ilyen furcsa nevű „románok”.

„Szerintem Romániában még mindig nehéz visszafogni a nemzetállami lendületet, amikor arról szól a történet, hogy erre vagy arra a személyiségre mennyire büszke az ország. Amikor mi ezt a kampányt kitaláltuk, akkor némiképp ennek a finom kijavítására is gondoltunk. Hiszen Ana Aslan igenis örmény, ráadásul büszke örmény öntudatú nő volt, Ivan Patzaichinnak pedig egyik neve sem hangzik sehogy románul, ha jobban belegondolunk” – válaszolta arra a kérdésünkre Laczikó Enikő államtitkár, hogy miként is látja kezdeményezőként a kampány eme vonatkozásait.

A DRI vezetője elmondta, megfigyelése szerint minél népszerűbb itthon az a szakterület, amelyen az illető kisebbségi személyiség nagyot alakított, annál gyakrabban fordul elő, hogy egyszerűen csak megfeledkeznek arról, hogy az illető kisebbségi származású. „Ez különösen igaz a sportolókra, akik még kifejezetten kisebbségi csengésű nevekkel – mint például Miodrag Belodedici szerb focista, vagy Aihan Omer tatár származású kézilabdaedző – is gyakorta román számba mennek. Tapasztalatom szerint még a többségi sportkommentátorok is gyorsan túlteszik maguk azon, hogy nehezebben mondják ki, mint a Ionescut vagy a Popescut” – tette hozzá az államtitkár.

Laczikó azt is kiemelte, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum által javasolt két Nobel-díjashoz teljesen eltérő a viszonyulás: míg Herta Müller Temes megyei sváb származású írónő „románként” nyerte az irodalmi Nobelt, addig idehaza kevésbé ismert tény az, hogy Stefan Walter Hell aradi származású tudós 2014-ben szerzett hasonló elismerést a kémia szakterületén, azonban ő ezt már „németként” kapta, mert korábban kivándorolt.  A magyar közösség: Kós Károlyt, Márton Áront, Kallós Zoltánt, Böjte Csabát és Szabó Katit javasolta a közösségi sorsfordító kisebbségi személyiségek közé.

Az M2018 légérdekesebb szavai

„Nagyon ritka lehet itthon az, amikor valaki a román barátaival való beszélgetésben nem használja azt a szót, hogy mișto vagy azt, hogy nasol. Nos, mindkettő a romani nyelvből került be a románba, amit ismét nagyon kevesen tudnak mind a magyar, mind pedig a román társadalomban. A mișto esetében még egy kisebb nyelvészeti vitánk is volt a kifejezés eredetéről intézményen belül, hiszen az tulajdonképpen egy német kifejezésből a mit Stock-ból származik, ami annyit tesz, hogy pálcával, tehát elegánsan, előkelően. Azonban mi nem a forrásnyelvet jelöltük meg, hiszen éppen az volt a lényeg, hogy nem a szó eredete számít, hanem az a nyelv, amelyből bekerült a románban” – magyarázta Laczikó Enikő az M2108-as kampány másik komponenséről, a kifejezéseket népszerűsítő makettekről, amelyeken szintén a nemzeti kisebbségi szervezetek által javasoltakat jeleníti meg a DRI.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a magyar szavak közül eddig a beteșig és a musai szerepelt, ezeknek természetesen a betegség és a muszáj a megfelelője, azonban meglepő módon a román neam is magyar eredetű szó, amely a nemes fogalma egyik alakzatából kerülhetett a románba, egy, az identitástudathoz szorosan kapcsolódó kifejezésként. Laczikó Enikő szerint a legnagyobb gondot számukra a szláv eredetű szavak kellő besorolása jelentette, hiszen abból nagyon sok került  a román nyelvbe és némelyikről alig-alig lehet tudni, hogy a szerb, a bolgár, az ukrán, az orosz, a horvát vagy éppen a szlovák nyelvből kerülhetett be. Ilyenkor mindig a szervezetek által közöltekre szoktak támaszkodni – magyarázta.

Kiből válhat „sokszínűség-nagykövet”

Az M2018-as kampány a centenárium alkalmából mutatja be a romániai nemzeti kisebbségek által jelentett gazdagságot azért, hogy tudatosítsa a hazai társadalomban. De nem feledkezik meg arról sem, hogy a jelenünkben is élnek olyan személyiségek, akik azon munkálkodnak, hogy közösségük értékei láthatók legyenek, ugyanakkor tesznek azért is, hogy a többség és kisebbség viszonya árnyaltabb legyen, egymás ismeretén alapuljon – tájékoztatott Laczikó Enikő, aki szerint változatos az itt felsorakoztatott személyiségek palettája: az egyetemi és középiskolai tanáron (az alabán, illetve horvát kisebbség részéről), illetve parlamenti képviselőn (lipován orosz, szerb, német, zsidó közösség nevesítései) át egészen a konstancai muszlim vallásos vezetőig (török kisebbség javaslata).

 „Egyetlen gondom az, hogy jelen pillanatig nem érkezett javaslat női sokszínűségi nagykövetre, és mivel még nem küldte el a jelölését valamennyi közösség, bízom abban, hogy ez a hiányosságot, egyoldalúságot sikerül kijavítani” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a kampánnyal kapcsolatosan több pozitív visszajelzést is kapott és a román illetve a magyar sajtó is hatékonyan segít a DRI-nek a népszerűsítésben.