„Mostohagyermekei vagyunk a rendszernek” – Nagy a bölcsődehiány Erdélyben


-A A+

Más városokban is fejfájást okoz a bölcsődehiány, az intézményvezetőknek, önkormányzatoknak és a szülőknek egyaránt. A kolozsvári tapasztalatok bemutatása után erdélyi körképünkkel járjuk körbe a témát.

Túljelentkezés van Csíkszeredában is

Hargita megye székhelyén több mint 50 százalékos a túljelentkezés a bölcsődei helyekre. Kövér Katalin intézményvezető arról tájékoztatta portálunkat, hogy idén 32 megüresedett bölcsődei helyet hirdettek meg, amelyekre 69 jelentkezési iratcsomót nyújtottak be a kisgyermekes szülők. A bölcsőde összesen 59 férőhelyes.

„Arról, hogy végül melyik gyermeket vesszük be a városi bölcsődébe, pontozásos rendszer alapján döntöttünk. Éppen ezért tíz jelentkezési iratcsomót már a kezdetekben visszautasítottunk, mivel nem csatoltak minden általunk kért iratot hozzá. Ugyanakkor azokat, akik éppen lemaradtak a szabad helyekről, amint lesz üresedés, értesítjük, és az ő gyermeküket részesítjük előnyben” – tájékoztatott a bölcsődeigazgató. Nagy reményeket azonban nem fűzhetnek a szülők ahhoz, hogy sok gyermek távozik évközben az intézményből, tavaly például csak öt hely szabadult fel.

A csíkszeredai bölcsődében négy gondozó foglalkozik a gyermekekkel, és jelen pillanatban a legkisebb gyermek mindössze másfél éves, ennél kisebbeket nem szívesen fogadnak be. A szülők számára felállított kritériumok között szerepel, hogy az elmúlt hat hónapról származó bruttó jövedelmi igazolást mutatnak be az beiratkozás előtti időszakról, amelynek tartalmaznia kell a munkaszerződés érvényességére vonatkozó megjegyzést. A családorvos által kibocsátott igazolást, amely bizonyítja, hogy a gyermek egészséges és alkalmas a bölcsődébe való felvételre, ahogy az egészségügyi minisztérium által kibocsátott oltási igazolást is csatolni kell az oltási bejegyzésekkel. Ugyanakkor mikrobiológiai vizsgálatok elvégzését is igazolni kell: garat- és székletvizsgálatot kérnek arról, hogy a gyermek nem beteg.

Csíkszeredában várhatóan a római katolikus egyház alárendeltségébe tartozó bölcsőde nyílik a következő időszakban, mivel a magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban erre irányuló pályázatot nyertek. Szintén ebben a programban pályázott sikerrel a Csíkszereda közelében található Madéfalva község önkormányzata, így a városiak mellett várhatóan falun is nyílik bölcsődei csoport az ottani óvoda berkeiben.

Csíkszeredában a bölcsődei helyhiányt az egyik napközi otthonban úgynevezett tipegő csoportok létrehozásával is enyhítették 2016 végén: itt két, háromévesnél kisebb gyermekek számára fenntartott csoportot indítottak. A tipegő csoportok abban különböznek a bölcsődétől, hogy ide már szobatiszta gyermekek járnak, és hosszabb programmal, mint a bölcsődékbe.  

Gyergyóban mérsékeltebb volt a jelentkezési kedv

A gyergyószentmiklósi bölcsődébe szintén szigorú kritériumrendszer, és újabban pontrendszer alapján lehet csak bejutni – ezt azért alakították ki idén először, hogy ezzel is csökkentsék az esetleges túljelentkezések számát. Baricz Katalin, a gyergyói bölcsőde igazgatója elmondta, hogy meglátása szerint bevált a szigorú pontozási rendszer bevezetése, mivel Gyergyószentmiklóson csupán négy gyermekkel jelentkeztek többen, mint ahány szabad hely volt. „A gyergyószentmiklósi intézmény 50 férőhelyes, és a következő időszakra 35 szabad helyet hirdettünk meg olyan kisgyermekek számára, akik még nem töltötték be a harmadik életévüket. Azt tapasztaltuk, hogy a szigorú kiírás végett nem volt nagy a túljelentkezés” – mutatott rá a bölcsőde igazgatója.

A székelyudvarhelyi városi bölcsődébe június 26. és július 3. között lehet beiratkozni. Bölcsődei helyek szempontjából az iskolaváros van a legkedvezőbb helyzetben, ugyanis idén 47 helyet tettek elérhetővé.

„Mostohagyermekei vagyunk a rendszernek”

Kövér Katalin, a csíkszeredai bölcsőde igazgatója portálunknak kifejtette, hogy a krónikus bölcsődehiány elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi években nem fejlesztették az ágazatot. „Sajnos mostohagyermekei vagyunk a rendszernek, hiszen nem tartozunk az oktatási minisztérium alárendeltségébe, csak az önkormányzatokéba, így pedig kisebb eséllyel fejleszthetőek a bölcsődék, nehéz új helyeket létrehozni, és még nehezebb több munkatársat alkalmazni” – mutatott rá az igazgató.

Mint mondta, tudomása szerint tavaly és idén jóval több gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérvényt nyújtottak be a csíkszeredai városházán, mint az azt megelőző években: tavaly több mint 600-at, idén júniusban pedig már meghaladta a 300-at az igénylések száma. „Egy-két éven belül ezek a gyermekek elérik a bölcsődei kort, és várhatóan a mostaninál is nagyobb lesz a túljelentkezés” – vélte az intézményvezető.

Sepsiszentgyörgyön megnőtt az igény a bölcsődék iránt

Sepsiszentgyörgyön a bölcsődei csoportok számának folyamatos bővítésével próbálnak eleget tenni megnövekedett lakossági igénynek, mondta lapunk érdeklődésére Sztakics Éva. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere tájékoztatott: az elmúlt három évben megtízszerezték a bölcsődei helyek számát, és jövőtől a meglévők mellé újabb csoportokat indítanak, de új óvodák és bölcsődék építésére is pályáznak.

Sztakics Éva emlékeztetett, három évvel ezelőtt még egyetlen bölcsőde működött a városban, ahová 30 kisgyereket tudtak befogadni. Ezután felújították a helyiek által svájci villának nevezett, dohánygyár melletti épületet, és 60 férőhelyes bölcsődét alakítottak ki. Ekkor kezdett ugrásszerűen megnőni a bölcsődék iránti igény, hiszen a szülők megtapasztalták, hogy minőségi szolgáltatásokat kínálnak.

Jelenleg még a Csíki negyedi Árvácska óvodában működik négy bölcsődei csoport, ugyanennyi csoport van az Állomás negyedi Napsugár óvodában is, ahol akkora volt a szülői igény, hogy tanév közben igényelték egy újabb bölcsődei csoport létrehozását. Mindkét óvodában jövőtől 1-1 újabb bölcsődei csoport indítását tervezik. Az önkormányzat idén két új óvoda építésére pályázik, mondta az alpolgármester, az egyiket a városhoz tartozó Szépmezőn, a másikat a Borvíz utcában építik, és mindkét helyen bölcsődei csoportokat is létesítenek. 

Gondot jelent, hogy a bölcsődék fenntartása rendkívül költséges, hiszen egy csoportban legtöbb tíz gyerekkel tudnak foglalkozni, ám tíz gyerek mellé három-négy alkalmazottat foglalkoztatnak, mutatott rá Sztakics Éva, aki szerint a szülők hozzájárulása a jövedelmük függvényében napi 4-7 lej között van, viszont a költségek nagy része az önkormányzatot terheli. Így egy bölcsődébe járó gyerek havonta 600 lejbe kerül a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak. Sztakics Éva hozzátette, nagy segítséget jelentene az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet, amelynek értelmében az állam hozzájárulna a bölcsődék fenntartásához.

Szatmárnémetiben is túljelentkezés van

Szatmár megyében a vidéki településeken a legrosszabb a helyzet. A szigorú előírások miatt a községi önkormányzatok saját költségvetésükből nem tudják előteremteni a finanszírozáshoz szükséges összegeket, a legtöbb esetben a  törvény által megkövetelt nagyszámú személyzet bérezése a gond. Még ott is gondot jelent ez, ahol egyébként szép létszámú, modern, az európai uniós normáknak megfelelő óvodát működtetnek, és a körülmények (épület, terem, udvar, játékok és játszótér, kiságyak, stb.) adottak egy bölcsődei csoport beindításához is.

Szatmárnémeti hat bölcsődéjének helyeire a 2018/2019-es tanévre összesen 220 kérvény érkezett, és ezekből 186-ot hagytak jóvá az elbírálók bizonyos kritériumok figyelembe vételével – kötelező volt a szatmárnémeti hivatalos lakcím vagy ideiglenes tartózkodási engedély, az is számított, hogy csonka családról van-e szó, fontos volt, hogy a szülőknek legyen munkahelye, és a kérvény iktatási sorrendjét is figyelembe vették. Az első körben visszautasított apróságok várólistára kerültek, és a sorsuk ősszel dől majd el véglegesen.

Kizárólag magyar bölcsődei csoportok nem működnek Szatmárnémetiben, azonban jellemző, hogy az alkalmazottak tudnak magyarul, és minden gyermekhez anyanyelvén tudnak szólni.

Vannak ideálisnak mondható helyzetek is, mint például a megyeközponttól 24 kilométerre lévő kisvárosban, Sárközújlakon, ahol a polgármesteri hivatal által működtetett bölcsődébe jelentkező 35 apróságból senkit nem utasítottak el, és az ősszel esetlegesen még jelentkező egy-két gyermeknek is biztosítják a helyet a vegyes csoportba.

Új bölcsődéket nyitnak meg Nagyváradon is

Nagyváradon jelenleg 13 bölcsődét működtet a Nagyváradi Szociális Igazgatóság, ezekben 519 férőhely van, tájékoztatott Consuella Govor sajtófelelős. Ebből idén 245 helyet hirdettek meg, és zajlik jelenleg a beiratkozás. Tavaly azonban túljelentkezés volt, 672-en jelentkeztek 225 helyre.

Magyar nyelvű bölcsődei csoportok nincsenek Bihar megyében, azonban a megyeszékhelyen például vannak olyan bölcsődei alkalmazottak, akik a román mellett magyarul, angolul és más nyelveken is beszélnek. A tervek szerint európai uniós támogatással nyitnának újabb bölcsődéket, ugyanakkor a június 14-i ülésen az önkormányzat egy új bölcsőde építéséről döntött, ami az Eurobusiness I. ipari parkban kap majd helyet. 

Emellett ez év novemberére elkészülhet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának (KREK) udvarán, magyar kormánytámogatással épülő bölcsőde. A 2019/2020-as tanévtől itt két csoportban összesen 40 gyermeket látnak majd el – tájékoztatott Farkas Zsolt, a KREK közigazgatási ügyosztályának munkatársa.

Új intézmények megnyitását és építését tervezi a KREK a Szilágy megyei Krasznán, Szatmárnémetiben, Zilahon és Aradon is. 

Aradon mindössze hat bölcsőde működik

A bölcsődék jogállását és működését szabályozó jelenlegi törvény egyrészt lehetőséget teremt a ködösítésre, másrészt az abban előírtakat nem alkalmazzák, ezért is rossz a helyzet az óvodás korúaknál kisebb gyerekek ellátást és elhelyezését illetően – véli Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Az elöljáró szerint az 1989 előtti bölcsődei rendszert felszámolta a társadalmi bizonytalanság és a minden áron változtatni akarás kényszere, de helyette nem sikerült egy másik, jól működő formát kitalálni és gyakorlatba ültetni.

„Kevés bölcsőde maradt fenn, azok is a egy-egy óvodaépületben működnek, ami korlátozza a lehetőségeket, és mivel a jogszabály többfelé osztja a felelősséget és a feladatokat, ez fejetlenséget szül. Mindez pedig elégedetlenséget okoz a szülők körében” – jelentette ki.

Az aradi bölcsődék felelőse a városi szociálisügyi igazgatóság, a közegészségügyi igazgatóságnak az egészségügyi személyzetet kell biztosítania, a megyei tanfelügyelőségnekpedig a szakképzett nevelőket. Aradon ez viszont nem működik.  Bognár Levente tájékoztatása szerint a tanfelügyelőség azzal védekezik, hogy a személyzeti struktúrájukban nincs ilyen állás. Emiatt oktatásról-nevelésről nem beszélhetünk a bölcsődék esetében, legfeljebb csak „gyermekmegőrzésről”.

„A törvény szerint korosztályonként kellene csoportokra osztani a gyerekeket, és egy-egy csoportban nem lenne szabad kilencnél több gyereknek lennie. Ehhez képest van, ahol két-háromszor annyian vannak” – ismertette a körülményeket Bognár. A hat aradi bölcsődében jelenleg 185 apróság van beíratva, de ennél is több helyre volna igény.

Egy-egy intézmény működik a Kürtösi úton, Kisszentmiklóson, Pernyávában és Újaradon, illetve kettő az Aurel Vlaicu-negyedben, de az egyik legnépesebb kerületben, Mikelakán egy sincs. A Vlaicu-negyedbeli második csoport egyébként a mostani tanév kezdetekor indult a 16-os számú magyar tagozatos napközi otthon épületében, és ez úgymond a magyar bölcsőde, mert a kerületben és annak vonzáskörzetében élő magyar családok kérvényezték.

Bár nem minden család szeretné bölcsődébe járatni a gyerekét, jól jelzik az igényeket – vagy inkább azt, hogy mennyire kevés a meglévő óvoda – a szociális igazgatóság adatai: 2015-ben 1263, 2016-ban 1197 újszülöttet jegyeztek be a megyeszékhelyen, és a családok nagy része nehezen oldja meg a felügyeletet, miután lejárt a gyereknevelési szabadság, ha még nem óvodaérett a kicsi.

 „Kezdeményeztem egy tanulmány elkészítését, de senki nem tolakszik, hogy ezt elkészítse, mert aztán meg is kell oldani a feltárt problémákat, és ez már kényelmetlen dolog – mondta Bogná Levente. – Sajnos nem tisztázottak a fenntartási költségek, mert az önkormányzat kell állja a pénzt, de a törvény nem jelöli meg a forrásokat, és akkor innen-onnan különítünk el összegeket. Kellene egy valós reform végre!”

Új magyar bölcsőde épül. A magyar kormány külhoni óvoda- és bölcsődefejlesztési programja segítségével, a Bethlen Gábor Alap pályázatán keresztül új magyar bölcsőde építését kezdik meg a közeljövőben Aradon. A pályázó a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az építést az Aradi Református Egyházmegye vállalta fel. Júliusban remélhetőleg a telekvásárlást is sikerül nyélbe ütni – tudtuk meg Módi József esperestől. „A Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása melletti közel ezerötszáz négyzetméteres telket vesszük meg, azon van egy régi épület, aminek a helyére újat húzunk fel. A kivitelezést a református egyház vállalta, de a működtetés majd az önkormányzatra hárul” – mondta az esperes, reményét fejezve ki, hogy addigra talán elfogadják az RMDSZ törvénytervezetét, amely a szociálisszférából a tanügyi szférába helyezné át a bölcsődéket.







EZT OLVASTA MÁR?

X