Szombaton a Vallásszabadság Házának avatásával folytatódott az 1568-as tordai vallásügyi határozat 450 esztendős évfordulóját ünneplő jubileumi év Kolozsváron az unitárius templomban.  A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található ingatlan a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palota. 

Délelőtt hálaadó ünnepség keretében beszéltek a meghívottak a munkafolyamatról, valamint az új szellemi központ – kulturális tér, tudományos kutatóközpont és múzeum – jelentőségéről. A templomot zsúfolásig megtöltött közönség előtt Bálint Benczédi Ferenc püspök mondott prédikációt. Ünnepi köszöntőt hallhattunk továbbá Farkas Emőd főgondnoktól, Gyerő Dávid főjegyzőtől és dr. Furu Árpádtól, az egyház építészeti és turisztikai tanácsadójától.

Jelen volt és beszédet mondott a testvérfelekezetek nevében Kató Béla református püspök is. Susan Frederick-Gray elnökasszony (UUA) a nemzetközi unitárius közösségek nevében fogalmazta meg üdvözlő beszédét.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében arra emlékeztetett: „Kolozsvárnak két igazán régi, máig megmaradt lakóháza van”, az egyik Mátyás király szülőháza, a másik pedig a szóban forgó létesítmény. A szövetségi elnök reményét fejezte ki, hogy a Vallásszabadság Házát hamarosan mindenki látni fogja, „akinek, ahogy mondani szokás, van füle a történelemhez és szeme az identitás részleteihez”. „Vagy aki egyszerűen egy szépen rendbe tett, a történelmi hűséghez is ragaszkodó, esztétikailag is megnyerő épületet szeretne látni, vagy csak megpihenne, és egy jót falatozna történelmi környezetben” – tette hozzá.

A létesítmény több száz éves, mondta, „gazdag kolozsvári polgárok háza volt mindig, ezért mindegyik tulajdonosa úgy érezte, hogy neki is hozzá kell tennie valamit, alakítgatni, csinosítgatni kell, mielőtt a szomszéd esetleg megszólná”. Kelemen Hunor felidézte, a kolozsvári unitárius püspöki palota a mai régészek „kincsesbányája”, ahol „több évszázad jólétének tárgyi emlékei köszönnek vissza”.

Megemlítette azt is, a 450 évvel ezelőtt született erdélyi unitárius egyház alapítása óta reformer egyház, és meglátása szerint ez ma sincs másként. Hangsúlyozta: a Vallásszabadság Háza nem az egyházi elöljáróké lesz, hanem az erdélyi magyaroké, és nem az egyházi hatalom reprezentációját szolgálja, hanem a közösségét.

„Dávid Ferenc egyháza ma is az alapító-püspök szellemiségét követve működik, utat építve a 21. századba. A keresztény hitélet meglétét ezen a tájon ma is fontosabbnak tartják annál, mint hogy melyik felekezet az, amelyiknek igaza van. Mert Isten tanítását követve mindenki ugyanahhoz az igazsághoz jut el” – vélekedett az RMDSZ elnöke.

Ezt követően a romániai egyházügyi államtitkárság részéről Victor Opaschi államtitkár mondott beszédet, Magyarország kormánya részéről pedig Soltész Mikós egyházügyi államtitkár szólalt fel.  

A meghívottak és a szép számú közösség a belvárosi-unitárius templomból délben átvonult a Vallásszabadság Házához, ahol Kovács István közügyigazgató, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőhelyettese köszöntötte a jelenlévőket. Az avatóünnepséget a testvérfelekezetek képviselői áldották meg.

A 2009-ben elkezdett felújítási munkálatok meghaladták az unitárius egyház anyagi lehetőségeit. Az eltervezett munkálatok befejezését a magyar kormány támogatása – az összköltség majdnem 80 százaléka –, a román kormány anyagi segítsége – közel 15 százalék –, Kolozsvár önkormányzatának és magányszemélyeknek az adományai, valamint az egyház saját hozzájárulása tette lehetővé. A végösszeg több mint 6 millió lejre rúgott.

(Címlapfotó forrása: Gönczy Tamás)