Az újszülött székletének baktériumpopulációjából megjósolható, hogy mekkora a kockázata a kisbaba későbbi elhízásának. A csecsemő emésztőrendszerének baktériumaira hatással lehetnek a terhesség alatt az anyaméhbe jutott antibiotikumok is – ezt állapította meg egy finn kutatás.

A finnországi Oului Egyetem kutatója, Katja Korpela és kollégái azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a bél korai mikrobiomja és a gyermek hároméves koráig tapasztalható elhízás között. A kutatás eredményeit az Amszterdamban zajló Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán mutatták be a medicalxpress.com internetes portál beszámolója szerint.

A bél korai mikrobiomja (a bélbaktériumok populációja) fontos a bélrendszer fejlődésében és az emésztőrendszer működésének kialakulásában.

Korábbi tanulmányok vizsgálták már, hogy milyen összefüggés tapasztalható a csecsemőkorban adott antibiotikum és a későbbi elhízás között, és rámutattak, hogy az antibiotikumok korai mikrobiomra gyakorolt hatásának hosszú távú következményei lehetnek.

A finn kutatócsoport 212 újszülött első székletét vizsgálta meg és később egy éven át figyelemmel kísérték a kisbabák székletmintáit. A gyermekek hosszúságát és súlyát is rendszeresen megmérték, továbbá azt is feljegyezték, ha valamelyik gyerek antibiotikumot kapott ezen év alatt. Ezt követően genetikai szekvenálással határozták meg a székletmintákban lévő baktériumok fajtáját és relatív bőségét.

Az algoritmusos elemzés rávilágított, hogy a gyermekek későbbi elhízását nem lehet megjósolni abból a bélbaktérium-populációból, amelyet egyéves korukban figyeltek meg. Abból a székletmintából viszont, amelyet közvetlenül a születés után vettek, és amely még az anyaméhben keletkezett, előre lehet vetíteni a kockázatát a hároméves korig kialakuló túlsúlyosságnak.

„Az első széklet mikrobiomja, amely a méhen belül alakul a magzati korszakban, kapcsolatba hozható a hároméves kori túlsúlyossággal” – fogalmaztak a tanulmány szerzői.