3400 éves palotát tártak fel német és kurd régészek Irak északi részén, amely az egyik legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, a Mitanni Birodalom területe volt. Az épület az aszály miatt bukkant fel, a régészeknek három hetük volt a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület tanulmányozására.

A Tübingeni Egyetem szerint az épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein, írja az MTI-re hivatkozva az index.hu. A Mitanni Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van.

Az épületet már 2010-ben felfedezték, de csak 2018 ősszel lett hozzáférhető a hosszan tartó szárazságnak köszönhetően. Az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen található palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett.Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk - idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett. A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak - közölte Puljiz.

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mitanni-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben - idézte az egyetem közleménye Haszan Ahmed Kaszim kurd régészt.

A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.