Habár utópiának tűnik, de egyre elérhetőbbé válik a mesterséges hús mint alternatívája az állatok tömeges megölésére és feldolgozására alapuló hagyományos húsiparnak.

A klasszikus húsipar egyre növekszik, ez pedig nemcsak az állatok jólétét illetően égető kérdés, hanem a klímaváltozás tekintetében is. Míg 2016-ban 317,17 millió tonna húst állítottunk elő globálisan, tavaly már 330,51-et, és ez a szám a növekedő népesség és javuló anyagi körülmények miatt csak tovább emelkedik majd.

Az egyenlőtlenség egyébként szembeötlő: a legtöbb húst a legnépesebb kontinensen, Ázsiában fogyasztják ugyan (141,65 millió tonna 2017-ben), majd Észak-, Közép és Dél-Amerikában (103,97), illetve Európában (62,82), Afrika meglehetősen le van maradva 19,38 millió tonnával.

Az állatállomány a farmterületek 83 százalékát foglalja le, a mezőgazdaságban 58 százalékát képezi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának, de alig 18 százalékát adja az elfogyasztott kalóriáknak, 37 százalékát a proteineknek. Ez azt jelenti, hogy meglehetősen káros és hatékonyságát illetően gyenge megoldás, amelyik ráadásul állatok elképesztő tömegeinek az életébe is kerül. Emellett a víz- és légszennyezéshez is hozzájárul, az édesvizek harmadát szintén erre a célra használjuk fel.

Legyünk mind vegetáriánusok vagy vegánok?

Sokak szerint ez jelentene egy megoldást, és emellett vannak érvek – ezeket összegeztük fennebb. Azonban ez nem fog bekövetkezni, még ha számos országban, például az Egyesült Államokban nagyon meg is nőtt a vegetáriánusok és vegánok aránya a fiatalok között. Valószínűbb, hogy a húsfogyasztás megmarad, úgyhogy más megoldásokhoz kell fordulni.

A jövő a húsé – de másképp

Mesterséges húst 6 évvel ezelőtt mutattak be először: Mark Post, a Maastricht Egyetem professzora sejtből növesztett burgert ismertetett, azóta pedig már számos alkalommal álltak elő az eredményekkel kutatók, 2018-ban például mesterséges steaket mutattak be Izraelben.

Britek például mesterséges szalonna előállításán dolgoznak tenyésztett sertés sejtek segítségével, az Egyesült Államokban szója növény gyökeréből állítanak elő különböző, a hús ízét utánzó ételeket – a termékeiket éppen ezen a héten engedélyezte az USA Élelmiszer és Gyógyszer Igazgatása (FDA), így nemsokára elérhetővé válnak.

De vásárolható már állat feldolgozását nem igénylő fagylalt: ehhez a tehéntej DNS-ét használják fel, hogy élesztő segítségével tejfehérjékhez, savóhoz és kazeinhez jussanak, erjesztéssel. A kaliforniai Memphis Meats pedig 2015-ben indult, egy évvel később már megalkották az első sejtalapú fasírtot, 2017-re az első sejtalapú baromfihúst. Létezik ugyanakkor mesterséges whisky is, amelyet növények és élesztők molekuláiból fejlesztenek ki.

Merre tovább?

Az Egyesült Államokban napokon belül elérhetővé válik az Amazon által nemrég felvásárolt Whole Foods üzletláncban a The Meatless Farm burgerhúsa, és ahogy említettük, az Impossible Foods is már nemcsak éttermekben, hanem boltokban is forgalmazza a termékeit nemsokára.

Két hússzelet ára 5-6 dollár körül mozog majd, de pár évvel ezelőtt még több százezer dollárról beszéltünk az első bemutatott kísérlet idején és egyre olcsóbb lesz a kínálat. A kérdés az, hogy mennyire sikerül versenyképessé lenni, mennyire lesz hatékony a piaci lobbi a klasszikus húskészítés részéről, illetve, hogy a vásárlókat sikerül-e meggyőzni arról, hogy a sorolt kísérletezések java nagyon hasonlít az eredeti húsra, és nincs szükség az állatok lemészárlására meg a környezetszennyező, régi technológiára sem.