A klímaváltozás globális kérdés, nincs tekintettel az országhatárokra, Erdélyt is érinti: a „hideg, ködös Csíki-medencében” egyre kevesebb a csapadék, nincs légmozgás, ezért a megbetegedések is gyakoribbak. A Szent Anna-tó algásodik, fokozatosan szaporodnak el körülötte a kártékony szúnyogok. A fenyvesek nem bírják a savas esőt, Temesvár környéke pedig nagy valószínűséggel elsivatagosodik – derült ki kedd este a 20. születésnapját ünneplő Transindex által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A beszélgetést moderáló Bognár Zoltán szerint a klímaváltozás voltaképpen azt jelenti, hogy elismerjük a probléma meglétét, és „aki erre nyitott, az zöldnek nevezhető”, mert nem ignorálja a környezeti kérdéseket. Hozzátette, mindannyian különböző megoldásokat látunk a problémára, és magát a valóságot is eltérően értelmezzük, ezért hívták meg Bartók Blanka éghajlatkutatót, Hartel Tibor ökológus kutatót, Korodi Attila volt környezetvédelmi minisztert, képviselőt és Márk-Nagy János ökológust, hogy a különböző nézőpontok felsorakoztatásával érthetővé tegyék a helyzetet.

„Számos civilizáció sikerrel pusztította el önmagát”

A szakemberek szerint nem modern jelenség, hogy az emberi közösségek nem racionálisan gazdálkodnak az erőforrásaikkal és helytelenül viszonyulnak a környezetükhöz. Az egyik kulcskérdés a szén-dioxid légköri jelenléte, amely a földtörténet során jelentősen ingadozott: az általa produkált üvegházhatás következtében az atmoszféránk aktuális állapota a 10 ezer évvel ezelőtti éghajlathoz hasonlítható – tudtuk meg.

Hatásos megoldás lenne a civil szervezeteket és az oktatást arra sarkallni, hogy „trendivé” tegyék a fenntartható életmódot. „Ha valami trendi, akkor az emberek elkezdik szeretni, változtatnak, alkalmazkodnak” – hangzott el a beszélgetésen. Bizonyos helyeken már most környezettudatosan gondolkodnak és próbálnak élni a különböző csoportosulások, és nem feltétlenül azért, mert meggyőződésük, hogy így lehet megvédeni a Földet, hanem azért, mert divatos – tudtuk meg.

Greta Thunberg is hasonló mozgalmakat indított el: Németországban és Svédországban már odafigyelnek az emberek arra, hogy minél kevesebbet utazzanak repülőgéppel, és jobban kihasználják a tömegközlekedést, ami azt jelenti, hogy „elmozdult egy irányba a tömegek viselkedése”.

„Ti, akik a problémát elkezdtétek, oldjátok is meg”

A kisebb államok általában azzal érvelnek, hogy a problémát okozó nagyobb államok oldják meg a helyzetet, mert nekik van nagyobb szerepük a klímaváltozás előidézésében. Ugyanezt teszik az emberek egyénenként is: „miért én gyűjtsem szelektíven a szemetet?”, „miért én fogyasszak kevesebb olyan anyagot, amelynek az előállítása során fokozódik a globális felmelegedés?”, „csak egy csepp vagyok a tengerben” – magyarázkodnak, miközben kisebb erőfeszítésekkel akár lassíthatnák is a folyamatot.

Hartel Tibor ökológus kutató szerint itthon is észlelhetőek olyan „fénypontok”, amelyek előremozdítják a társadalmat: Kolozsváron ugyanis számos civil rendezgeti a tömbházak előtt a saját kis kertjét, saját pénzből, önmaga és mások gyönyörködtetésére, és talán nem is gondol arra, hogy voltaképpen zöldövezetet telepít a városba – világított rá. Hasonlóképpen járnak el azok az iskolás gyermekek, akik „örökbe fogadnak” egy fát, vagy a Someș Delivery, aki attraktívvá tette a Szamos partját azáltal, hogy ülőhelyeket alakított ki.

Az egyének tehát lehetnek fénypontjai a klímaváltozásnak, hiszen elegendő az is, ha takarékosabban kezdjük használni az energiát, vélekedett az esetleges megoldásokról Bartók Blanka éghajlatkutató. Korodi Attila képviselő szerint inkább az ipari létesítmények lábnyomait kellene csökkenteni technológiai transzferekkel, az ország maga pedig csak úgy tudja felvenni a harcot a klímaváltozás ellen, ha együttgondolkodik az európai országokkal – mondta a politikus.

A kormánynak pontos forgatókönyvvel kellene rendelkeznie, hogy megváltoztathassa az ipari, fejlesztési, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási mentalitásokat. Tanácsos ezeket kézzelfoghatóvá tenni és elmondani az embereknek, hogy miről szólnak, vélekedtek a kutatók, akik arról is beszámoltak, hogy érdemes jó szakembereket választani az erőforrások menedzsmentjére, hogy az elöljárókat megfelelőképpen informálhassák az aktuális helyzetekről. Kiderült, sok olyan környezetvédelmi kérdés van, amely megosztja a politikai társadalmat, mert „a viták nem tudtak olyan szintre kerülni, hogy megfelelő szakmai információkat termeljenek” – hangsúlyozta a képviselő.