Néhány hónapon belül kiderülhet, hogy a koronavírus-fertőzés érinti-e az agyat, és ha igen, mely területeit – mondta Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársa az M1 aktuális csatornán csütörtök este.

Az MTA szerdán közölte, hogy a KOKI munkatársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. A kutatásban részt vevő Dénes Ádám elmondta: pár hónap alatt választ kaphatnak a kérdésre, hogy a koronavírussal fertőződött betegek agyszövetében jelen van-e a vírus, ha igen, mely agyterületeken, illetve, hogy a vírus fertőzheti-e például az idegsejteket. Hozzátette: azt is rövid idő alatt fel lehet térképezni, hogy a fertőzöttek agyában milyen gyulladásos faktorok vannak jelen és milyen mennyiségben.

Dénes Ádám kiemelte: ezen ismeretek birtokában választ lehetne adni arra, hogy az antivirális szernek be kellene-e jutni az agyba, vagy hogy vannak-e olyan eljárások, amelyekkel a neurológiai tünetek mérséklésével lehetne javítani a betegek általános állapotán. „Ha tisztán látnánk, hogy súlyos esetekben milyen mértékű az agyi érintettség, akkor sok olyan terápiás gondolatot lehetne egy tapasztalt klinikusnak javasolni, amely a betegek állapotán akár rögtön javíthatna” – mondta a kutató.

Megjegyezte: jelenleg az orvosok „próba-szerencse alapon” igyekeznek segíteni a betegeken, mivel a koronavírus-fertőzésben elhunytak boncolását nagyon kevés helyen engedélyezik a világon, így adat is kevés van arról, hogy a súlyos esetekben milyen mértékű az idegrendszer érintettsége.

Dénes Tamás az agy lehetséges érintettségéről szólva kiemelte: gyulladásos folyamatok és lokális fertőzés is hathat az agyra. Kifejtette: hosszan tartó fertőzés esetén, még ha az lokalizált is, például a tüdőben, „rendkívül sok gyulladásos faktor szabadul el a keringésben és ezek előbb utóbb elérik az agyat is”. Példaként említette, hogy influenzás megbetegedés esetén több tünet, mint a levertség vagy a szapora szívverés annak következménye, hogy a „gyulladásos faktorok elérik az agy különböző területeit, és ott változásokat okoznak”.

A koronavírusos megbetegedés esetén tehát a felfokozott gyulladás nemcsak a perifériás szervek keringésére hat, hanem nagyon komolyan befolyásolhatja az agyi légzőközpont vagy más agyi központ működését, így okozva még súlyosabb tüneteket. Ehhez pedig nem is kell, hogy a vírus bejusson az agyba. A másik kérdés, hogy a „fertőző ágens ezenfelül is jelen lehet az agyszövetben, és ott külön gyulladást okozhat, illetve befolyásolhatja ezeken a területeken az idegsejtek működését”. Erre más, járványt nem okozó koronavírusok, mint a SARS és a MERS vírus esetében van is bizonyíték – mondta a kutató.