A mesterséges húsé lehet a jövő?
Fontos küszöb átlépése előtt áll az emberiség a húsevés tekintetében. Felejtsük el a történelmet: ha a tudományos világ eléri a célját és a piac is átalakul, nem kell többé állatokat gyilkolnunk ahhoz, hogy húst fogyaszthassunk, mert több vállalat, kutatócsoport is a mesterségesen előállított húson dolgozik.
Húst enni vagy nem enni többek között morális kérdés. Nemcsak a piac hatalmas igényeit kielégítő állattenyésztés környezetre káros hatásairól van szó – az üvegház-gáz kibocsátások 18 százalékát ez teszi ki –, hanem arról is, hogy szabad vagy sem állatok élete fölött rendelkeznünk (erről lásd például Peter Singer professzor előadását itt, illetve Ivácson András Áron interjúját itt).
A mesterséges hús előállítását első ízben – meglepetés! – Winston Churchill vetette fel a harmincas években, aki azt nyilatkozta, meg kellene szabadulnunk attól az abszurditástól, hogy egy egész csirkét tenyésztünk a mell vagy szárny elfogyasztása miatt, ezeket a részeket külön kellene növelni megfelelő eszközökkel.
Negyven évvel később in vitro izomrostokat állítottak elő, a kilencvenes évektől a kutatók képesek voltak őssejtek kinyerésére, az ezredfordulón pulykákból kivont tenyésztett húson dolgoztak, az első ehető mintát is kifejlesztették, aranyhal sejtjeiből. 2009-ben Norvégia bejelentette, hogy sikerült laboratóriumban növesztett húst előállítaniuk, sertésből nyert sejtek segítségével.
A mesterségesen előállított hús első nyílt kóstolóját 2013 augusztusában szervezték Hollandiában. Szarvasmarha-sejtekből, lombikban növesztett izomszövetekből álló hamburgert sütöttek és tálaltak fel, ami végül „a húshoz közel álló, de nem annyira zamatos” lett egy szakértő szerint. A kóstolás után különféle vélemények hangzottak még el, volt aki egyértelműen húsnak tartotta a produktumot, ízesnek is, lágyabbnak a vártnál, volt aki a zsiradékot hiányolta. Azóta tovább fejlesztettek: jelen pillanatban külön állítják elő a zsiradékot és az izomszövetet, de a tervek szerint idővel egybeolvasztják a két folyamatot.
Mesterséges tej, mesterséges tojás
Nemcsak állat nélkül előállított húson dolgoznak, hanem állat nélkül előállított tojáson vagy tejen is. Előbbihez élesztőt használnak, amelyet tojásfehérje-proteinekkel befecskendezve „újraprogramoznak”, és képesek így helyettesíteni a rettenetes körülmények között tartott csirkéket a tojás előállításához, ráadásul a szalmonella- és e.coli-fertőzést is elkerülik így.
Hasonló megoldással állítanak elő tejet is, az előnyök pedig ismertek: elkerülhető fertőzések, állatok megkímélése, az ökológiai lábnyom csökkentése stb.
Sok hasonló cég mellett a Memphis Meats is azon dolgozik, hogy elkerülje a húsevés káros hatásait, és állat nélküli húst hozzon létre. Már elő is rukkoltak a mesterséges fasírttal, terveik szerint pedig kolbászt és egyéb hústermékeket is a piacra dobnak hamarosan. Más kezdeményezések, mint a Beyond Beef növényi alapú, proteingazdag mesterséges hússal állnak elő, ez azonban inkább megkerülése a húsfogyasztásnak, mint megoldása.
- 33742 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33744 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33744 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33745 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33747 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33747 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni