A Homo sapiens megjelenésének hozzávetőleges dátumát vonták kétségbe, mégpedig egy új marokkói lelet kapcsán.

A Nature magazinban arról írnak, hogy egy kutatócsoport Jebel Irhoud mellett talált további leleteket, ahol 1961-ben egy teljes emberi koponya nyújtott betekintést korai történetünkbe. Ezt eleinte 40 ezer évesre becsülték és a neandervölgyi ember afrikai változatának tartották, később azonban kiderült, hogy a Homo sapiens 160 ezer éves nyomáról beszélhetünk, bár itt bizonyos tekintetben némileg primitívebb vonásokat is megfigyeltek.

Német szakemberek most ugyanitt, a bányászati tevékenység által nem háborgatott területen kutattak további leletek után, amelyekből nem is volt hiány – ezek azonban egy 300 ezer évesre becsült rétegből kerültek elő, ami azért érdekes, mert az eddig ismert legkorábbi példányok Etiópiából, 160 és 195 ezer éves múltra visszatekintő rétegből származtak.

Amennyiben beigazolódik, hogy a most előkerült leletek valóban a Homo sapiens maradványai, ez nagyjából 100 ezer évvel korábbra tolná ki az intervallumot. A munkát elvégző kutatók egyelőre annyit állítanak, hogy a modern ember nem Kelet-Afrikában, hanem az afrikai kontinens több pontján jelent meg, ez tehát egy jóval bonyolultabb és összetettebb folyamat volt. A 2004 óta tartó ásatások során több koponyacsont is előkerült, ezeket pedig egyszerűbb eszközök, így például lándzsára emlékeztető fegyverek egészítették ki, amelyek némelyike megégett, ez pedig a tűz használatára utal.