Judith Duportail újságíró kikérte a személyes adatait a Tindertől, és kézhez kapott nyolcszáz oldal információt saját magáról. Amit már elfelejtett vagy soha nem is tudott, az most mellbevágta.

Az újságíró Paul-Olivier Dehaye adatvédelmi aktivista és Ravi Naik emberi jogi ügyvéd segítségével kérte ki az adatait a társkereső applikáció működtetőitől, élményeiről pedig a The Guardianben számolt be. Az adatokat márciusban kérte ki, egyébként ezt bárki megteheti az európai uniós törvények értelmében, de kevesen élnek a lehetőséggel.

A 800 oldalas adathalmazban megtalálta facebookos lájkjait, Instagram-fotóit annak ellenére, hogy fiókját már törölte, az iskolai végzettségét, a férfiak korosztályát, akik iránt érdeklődik, azt, hogy hányszor lépett Tinderre, mikor és hol beszélgetett emberekkel az alkalmazáson keresztül – és így tovább.

Az újságíró meglepődött azon, hogy az évek során milyen sok információt osztott meg magáról, önkéntesen: helyszíneket, érdeklődési köröket és munkalehetőségeket, fotókat és a zenei ízlését, vagy éppen azt, hogy mit szeret enni. Végigolvasva azt az 1700 oldalnyi Tinder-beszélgetést, amelyet kézhez kapott, rengeteget tanult saját magáról, "reményeiről, félelmeiről, szexuális preferenciáiról, legmélyebb titkairól". "A Tinder oly sokat tud rólam. Ismeri a valódi, dicstelen énem, aki ugyanazt a viccet copy-pastelte az 567, 568 és 569-es felhasználóknak, aki újévkor kényszeresen beszélgetett egyszerre 16 emberrel és tűnt el 16 ember elől".

Mire jó mindez?

A Tinder adatvédelmi irányelveiben az áll, a felhasználók nem számíthatnak arra, hogy személyes adataik, beszélgetéseik és egyéb kommunikációik mindig biztonságban maradnak. A múltban több tízezer Tinder- és OKCupid-felhasználó adatai váltak nyilvánossá, de mi van akkor, ha egy cég vásárolja meg az adatainkat?

Egy Tinder-szóvivő szerint a felhasználói élmény személyre szabásához szükséges az adatok tárolása, a két fél egymásra találásának algoritmusához szükségesek – de erről már nem árultak el többet.

Paul-Olivier Dehaye adatvédelmi aktivista szerint azon túl, hogy a személyes adataink meghatározzák, hogy kit látunk először a Tinderen, meghatározzák azt is, hogy milyen munkaajánlatokat érünk el a LinkedInen, mennyit fizetünk az autóbiztosításra, milyen reklámokat látunk és, hogy felvehetünk-e hitelt. Egyre inkább áttetsző társadalom felé közeledünk, amelyben a személyes adataink az életünk egyre nagyobb részét befolyásolják.