Húsz-harminc évvel ezelőtt az elsődleges csontdaganatok rendszerint a végtag amputációjával végződtek, az elmúlt 30 évben a sebészet és az onkológia fejlődésével vált lehetővé ezeknek a végtagoknak a megtartása - mondta el Perlaky Tamás, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika tanársegédje az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. 

Mint mondta, a végtagok esetén a problémát a kialakuló csonthiány okozza, egy végtag ugyanis csak akkor tartható meg, ha pótolni tudják azt a hiányt, amit a daganat miatt el kellett távolítani. Ez a pótlás vagy protézissel, implantátummal történik, vagy pedig biológiai rekonstrukcióval, valamilyen csont átültetésével.

Hozzátette: az átültetett csont lehet a beteg saját csontja, például a szárkapocscsont jelentős része komolyabb következmények nélkül eltávolítható és más helyre átültethető.

Perlaky Tamás elmondta azt is, a csontdaganat legjellemzőbben a térd tájékán jelenik meg, a combcsont alsó vagy a lábszárcsont felső végén, de gyakori a megjelenése a felkarcsont felső végében, illetve a medencén. Hozzátette: a rosszindulatú csontdaganatok figyelmeztető jele a sérülés nélkül megjelenő, tartós fájdalom.

Szólt arról is, hogy a leggyakoribb rosszindulatú csontdaganatok gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkeznek elsősorban, idősebb korban, felnőtteknél pedig jellemzően áttétes, másodlagos daganatok fordulnak elő jelentős számban. Felnőtteknél általában protézissel pótolják a csonthiányt, a fiataloknál pedig inkább a biológiai rekonstrukcióra törekednek.

Megjegyezte: az elsődleges csontdaganatok összességében, a többi daganattípushoz képest nem túl gyakoriak, az összes rosszindulatú daganat 1 százalékát adják, ez Magyarországon 30 esetet jelent évente, azonban a másodlagos daganatok jóval gyakoribbak.