Azok a különleges szociális védelemben részesülő fiatalok, akik elnyerték teljes értelmi képességüket és folytatni kívánják tanulmányaikat, jogosultak továbbra is erre a védelemre és az ezzel járó előnyökre, egészen 26-ik életévük betöltéséig. Amennyiben nem kívánják folytatni tanulmányaikat és nincs lehetőségük visszatérni családi körükbe, igényelhetik a szociális védelmet még 2 évig annak érdekében, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalmi életbe. Megszűnik ez a jogosultságuk, ha saját hibájukból két ízben elvesztik a nekik felajánlott munkahelyet és/vagy lakást.

A szülők jogai és kötelezettségei megmaradnak a gyermekvédelmi bizottságok által elhatározott elhelyezési időszak (perioada plasamentului) teljes hosszára. Ez érvényes a törvényszéki hatóságok által megítélt elhelyezések idejére is. Ugyanezek az intézmények, ha szükségesnek és lehetségesnek ítélik, megállapíthatnak a Polgári Törvénykönyv (Codul civil) szerint a szülők terhére, a gyermek gondozására fordítandó havi hozzájárulást. Az így befizetett összegek annak a megyének a számlájára kerülnek, ahonnan a gyermek származik. Amennyiben a pénzbeli hozzájárulás nem lehetséges, a törvényszék kötelezi a munkaképes szülőket, hogy havonta 20-tól 40 óráig terjedő helyi közérdekű munkát végezzenek el azon a helyen, ahol állandó vagy ideiglenes lakhelyük van.

A gyermek ideiglenes, sürgős jellegű, elhelyezését a következő esetekben rendelik el:

- a gyermeket elhanyagolták, visszaéltek vele, vagy bármely formában erőszakot követtek el ellene;

- egészségügyi intézményekben találták vagy hagyták el őket.

El lehet határozni a gyermek sürgős elhelyezését, ha egyedüli vagy mindkét törvényes eltartóját letartóztatták, internálták, vagy bármilyen más ok miatt nem tudják gyakorolni a gyermekkel szembe szülői jogaikat és kötelezettségeiket. Azok a személyek, akiknek tudomásuk van szülői védelem nélkül maradt gyermekről, a legrövidebb idő alatt kötelesek ezt az illetékes gyermekvédelmi hatóságok tudomására hozni.

Amennyiben megszűnnek azok az indokok, melyek szükségessé tették a gyermek sürgős elhelyezését, a gyermekvédelmi hatóság vezetője elrendelheti az elhelyezés megszüntetését, amit utólag a törvényszék is megerősít és kijelöli azokat a személyeket, akik a szülői jogokat fogják gyakorolni. Ez esetben a szülők számára kötelező, hogy részt vegyenek azokon a tanácsadó gyűléseken, melyek célja elősegíteni a gyermek beilleszkedését az új családi környezetbe.

Ha a gyermek bűnügyi (penal) vétket követ el, de még nem vonható bűnügyi felelősségre, szüleinek kötelessége részt venni a gyermekvédelmi hatóság által szervezett, személyre szabott, pszichológiai tanácsadáson. Az ilyen helyzetben levő gyermek számára a gyermekvédelmi hatóság köteles kijelölni egy pszichológust vagy gyermekgondozót, aki a bűnügyi eljárás teljes időszakában kíséri és támogatja a vád alá helyezett gyermeket.

A gyermek védelemre jogosult a visszaélésekkel, elhanyagolással, kihasználással, gyermekkereskedelemmel, törvénytelen elvándorlással (migráció), elrablással, erőszakkal, az interneten levő pornográfiával és bármilyen erőszak megnyilvánulásával szemben, attól függetlenül, hogy ez hol történik: családban, tanintézetben, egészségügyi, gyermekvédelmi, vagy büntetést végrehajtó intézményben.

Ugyancsak védelemre jogosult a gyermek mindenfajta kihasználásával szemben, nem kötelezhető munkára a családon belül vagy azon kívül, a tanintézetekben, gyermekvédelmi, átnevelési intézményekben, fogházakban, illetve a kultúra, művészet, sport, divatbemutatók, reklám területén, ha fenn áll a kockázata, hogy ezzel veszélyeztetik a nevelésében való részvételét, ártanak egészségének, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi, társadalmi fejlődésének. Tilos minden olyan gyakorlat, melynek alapján a szülők vagy ezek törvényes képviselői, anyagi előnyökhöz jutnak, vagy adósságukat törlesztik, felhasználva a gyermek által elvégzett munkáért fizetett javadalmat.

A gyermek csak akkor végezhet javadalmazott (remunerat) kulturális, művészeti, sport, divatbemutató, reklám tevékenységet, ha ezt előzőleg bejelentették a gyermekvédelmi hatóságoknál. A fenti tevékenységek munkafeltételeit kormányhatározat fogja rögzíteni.

A gyermekkel való visszaélésnek (abuz) tekintendő, ha a gondozásáért felelős, vele meghitt viszonyban levő, vagy hatósági személy olyan tudatosan elkövetett tettlegességet követ el, mellyel veszélyezteti a gyermek életét, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi, társadalmi fejlődését, testi épségét, fizikai és lelki egészségét. A visszaélés lehet fizikai, érzékenységre ható, lelki, szexuális vagy gazdasági.

A gyermek akkor tekinthető elhanyagoltnak, ha a gondozására, nevelésére, oktatására megbízott személy, tudatosan vagy tudatlanul, oly módon látja el kötelezettségeit, hogy ezek által veszélyezteti a gyermek életét, fizikai, szellemi, értelmi, erkölcsi vagy társadalmi fejlődését, testi épségét, szellemi vagy fizikai egészségét. Ez több téren mutatkozhat meg: élelmiszer ellátás, ruházat biztosítása, higiénikus életmód, egészségügyi, oktatási ellátás elhanyagolása. Legsúlyosabb formája a gyermek elhanyagolásának a család elhagyása, a gyermek magára hagyása.

Tilos bármilyen erőszak elkövetése a gyermekkel szemben, jogosultságaitól való megfosztása, melyekkel veszélyeztetik életét, fizikai, értelmi, lelki, erkölcsi, társadalmi fejlődését, testi épségét, lelki és fizikai egészségét, úgy a családon belül, mint azokban a köz és magán-intézményekben, melyekben a gyermek tevékenykedik és ahol különböző szolgáltatásokban részesül.

A szülők vagy ezeknek törvényes képviselői, akik felelnek a gyermek felügyeletéért meg kell tenniük minden szükséges intézkedést, hogy megelőzzék mindazokat a tényezőket melyek megkönnyítik, vagy lehetővé teszik a gyermekek koldulásban való részvételét.

A törvény külön fejezete foglalkozik azoknak a gyermekeknek a védelmével, akiknek a szülei külföldön vállalnak munkát. Ezek kötelesek elutazásuk előtt 40 nappal bejelenteni a lakhelyük szerinti illetékes gyermekvédelmi hivatalnál távozási szándékukat. Ez a hivatal köteles a szülők távollétének első 6 hónapjában tanácsadásban részesíteni azt a személyt, aki elvállalta a gyermek gondozását.

A szülői jogkörök (autoritatea) ideiglenes átruházása egy másik személyre törvényszéki utasítás alapján történik, ennek időtartama nem lehet hosszabb, mint 1 év. Ehhez szükséges az érintett személynek a törvényszéken adott beleegyezése. A törvényszék a kérvény beadásától számított 3 napon belül, közigazgatási eljáráson kívüli (necontencios), a Polgári Törvénykönyvi Eljárás (Codul de procedură civilă) előírása alapján dönt. A határozatnak tételesen tartalmaznia kell a szülőktől átruházott jogokat és kötelességeket, valamint ezek átadásának időtartamát. A szülői jogkörökkel felruházott személynek kötelezően részt kell vennie egy a szülői jogkörökről szóló tanácsadásban.

A gyermek családi környezetben való elhelyezésére vállalkozó személy minimális életkora 18 év kell legyen, romániai lakhellyel kell rendelkezzen, legyen teljes ítélőképessége, erkölcsi garanciát képezzen és rendelkezzen a szükséges anyagi feltételekkel ahhoz, hogy átvállalja a szülőktől, ideiglenesen vagy véglegesen, a gyermek gondozását.

A gyermekgondozásra (asistent maternal) felruházott személy tevékenysége a gyermekvédelmi hatósággal, vagy a gyermekgondozásra felruházott magánintézménnyel, megkötött különleges szerződés alapján történik, melynek tartalmaznia kell:

a) azt a kötelezettséget, hogy a gyermek gondozása és nevelése a gondozó lakhelyén történik;

b) a gyermek nevelési programja annak szükséglete szerint lesz megállapítva;

c) a gyermek szabadidejének tervezése a család és a többi elhelyezésben levő gyermek programja szerint történik;

d) arra az időre mikor a gyermekgondozó pihenőszabadságra megy, biztosítja megfelelő helyettesítését.

Különleges védelemben részesülő (măsură de protecţia specială) gyermekek és ifjúsági korban levő fiatalok, valamint az anyák számára létrehozott központokban (centre maternale) levő anyák, jogosultak élelmiszer ellátásra, ruházatra, lábbelire, egészséget és higiéniát biztosító anyagokra, iskolai felszerelésekre és tankönyvekre, játékokra, sport és kulturális kellékekre, valamint egy bizonyos, személyi szükségletet fedező pénzösszegre. Ezekről a megyei, illetve helyi közigazgatási hatóságoknak kell gondoskodni költségvetésük keretén belül. A védelem megszűnésekor az érintett gyermekek/ifjak, illetve az anyák mikor elhagyják az anyagondozó központot, jogosultak egy, az országos havi legkisebb bér bruttó összegével egyenlő járulékra. Ez jelenleg 800 lej.