A falu a közösségünk megtartó ereje, ennek ellenére a vidéken élők nem részesülnek megfelelő mértékű támogatottságban – mutatott rá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje szerdán Kászonaltízen, ahol a helyi piacot és óvodát látogatta meg, majd tanácsülésen vett részt.

A Szövetség választási programjára reflektálva elmondta: az erdélyi magyar falvak és a vidéki lakosok érdekében sürgősen bővíteni kell a vidéki jövedelemszerzési lehetőségeket, és csökkenteni kell a fölösleges terheket.

„Szenátorként azért dolgoztam, és a továbbiakban is azért fogok kiállni, hogy javuljon a vidéki lakosság életminősége, életfeltételei és jövedelmi helyzete, hiszen ez az egyetlen útja annak, hogy a vidék, főleg a kis települések elnéptelenedését, elöregedését megelőzzük, vagy legalább valamennyire csökkentsük” – fogalmazott Táncos Barna. Hozzátette: Bukarest mindeddig nem mutatott kellő érdeklődést a felsorolt problémák, a vidéken élő erdélyi magyarok sorsa iránt. Ezért is néz szembe most az RMDSZ teljes erőbedobással a falvakon élők gondjaival, és azon dolgozik, hogy a vidékiek is a nekik kijáró jólétben éljenek, hiszen fejlődő vidék nélkül erős Erdélyről sem beszélhetünk.

A szenátorjelölt kijelentette: „a következő négy évben azon dolgozunk, hogy jelentős mértékben csökkentsük a vidéki és városi életminőség között a különbségeket. Az a célunk, hogy a falusi gazdaságok közösségünk gazdasági életének motorjává váljanak, és a vidéken élők életlehetőségei érdemben javuljanak, a vidéki fiatalok jobb lehetőségekkel vágjanak bele az életbe.” Elsődleges feladatnak nevezte a birtokviszonyok rendezését és a családi gazdaságok támogatását. „Kezdeményezzük, hogy a kormány 50 ezer euróval és háromévi adómentességgel támogassa a családi vállalkozásokat. Célunk, hogy négy év alatt 2000 új, erdélyi magyar mezőgazdasági vállalkozás jöjjön létre, és ezzel itthonmaradásra bírja a fiatal vállalkozókat is. Emellett pedig rendkívül fontos, hogy 2020-ig a birtokviszonyokat is rendezzük” – szögezte le Tánczos Barna, majd hozzáfűzte: „az európai és hazai vidékfejlesztési támogatásokat is jobban ki kellene használni, hiszen az erdélyi magyar gazdák nem élnek számos lehetőséggel. Ösztönözni akarjuk a gazdákat a támogatások hatékony igénybevételére – segítséget nyújtunk a sikeres pályázáshoz, és ez hosszú távon elősegítené a versenyképesség megőrzését is.”