Megismertetni a Maros megyeiekkel a megújult RMDSZ-csapatot, ez volt a kampányunk célja – mondta csütörtöki kampányzáró sajtótájékoztatón Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei. A kampány során 14 ezer kilométert tettek meg a képviselő- és szenátor jelöltek, több mint 150 települést jártak végig és közel húszezer háztartást látogattak meg.

A sajtótájékoztatón Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt jelöltje nem vehetett részt, mert Orbán Viktorral találkozott Szatmárnémetiben. Vass Levente, parlamenti képviselőjelölt arról beszélt, hogy az utóbbi időben nem olvasott újságot, nem nézett híreket, „ennyire távol soha nem voltam a sajtótól” – fogalmazott, hozzátéve, hogy tisztességes, barátságos kampányt folytattak, kapuról kapura mentek, személyesen beszélgettek az emberekkel.

A marosvásárhelyi orvos elmesélte egy vámosgálfalvi idős ember esetét, akinek torkán akadt a virsli, de ezt sehol nem hitték el neki, miután a dicsőszentmártoni, onnan pedig a marosvásárhelyi kórházba szállították. Végül egy rezidens orvosnak sikerült tíz másodperc alatt megoldania a beteg problémáját: „Az ilyen esetek is azt igazolják, hogy az egészségügyben sürgős változásokra van szükség. A vidéki kórházakban javulna az egészségügyi szolgáltatások minősége, ha lehetőséget teremtenénk arra, hogy főorvosaik bevonásával oktató kórházakká alakulhassanak és részt vegyenek a szakemberképzésben, mivel a rezidensképzésben való részvétel egy sor új kezelés és diagnosztikai eljárás kötelező bevezetését jelenti”.

Vass Levente továbbá elmondta, hogy kezdeményezni fogja a rezidensvizsga eltörlését. „Ez a vizsga fölösleges, nem más, mint a felsőoktatási képzés felülvizsgálása, a fiatal orvosokat abból a tananyagból vizsgáztatják másodszorra is, amelynek az elsajátításáért pár hónappal korábban egyetemi oklevelet kaptak. A rezidensvizsga helyett lehetővé tenném a kórházmenedzserek számára, hogy személyes interjú alapján alkalmazzák a fiatal orvosokat.”- hangsúlyozta Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei képviselőjelöltje.

Novák Csaba Zoltán szenátorjelölt a sajtótájékoztatón elmondta, hogy legfőképp a katolikus iskola szülői testületének nyugtalan tekintetét, és értetlenkedő hangját vinné magával Bukarestbe: „Számomra ebben a kampányban az volt legmegrázóbb pillanat, amikor a Deus Providebit Ház zsúfolásig megtelt nagytermében láttam az egyszerre kétségbeesett és egyszerre küzdeni, harcolni akaró szülőket. A teremben akkor érezni lehetett azt az eltökéltséget, ami kell ahhoz, hogy az ember ki tudjon állni, és fel tudja venni a küzdelmet akkor is, ha nem érti, hogy egyik pillanatról a másikra hogy változott a bizonyosság totális bizonytalansággá. Ez is azt mutatja a leginkább, a legegyszerűbb módon, hogy a mi ügyeink csak számunkra fontosak, aláhúzza, hogy magyar ügyet, csak magyar ember fog tudni képviselni a következő években is”.

Csép Éva Andrea a három éves Sárát és a hozzá hasonló gyerekek, illetve azok szüleit és nagyszüleit, szomszédjait szeretné képviselni Bukarestben – mondta és elmesélt egy megrázó történetet, amelyben Sára, a három éves kislány nevelőotthonba került, mert édesanyja külföldön vállalt munkát, nagymamája pedig lebetegedett. „Ez a történet egészen pontosan megmutatja, mi a teendőm nőként és anyaként azért, hogy az erdélyi magyar gyermekek ne jussanak mostoha sorsra. Az a dolgunk, hogy Sára sorsának minden mozzanatát kielemezzük, hiszen nem egyetlen oka van annak, hogy egy édesanya külföldön gürcöl a megélhetésért, miközben kicsinye itthon állami gondozásra szorul. Elsőként a családsegítő programok létrehozásának szükségességét kell felmérnünk, az egyedülálló, gyermekeiket egyedül nevelő szülők számára kell feltételeket teremtenünk. Az anyák munkavállalását különböző kedvezményekkel kell segítenünk és esélyegyenlőséget kell biztosítanunk, hogy a gyermeknevelési szabadságról visszatérő anyáknak ne gyerekeiket kelljen feláldozniuk az alacsony jövedelmet hozó munka érdekében. Sára édesanyjának nem kellett volna külföldre mennie, ha létezik egy olyan társadalmi védőháló, ami itthon marasztalja, ami meggyőzi arról, hogy teljes családjának nem kell nélkülöznie.”.

Császár Károly annak a 75 éves Zoltán nevű gyulakutai idős embernek a történetét ismertette, aki évek óta próbálja a házmelletti kertjét telekeltetni, ám a bürokrácia útvesztőiben ez még máig sem sikerült neki. „Évek óta próbálja magára íratni azt a földtulajdont, amelyik őt illeti meg, azonban még mindig nem sikerült ez neki. Törvényes akadályokba ütközik folyamatosan, vagy az elburjánzott adminisztrációs folyamatok nem hagyják előre lépni. Földjeit még nem telekkönyvezték, és nem tudja, hogy a gyermekei öröklik-e majd ezt a tisztázatlan helyzetet is. Ez a történet pontosan megmutatja, hol van a mi legsürgősebb tennivalónk azért, hogy Erdély valóban a jövő legyen, és a történetem főszereplőjének unokái számára is vonzó legyen hazatelepedni. Mielőbb tisztáznunk kell a telekkönyvi kivonatok helyzetét, azt szeretnénk, hogy a telekkönyvezést 2020-ig befejezhessék az önkormányzatok. Az első telekkönyvezés költségeit pedig az államnak kell fizetnie. Az önkormányzatoknak mielőbb tisztázniuk kell a birtokleveleket, illetve telekönyvezniük a területeket.” – fogalmazott Császár Károly szenátorjelölt.