facebook cover


Szász István Szilárd: A Facebook a soros


Array ( [0] => [foto] => )
-A A+

Mármint a sorosozásban. Válságkommunikálni kényszerül a Facebook, de elég szerencsétlenül sikerült egyik legutóbb napvilágot látott próbálkozása. Világszerte terjednek a Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletek, gondolták, meglovagolják kicsit a hullámokat. Egyre hangosabban kritizálják ugyanis a Facebookot az utóbbi időben bekövetkezett botrányok miatt: korábban 87 millió felhasználó személyes adata jutott szabálytalanul a Cambridge Analytica nevű céghez, szeptember végén pedig az eddigi legsúlyosabb Facebook elleni hackertámadást jelentették be, amely során 29 millió felhasználó fiókjához férhettek hozzá. Nem csoda, hogy a Facebook mindent megpróbál, hogy kicsit javítson a helyzetén. Egy kis sorosozástól sem riad vissza.

Vagyis hát nem is ők sorosoztak, a Facebook csak felbérelt egy pr-céget, a republikánus hátterű washingtoni Definers Public Affairst, amelyik többek között olyan összeesküvés-elméleteket terjesztett és erősített Sorosról, ami a Facebook kritikusaihoz kötötte az üzletembert, hogy ezáltal hiteltelenítsék az adatvédelmi botrányok miatt felerősödő kritikus hangokat. A hadjárat során a köztudottan zsidó származású Soros Györgyöt igyekeztek a Facebook kritikusai mögött álló titkos hatalomként és anyagi támogatóként feltüntetni. A nyilvánosság előtt álhírharcos közösségi oldal egyébként nagyon pontosan tudja, hogy mely témák, és köztük mely álhírek és konteók terjednek a leggyorsabban, mint ahogy arról is van némi fogalma, hogy azok milyen reakciókat váltanak ki. Ezek között minden bizonnyal a lista elején szerepelnek a Sorossal kapcsolatos konspirációk. Természetesen a Facebook tagadja, hogy közük lenne a dologhoz. Meg is szakították a kapcsolatot a pr-céggel az ügy kirobbanása után, egy, az ügyre rálátó forrás pedig azt állította, a Facebook felső vezetése nem volt tisztában azzal, hogy milyen munkát is végez a Definers Public Affairs.

Hogy érdekesebb legyen a történet, miközben a felbérelt cég a kampányát futtatta, az Anti-Defamation League nevű rágalmazásellenes szervezetnél is lobbizott, hogy lépjenek fel a Facebookot kritizáló szervezetek állítólagos antiszemita kampánya ellen. Csak hogy átláthatóbb legyen: a burkoltan zsidózó cég, aki a Facebook kritikákat Sorosra akarta kenni, egyben antiszemitizmussal vádolta a Facebookot kritizáló szervezeteket. Azt hiszem, erre mondják, hogy „több vasat tart a tűzben”. De a „köpönyegforgató” kifejezés is elég találó lenne.

A dolog további pikantériáját az adja, hogy egyébként Soros György valóban bírálta a Facebookot és a Google-t, például az év elején megrendezett Világgazdasági Fórumon a monopolhelyzetben levő IT-óriásokat a demokráciára veszélyesnek titulálta. Szerinte a közösségi oldalak az innováció akadályai, és azt is problémának tartja, ahogyan az emberek figyelmét befolyásolni képesek. Persze az sem világos, hogy miért kell titkos összeesküvőként feltüntetni Sorost, amikor a nagy nyilvánosság előtt is vállalta a véleményét.

A történtek egyetlen tanulsága számomra az, hogy úgy próbálják szétmanipulálni a nyilvános szférát, ahogy csak tudják. A Facebook előszeretettel pózol az álhírharcos kék szuperhősköpenyében – tudtán kívül, persze –, viszont maga is hozzájárul konteók terjesztéséhez, hogy jó hírét védje. Az információkkal, félinformációkkal és álinformációkkal terhelt világunkban már nem az a fontos, hogy mi van, hanem hogy arról mit gondolnak az emberek. A kettő pedig egyre ritkábban fedi egymást. Mert az van, hogy a Facebooknál tényleg vannak adatvédelmi (és egyéb) problémák, a kritikák tehát jogosak, de ha néhány trükkös húzással el lehet hitelteleníteni a bírálókat, akkor miért ne tegyük meg, gondolhatták a kampány kitervelői. Így a manipulált kommunikáció által meghackelt elmék figyelmét sikerült elterelni a problémáról. Lényegtelenné vált a probléma maga, a lényeg, hogy az emberek ne is lássák problémának. A hasonló húzások miatt pedig egyre durvább lesz a társadalmi tudathasadás. Annak pedig jó vége nem lehet.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik