Bogdán Tibor: Egy vicc – és egy mondat Romániáról
A nővér rohan az osztályos orvoshoz:
- Doktor úr, a kettes jobban van!
- Megszólalt?
- Igen.
- És mit mondott?
- Hogy rosszul van.
Így van ez Romániával is, ez az ország, legalábbis az utóbbi harminc évben, mindig nagybeteg volt, de hogyan is lehetett volna egészséges, ha egyszer nagyrészt szakképzetlen, funkcionálisan analfabéta, sokszor ötven éves korukban érettségizett politikusok vezették, mint például most, a dragneátalanított Dăncilă kormány tagjai, akik a harácsoláson, a közpénzek lenyúlásán, a lopáson kívül semmihez sem értenek, nem csoda tehát, hogy júniusban a Rynair légitársaság Bukarest–Temesvár közötti járata nem tudott felszállni az otopeni-i röptérről, mivel elloptak a repülőből egy alkatrészt, és aki ezek után nem akar többé repülőre szállni Romániában, az nem igazán tudja, hogy milyen járművel is utazzon, mert miután az autópályákra szánt pénzek politikusi zsebekbe vándoroltak, ma már gépkocsival sem tanácsos közlekedni, uniós szinten Romániában történik a legtöbb halálos autóbaleset, a mellékutak olyannyira járhatatlanok, hogy miután miniszterelnök asszonyunk közölte, hogy kormánya kiemelte az országot a sárból, a víz- és erdőügyi miniszter, Ioan Deneș autója elakadt a feneketlen sárban a Galac megyei Corod faluban, a miniszter úrnak és kíséretének kellett kitolniuk a megfeneklett járművet, a vasúti közlekedésről pedig már nem is beszélek, hiszen a vonatkisiklások annyira gyakoriak lettek az országban, hogy a sajtó már nem is kezeli hírként azokat, megérthetjük tehát a román államvasutak személyszállításért felelős főnökét, Leon Bărbulescut, hogy amikor éjnek idején felverték a hírrel, miszerint három vonat is kisiklott, kissé zsörtölődött, amiért ilyen semmiségek miatt nem hagyják aludni, és igaza is volt, hiszen az utasok csak könnyű sérülést szenvedtek, és neki sem lett volna semmi baja, ha néhány kornyeles újságíró nem méltatlankodott volna, így végül menesztették, de nincs gond, a rendszer senkit nem hagy cserben, lesz mit aprítania a kakaó kávéjába, és hatalmas fizetése után majd jó nyugdíja is lesz, persze, nem kap majd annyit, mint a kommunista időkben a colibași-i börtön volt parancsnoka, Gheorghe Bălășoiu, akinek havonta 73 890 lejt visz ki a postás, miután a szociáldemokraták kormányzása idején egy év alatt több mint megkétszerezték korábbi, 34 700 lejes nyugdíját, ami szintén nem volt semmi, de hát ismétlem, a rendszer senkit nem hagy cserben, ez normális abban az országban, ahol harminc évvel azután, hogy Ceaușescu egy târgoviștei kaszárnyában ólommérgezés áldozata lett, még mindig egy kommunista utódpárt van hatalmon, érthető, hogy Galac központjából 1965 óta csak most tüntették el a „Trăiască PCR” feliratot, elgondolhatjuk tehát, hogy ha egy jelmondat eltávolításához 54 év kellett, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy maga a gondolat is eltűnjék végre a fejekből, bár azért ellenpéldák is akadnak, hiszen a iași-i művelődési palota előtti fenyőfákat idén márciusban azért vágták ki, mert azokat „1970-ben ültették, kommunista ideológia alapján”, csakhogy a gondolatok nagyon makacsok ám, még a Vasgárda szellemisége is kísért, az úzvölgyi katonatemetőben a magyar halottak fölé emelt ortodox keresztek „művészi koncepciója” a legionárius mozgalmat idézi, de nemrégiben még egy Prahova megyei állami vállalat, a Vodna Ecosal kapuja fölött is ott díszelgett a felirat: „a munka szabaddá tesz”, csak persze románul, bár a cég adminisztrátora azzal mentegetőzött, nem tudott róla, hogy ez a mondat ott állt az auschwitzi haláltábor bejáratánál, de hát csak az imént mondtam, hogy funkcionális analfabéták vezetnek, akik annyira nem ismerik a múltat, hogy a Bukarestben randalírozó bányászok vezérének, Miron Cozmának speciális havi nyugdíjat adtak, mint a bányászjárás áldozatának, meg annyira ostobák, hogy Brüsszelben a megvesztegetést „kulturális szempontból a köszönetnyilvánítás egyik különleges módjának” nevezték, az európai parlamenti képviselők nem kis gyönyörűségére, és még nagyobb elégtételére, hogy Romániát mégsem engedték be a schengeni övezetbe, mert mit is keresne ott egy korrupt ország, amely ráadásul annyira nincs felkészülve határai védelmére, hogy az illetékesek csak akkor jöttek rá, hogy a Máramaros megyei Szaplonca mellett lezuhant egy felségjel nélküli fehérorosz helikopter, amikor a juhászok hetek után megtalálták a pilóta holttestének maradványait, ami nyilvánvalóvá tette, hogy kormány az ország légterét sem képes megvédeni, így az már egyenesen nevetséges, hogy a szociáldemokraták nagygyűlésük alkalmával jelszót kérnek a városba igyekvő autósoktól, amit, ha igazán komolyan vennének, akkor a pártelnök-kormányfő sem vehetne részt a nagygyűlésen, mert hiába egyszerű az érintett város nevének kezdőbetűjéből álló jelszó, ha egyszer Viorica Dăncilă nem tudja, milyen városban is van, és amikor Suceaván van, akkor Vajdahunyadon, Galacon pedig Iași-ban érzi magát, de még az országokat is összetéveszti, a montenegrói Podgoricán úgy gondolta, hogy a koszovói Pristinába látogatott, de az is igaz, hogy a kormány most elhatározta, év végéig kidolgozza a mesterséges intelligencia országos programját, ami igen helyes dolog, a természetes intelligencia hiányában…