facebook cover


Bogdán Tibor: A halál évében születni


Array ( [0] => BogdanTibor.png [foto] => BogdanTibor.png )
-A A+

Mit tehet a terhes nő akkor, amikor a kórházakban előnyben részesülnek a koronavírusos betegek? Hol végezhetné el mondjuk a kötelező orvosi analíziseket, vagy az ultrahangos vizsgálatot, amely meggyőzhetné arról, hogy gyermeke rendesen fejlődik? Ugyan a Sürgősségi Helyzetek Főosztálya igyekezett megnyugtatni az érintetteket, hogy esetükben továbbra is érvényes maradnak a korábbi egészségügyi szolgáltatások – amelyek amúgy is kevésnek bizonyultak –, a Raed Arafat által aláírt rendelkezés azonban papíron maradt. A terhes asszonyok ily módon legfeljebb a magánkórházakhoz fordulhatnak, amennyiben városon laknak; és ha a városukban működik magánkórház.

És persze, ha minderre van pénzük is. 

De sok esetben még ekkor is lehetetlenné válik a megfelelő kórházi kivizsgálás. A koronavírus romániai fellegvárában, Suceavában például tavasszal bezárt a megyei kórház, benne a szülészet is, amely egyedüli ilyen állami intézmény a városban, de nem működik a két magánkórház sem. A terhes nőknek a szüléshez 20-40 kilométert kell utazniuk Fălticeni-be vagy Rădăuți-ba. Csakhogy a 20 ezer lakosú Rădăuți-ban a kórház amúgy is túlterhelt, a fălticeni-i új kórház pedig még mindig várja a megnyitásához szükséges 5 millió eurót.

Még rosszabb helyzetben vannak a koronavírus által megfertőzött, szülés előtt álló nők. Az egészségügyi tárca Bukarestben a Bucur kórházat jelölte ki számukra, hogy néhány nap múlva meggondolja magát és a Filantropia kórházba irányítsa őket, amely az ország legnagyobb szülészete. Aztán röviddel később tetőzött a zavar, amikor is a Hivatalos Közlönyben megjelent a koronavírussal fertőzött személyeket ellátó kórházak listája, amelyen a Filantropia nem szerepelt – a Bucur kórház viszont igen.

Hát igazodjon el ezen a kormányon valaki…

A fertőzött betegeket kezelő temesvári szülészeten egy adott pillanatban 13 orvost, 11 frissen szült asszonyt és egy állapotos nőt fertőzött meg a kórokozó, az egészségügyi minisztérium pedig 10 fertőzött újszülöttről számolt be, ami – ismerve a romániai „hivatalos adatok” pontosságát – akár kétszer több csecsemőt is jelenthet. Az érintetteket az állam átszállította egy magánkórházba, biztosítva őket arról, hogy kellő kezelésben részesülnek – ami már önmagában is szenzáció lehet. Ez esetben viszont kettős volt a meglepetés: a kellő kezelést valóban megkapták (és ez volt a legfontosabb), csakhogy aztán kiderült, hogy mindez fejenként mindez 2000 euróba került nekik. Tiltakozásukra a kórház zavartan közölte: csak „kommunikációs hibáról” van szó – azaz nem kell fizetniük. Persze, bármikor kiderülhet, hogy nem volt szó „kommunikációs hibáról”…

A iași-i Arcadia magánkórház viszont szemérmetlenül megnövelte az árakat: 6600 lejt kér el a „rendes szülésért”, 7700 lejt pedig a császármetszésért.

A koronavírusos terhes nők – úgymond – védelmében, az egészségügyi tárca leiratot küldött az ország 50 szülészetének, amelyekben fertőzött betegeket kezelnek. Ennek megfelelően viszont a megszületett csecsemőt a szülés után azonnal el kell választani a kismamától. A minisztérium ajánlásai azonban szembe mennek az Egészségügyi Világszervezet tanácsaival, amelyek szerint a fertőzött gyermekágyas asszony szoptathatja az újszülöttet, további megengedi, hogy a fertőzött anya közvetlen kapcsolatba lépjen az újszülöttel, abból kiindulva, hogy a csecsemő és az anya azonnali kapcsolata jelentősen hozzájárul az újszülött egészséges fejlődéséhez. Amit egyébként manapság már mindenki tud. Az egyetlen feltételt a higiéniai szabályok pontos betartása – mondjuk a rendszeres kézmosás, a felületek fertőtlenítése – jelenti.

Romániában azonban a koronavírusos terhes nő csak karanténban szülhet, a gyermeket nyomban elveszik tőle és őt is elszigetelik, és csak akkor kapja vissza a kisdedet, amikor két tesztje is negatív lesz. Romániában pedig a tesztek eredményei nem egyszer akár egy hetes késéssel érkeznek meg, így a gyermeket jó ideig elszakítják az anyjától. Az egészségügyi tárca véleménye szerint a koronavírusos terhes asszony teje maga is ragályos, azt nem lehet tehát az újszülöttnek adni. Csakhogy ezt a véleményt egyelőre egyetlen tanulmány sem bizonyítja egyértelműen, több szakdolgozat pedig egyenesen cáfolja, abból kiindulva, hogy a szoptatás hiánya miatt a csecsemőben nehezen alakul ki az immunitás, így könnyen áldozatává válhat a kórházi fertőzéseknek, amelyek állami kórházainkban, sajnos, napirenden vannak.

Romániában a fertőzött terhes nőket a szükségállapotban az állam – amely korábban sem gondoskodott egészségi állapotukról – szinte minden joguktól megfosztotta. Sehol nem kapnak pontos információt a terhesség és a koronavírus közötti összefüggésekről, partnerét kitiltják a kórházból, vagyis mindkét szülőt hosszú időre megfosztják gyermekétől.

Nem csoda, hogy Romániában rettenetesek a statisztikák a csecsemő- és gyermekágyi halálozás, a kiskorú anyák, a koraszülések, a fölösleges császárműtétek, a terhesség monitorizálása esetében (utóbbi esetben – még a hivatalos adatok szerint is – a terhes nők 20 százaléka a szülésig soha nem ment orvoshoz).

Romániában pedig amolyan rossz szokássá vált, hogy az orvosok – a hálapénz reményében – igyekeznek rábeszélni a terhes anyákat a császárműtétre, sokszor olyan elképesztő ürügyekkel, hogy a csecsemő túlságosan nagy, hogy lejárt a kilenc hónap, hogy nem akarják megkínozni a leendő anyát… Vannak szülészek, akik fittyet hánynak mindenféle erkölcsi megfontolásra és úgy vélik, ahelyett, hogy órákon át figyelemmel kísérnék a vajúdó nőt, inkább levezényelnek jónéhány császárműtétet.

De hát mindez nem is lehet másként egy olyan országban, amely uniós viszonylatban a legkevesebbet fordítja egészségvédelemre. Románia a bruttó nemzeti össztermék 5,2 százalékát fordítja erre a célra, csaknem felét a 9,6 százalékos uniós átlagnak. Ezen belül Franciaország és Németország a bruttó nemzeti össztermék 11,5 és 11,3 százalékát fordítja minderre, Európában pedig a helyzet a legjobb Svájcban, ahol 12,3 százalék kap az egészségügy, világszerte pedig magasan vezet az Egyesült Államok, 17,2 százalékkal.

Aligha lehet a véletlen műve, hogy politikusaink legszívesebben éppen ezekben az országokban „gyógykezeltetik” magukat…


 



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik