Gál Mária: A medve nem játék
Traian Băsescu volt hajóskapitányként bizonyára tudja, mennyire veszélyes tud lenni a cápa. Államfőként ideje lenne megtanulnia, hogy a medve sem játék, s nagyon veszélyes dolog hergelni az éhes, mérges négylábút.
Băsescu nem először hergeli, talán szándékosan, talán diplomáciai érzék hiányában az orosz medvét, pedig arra már az utóbbi időben Romániánál nagyobb és befolyásosabb országok is ráfáztak. Lehet, hogy a Cotroceni-i palotában még nem vették észre, de a Fehér Házban már tudják: az orosz medve felébredt, nyűgös, éhes, harcra kész és néhány dologra rendkívül érzékeny. Például nagyon nem veszi jó néven, ha kétségbe vonják nagyhatalmi státusát, amelyet az utóbbi években, tetszik, nem tetszik nekünk, de újra felépített. Azonnal ugrásra kész, ha képzelt vagy valós felségterületére más is igényt tart vagy bármilyen módon fenyegeti azt, és nagyon durcássá válik, ha valaki megkérdőjelezi második világháborús szerepvállallását. Ez az a három dolog, amire azonnal morogni kezd az orosz medve.
Az orosz–román államközi viszony a rendszerváltás óta, finoman fogalmazva is, nem a legjobb. Az alapfeszültséget természetesen a Moldvai Köztársaság, illetve a Dnyeszteren túli konfliktus szülte, amit sokszorosan felerősített a Deveselura telepített amerikai rakétaelhárító bázis. Moszkvát már az is irritálta, hogy Románia állampolgárságot és útlevelet ad az azt igénylő moldvaiaknak, az államfő nyári, a két román ország egyesítésének távlati lehetőségét megpendítő nyilatkozatára már a legtekintélyesebb orosz médiák is felfigyeltek és az orosz külügy sem hagyta szó nélkül. A szerda esti Băsescu nyilatkozatra, miszerint román államérdek és távlati cél az egyesülés Moldovával, egyelőre nem reagált a Vilniusra figyelő orosz diplomácia, de a sajtó figyelmét nem kerülte el, és minden bizonnyal a Kremlnek is lesz válasza rá.
Băsescu Moldova kérdésében rendre úgy jár el, mint elefánt a porcelánboltban. Lehet, hogy ezért sok román szemében jó hazafinak látszik, de hogy az országnak árt, az kétségtelen. És árt azoknak is, akiknek kedvezni akar, a moldvai románoknak. A román államfő épp az európai állóvizeket hetek óta borzoló vilniusi keleti partnerségi csúcs előestéjén tette ezt a nyilatkozatot, mintegy lovat adva Moszkva alá, hogy miért is kell minden eszközt bevetve harcolnia a tervezett társulások ellen.
Románia nem játékos abban a geopolitikai csatározásban, amely most Vilnius kapcsán zajlik az Európai Unió és Oroszország között, ám Băsescu kifinomult diplomáciai érzékének köszönhetően jól beletenyerelt ezúttal is a közepébe.
A lengyel és svéd kezdeményezésre 2008-ban megszületett, 2009-ben útnak indult keleti partnerségi program eredetileg hat volt szovjet tagköztársasággal kívánta szorosabbá tenni az együttműködést, kiterjeszteni erre az óriási területre is az uniós szabadkereskedelmi övezetet, anélkül, hogy a tényleges EU-csatlakozást is felajánlották volna ezeknek az utódállamoknak. Csakhogy a jelcini időket és a nagy gazdasági-politikai összeomlást időközben kiheverő Oroszország is ugyanazokkal az ex-szovjet államokkal építi-építené saját vezetésű vámunióját, azt a gazdasági-politikai hátországot, amelyre szüksége van ahhoz, hogy újra megkerülhetetlen világpolitikai tényező legyen. (Persze, sok más mindenre szüksége van, volt ehhez, de Moszkva gondoskodott mindenről.)
Ukrajna bevonása az uniós szabadkereskedelmi övezetbe orosz gazdasági, nagypolitikai érdekeket sért, ezért Moszkva nemes egyszerűséggel – gazdasági zsarolással, a gázcsap elzárásával stb. – megakadályozta, hogy Vilniusban aláírják az egyezményt. Az EU-Oroszország meccs első félidejét megnyerte.
Az Uniós fölött aratott orosz győzelem azonban részleges – az ukrán társulási egyezmény meghiúsult ugyan, de Moldova és Grúzia holnap Vilniusban parafálja, jövőben meg aláírja ugyanazt az egyezményt. Már ha Putyin is így akarja, de szinte borítékolható, hogy bár két kisebb államról van szó, amelyek geopolitikai súlya sem mérhető Ukrajnához, az orosz vezetés nem fogja ölbe tett kézzel várni a jövő évi aláírást.
Ebben a helyzetben Moldova és Románia egyesülését felvetni több volt, mint hiba. Szóljon valaki az államelnök úrnak, hogy az orosz medve harap, s az a baj, hogy vele együtt közel húsz millió állampolgárnak fog fájni az.