Kispolitika és nagypolitika. Pontosabban: a romániai elnökválasztás előtti romániai magyar kispolitika és nagypolitika.

Az előbbi keretében egyre gyakrabban érkeznek hírek meglehetősen furcsa aláírásgyűjtésekről: a fiatalok néhány ívvel becsengetnek a lakásokba, nem mondják, hogy Kelemen Hunornak, az RMDSZ államelnök jelöltjének gyűjtik az aláírásokat, vagy Szilágyi Zsoltnak, akit az EMNP indított az országos megmérettetésre. Az eredmény csupán akkor derül ki, amikor érkezik az újabb csapat, az újabb ívekkel, és akkor a választópolgárok elmondják, hogy mi kérem szépen, már egyszer aláírtunk. Olykor pedig azt sem tudják, hogy kinek. A magyar jelöltnek? Hogyne, hogyne, persze, a magyar jelöltnek. És a következmény? Az SZNT elnök igényelte nagy összeborulás jegyében vagy a helyi RMDSZ elnök vagy a helyi EMNP vezető vádolja a másikat csúsztatással, manipulációval, visszaéléssel és így tovább.

Ilyképpen Izsák Balázs, az SZNT elnöke hiába játssza meg az eljövendő Székely Köztársaság mindkét jelöltre áldást osztó bölcs békebírójának a szerepét és vár egymillió szavazatot az autonómiára, mert feltételezhetően már a kétszázezer aláírás összegyűjtésébe is beletörhet az egykori RMDSZ-es képviselő, Szilágyi Zsolt bicskája. Az SZNT-elnök azonban nem csupán a két jelöltnek mondja meg, hogy mit kell tennie, milyen kampány-jelmondatot kell használnia, hanem a történelmi egyházak vezetőinek is kiosztja az éppen időszerű feladatokat, hogy mit és hogyan.

Nem állt egy picit a feje tetejére ez a világ? A demokrácia szabályai és a romániai joggyakorlat szerint két törvényesen bejegyzett párt, pontosabban egy párt és a választásokon pártként értékelt szövetség indít jelölteket, saját programmal, és ezeknek még a jogi személyiség elérésére is képtelen SZNT írja elő, hogy miről beszéljenek? És ugyancsak az SZNT hozza tudomására az évszázadok óta önállóan döntőképes és működőképes, a romániai magyar közösség megtartásában elévülhetetlen érdemeket szerzett és saját intézményi hálózatokkal rendelkező magyar történelmi egyházaknak, hogy mi a tennivalójuk? Nagyon várom azt a pillanatot, amikor az SZNT őszintén kimondja, hogy kérem szépen, én mint Székely Nemzeti Tanács, sem romániai, sem európai szinten nem vagyok benne egyetlen perben sem, nincs sem alperesi, sem felperesi minőségem, mert nem vagyok jogi személy. Azaz, amikor nem nyílt leveleket, határozatokat és közleményeket kell megfogalmaznom, hanem hanem valóban jogi okmányokat kell benyújtanom, akkor azt magánszemélyként vagy valamilyen egyesületként vagy alapítványként teszem, mert másra nincs lehetőségem. Ugyanis a közképviselet, amelyről oly előszeretettel beszélek, az igazságszolgáltatás előtt nem jelent semmit, hiszen nincs az ország törvényes rendje által elfogadott jogi formába öntve, márpedig ez (lenne) annak a jogállamiságnak és törvénytiszteletnek az alfája és omegája, amellyel saját céljaimat szeretném elérni.

Bármennyire is értelmezhetők a fogalmak, a szavak és mondatok a politikában, egy jogaiért küzdő kisebbségi közösség tagjait soha nem szabad átverni. Sem aláírásgyűjtő ívekkel, sem magasan lengetett, fedezetlen szólamokkal, mert az saját népének a lenézését jelenti.

Jónéhányan megdöbbentek és különösképpen a világhálós fórumokon vették elő keresetlen szavú véleményalkotó tehetségüket, amikor Kelemen Hunor az egyik székelyföldi nyári ifjúsági táborban kertelés nélkül elmondta, hogy Románia jelenlegi Alkotmányába nem illeszkedik az az autonómia-tervezet, amelyet előkészítettek, az alkotmánymódosításnak pedig egyelőre kevés az esélye. Nem jobb az, ha egy politikus tisztességesen elmondja a valós helyzetet, mint hogy köntörfalaz, csűri-csavarja a szavakat, és olyan fantáziatervekkel áll elő, amelyek jelenleg a mese- és mondavilágba illenek?

Az SZNT miért nem veszi már észre, hogy a székelyek számára korántsem a románok általi asszimiláció, hanem a térség gazdasági lemaradása jelenti a legnagyobb veszélyt? Egy romániai magyar elnökválasztási program miért nem alapozódhatna például az elmaradt megyék felzárkoztatására és olyan célirányos módszerekre és eszközökre, amelyeknek valóságalapjuk is van?

De távol áll tőlem bármiféle javaslattétel. A sok-sok kérdőjel után ezért hadd következzen a pont.