Komcsinak mégsem nevezhetem magunkat önismereti megfontolásokból, mert az a Biszkubélák nemzedéke, már viccből sem neveznek így embereket, pártokat. Kínában meg Kubában, Észak-Koreában talán, de az másik kategória. Szóval, kik azok, akik bírálják a rendszert?

Azokról van szó, akik az elmúlt nyolc évben a nemzetközi multikapitalista cionista világösszeesküvéssel együttműködve tönkretettük az országot, baloldali meg liberális értékeket próbáltunk ráerőltetni az ellenálló társadalomra, és most éppen agyagba vagyunk verve. Egybemosásilag, úgymond. Vannak előnyei az állapotnak, a kiütött, földön fekvő, eszméletlen ellenfélbe (jobb helyeken) már nem rúg bele a sportszerű másik, felesleges. Ámbár, amikor a nemzeti megmaradás a tét…

Mértékadó elemzések szerint esély sincs 4-8-12 éven belül olyan baloldalt (váltópártot) építeni, amely eséllyel menne harcba a Fidesz civil és rezsicsökkentő hadaival. Esetleg, ha nagyon aljas vagyok, akkor Brüsszelben, New Yorkban és Tel-Avivban feljelenthetem a hazámat, és szankciókat harcolhatok ki népem és kormánya ellen. Népszerű nem leszek tőle.

Belenyugodtam, hogy csak erről az oldalról lehet kártékony politikát folytatni, köztörvényes módon lopni, államadósságot növelni, oktatást és egészségügyet rombolni. Nemhogy a jószándék meg a szakértelem hiányzik belőlünk, egyszerűen magyarságkérdés a helyzet: ráront-e valaki a nemzetére, vagy minden mozdulatával és lélegzetvételével a haza szent ügyét szolgálja. (Bocsánat: Haza) Keresztény-e vagy internacionalista? Az összes többi bolsevista trükk, lejárt lemez, marakodás a szavazatok elenyésző maradékán.

Hazudni is csak ezen a térfélen szokás (reggel, délben meg éjjel), amazon mindenki vallásos, a kisebbségpolitikát igencsak elszúrtuk Gyurcsánnyal az élen, és nem sikerült lemosni a sztálinista eredet-bélyeget.

Látszólag minden folytatódik ott, ahol a választás előtt voltunk: a vesztesek újratervezik a reményt, a győztesek még fényesítik kicsit magukat, az értelmesebb közönség már kiszállt Csömör-alsón. Kitántorog, vagy hol lehet altiszt, azt kutatja.

A posztkommunista elit egyik fele legyőzte a másikat. Váltogatni a pártokat nincs értelme, ez tapasztalat, mindig rosszabbak jönnek. Valószínűleg az elkötelezett nemzeti politika és/vagy retorika a siker kulcsa, ami nehezen megy egy baloldalinak vagy liberálisnak.

Van-e élet a halál után?

 

Utószó mindazoknak, akik nem értik az iróniát.

Természetesen ismerem a baloldali gondolat és eszmerendszer teljes történelmi pályafutását, huszadik századi szerepét és pozitív jelenlétét a fejlett demokráciák parlamenti váltógazdálkodásában. Csak vicceltem azzal, hogy nálunk a baloldali értékrendben pozitív elem is lehetséges, hogy véletlen eltévedésből értelmesen gondolkodó ember szocialista eszméket vallhat, vagy liberális elvek alapjaira építené a modern társadalmat.

A bukott baloldal romjaiból már sosem fog magyar földön kártékonyan feltámadni. Hajrá Magyarország! Éljen Orbán Viktor! Előre a rezsicsökkentés és a bankelszámoltatás útján!