Sebestyén Mihály: Elmélkedés a betegségek elkerülhetőségéről
Bérces hazánk határain belül határtalanul terjed az emberi ostobaság. Már nem szab neki gátat az iskola és a józan ész.
Első nekifutásra túlságosan kézenfekvőnek látszik ez a merésznek ma már koránt sem nevezhető kijelentés. Nem is merész, inkább szomorú és bosszantó. Hiszen oly sok és hosszú évtized természettudományos nevelése, szabadegyetem, tévéműsor, Vöröskeresztes tanfolyam, önkéntes véradó mozgalom, orvosi tanácsok orrba-szájba, újságban, levélben, rádiós üzenetben és a kiváló (maradó) orvosok és védőnők felvilágosító hada és hadüzenete, beszéde, munkája: szétpocsékolódott röpke húsz év alatt. Mintha nem is lett volna efféle propagandahadjárat, magyarázás, ki-mit-tud és elsősegély tanfolyam, meggyőzés, sőt megelőzés-kényszer. Győzött a sötét hagyomány, az előítélet, az ősemberi félelem, az évszázados ostobaság – a mitikus ész beleveszett saját útvesztőibe.
Kezdődött azzal, hogy a minimalista nem fogadta el az egészségügyi kártyát, mert az mágikus számkombinációt tartalmaz, maga a kétszarvú, kénköves, lópatájú sátán-miniszter műve. Aztán mára azzal süpped még mélyebbre a hon hívő ortodoxiája, Bizánc szolgája-szajhája, hogy nem engedi kiskorú gyermekeinek beadni a védőoltásokat. Nem viszi el orvoshoz. Mi több, utánaolvas, könyveket szerez igazának bizonygatására. Modernedett a hagyománytenyésztés. Facebookról, az internetről szerzi be a védőoltást tagadók szent igéit, amelyek birtokában lepregnek róla az észérvek, törvények, a társadalmi együttéles szabályai. Hajthatatlan lesz. Vitába száll, elutasít, terjeszti úton-útfélen, liftben és kloákában, mi több, ki is oktat, mintha birtokában lenne az isteni bölcsesség és Természet anyácska minden kinyilatkozásának.
Állításai legalább olyan ócskák, mint korai felvilágosodáskori elődei voltak, a géprombolóké, a természetbe kivonulóké. Azt mondja: nem adatok be semmiféle oltást, nem kérek mesterséges szérumokat, midőn Isten egészségesnek és épnek teremtette az ember gyermekét; gondozd, tápláld egészségesen, adj néki vitaminokat és természetes tápokat, moss kezet, fület-orrot-szívet-lelket, ora et labora, légy bio-vega-hetero-szűz, és a gyermeked soha nem lesz beteg. S ha igen, akkor ki tévedett?
Aztán ha az ördögi tűtől-orvosszeről érintetlen gyerek közösségbe megy, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ahová mennie kell, akkor elsőnek éppen őt terítik le a gyerekbetegségek, övé lesz a legsúlyosabb lefolyású, utána fertőzésgóc marad, hiszen az anyja-apja nem fordul orvoshoz, mert az isteni gyermek magától elnövi a gyerekbetegségeket. Kilábal belőlük az Ő segítségével. Vagy nem.
Csak mellesleg jegyzem meg, hogyha következetesen panteisták vagyunk, akkor azt is tudnunk kell, hogy minden az Ő akartával történik, a betegség és a gyógyítás, a védőoltás és az oltást elrendelő kormányrendelet, a rossz és a jó, a parlament és az orvosi Nobel-díjjal jutalmazott emberiségmentő felfedezések. Ugyanis isten szereti a felfedezőket, még ha olykor mártírhalált küld is reájuk. Csak azért, hogy az Ember, legkedvesebb teremtménye ne bízza el túlságosan önmagát. Viszont nem szereti a gyávákat és azokat, akik bölcsességében, előrelátásban, pédául a védőoltásokban kételkednek.(Azt is mondhatnám, valamennyien isten tenyerén legelünk, de Ő olykor tapsol is.)
Ha kinyitod a tévét és egy efféle kampány kellős közepébe csöppensz, ugyancsak elámulsz. Ami neked természetes volt, úgy nőttél fel, hogy a szocializmusban vagy a művelt nyugati liberális demokráciában a gondoskodó társadalomtól többnyire ingyen megkaptad a kötelőzőket, a gyerekparalízis ellen védő szertől a tetanusszal szembeszegülőig, és szüleid nyugodtak voltak, a kis és jelentéktelen mellékhatások láttán, nem pánikoltak be, nos akkor ugyancsak eltátod a szádat, mennyi jól öltözött, szemüveges, a szavakat megtévesztő intelligenciával egymáshoz öltögető oltásellenzőt hallhatsz-láthatsz, akik minden orvosi tudás hiján terjesztik a sötétséget. Kicsiny agyuk és ferdült tudtuk teljes hevületével.
Mi következhet, még mi jöhet? Lehet, hogy mozgalom támad: hogy ne járjunk cipőben, iskolába, ne rongáljuk agyunkat az áltudományokkal. Továbbá ne együnk egyebet, csak a természetben közvetlenül található bogarakat és olajos magvakat, ne burkolózzunk ruhákba, csak állatbőrökbe, melyeket a medvék, farkasok és zebrák önként nyújtanak át nekünk, ne védekezzünk a hideg, a sötétség és betegségek ellen, menjünk vissza a barlangokba, mert azok hasonlítanak leginkább az anyaméhre.
Tovább is szőttem volna elmélkedésem kelméjét, amikor felhívott egy bukaresti ismerősöm, aki az országos meteorológia szolgálatnál dolgozik, s megosztotta velem a legfrissebb népi megfigyelést: ha Elena Udrea meglátja a parlamentben saját árnyékát, hosszú télre számíthat.