Mivel nem vagyunk pénzgazdasági képzettségű szakemberek, ellenben a közélet iránti érdeklődésünk olthatatlan, szakmánk szerint egy helyesírási jellegű kérdésbe tudjuk sűríteni a Quaestor-botrány jelenlegi állását: vagy megfogja az igazságszolgáltatás a felelőst, vagy az meg fogja úszni. És még: foglya-e a Fidesz a helyzetnek?

Egyértelműen lesz nyomozás meg bírósági hercehurca, jogállami színjáték, ahogy a Kulcsár-ügyben is zajlik legalább tíz éve, de az igazi felelősök, a háttérben gazdagodó tudjukkik vagy nemtudjukkik simán élvezik a jövedelmet, mint Ábel bankos embere a Hargitán. Nekik ez a dolguk a társadalmi munkamegosztásban.

Furcsaságok pedig szép számmal vannak. Akárhogy akarjuk összerakni a történéseket (ellenzéki vagy Fidesz-fan oldalról) időrendi képtelenségekbe vagy egymásnak ellentmondó állításokba botlunk ugyanazon kommunikátor szövegeiben, beleértve Magyarország felelős miniszterelnökét.

A Magyarországon használatos unortodox logika szabályai szerint abból indulunk ki, hogy mindenki hazudik. Az igazság a hazugság tagadása, de hazugságból is túl sok van már. A negáció sem működik.

Adott egy pénzügyi befektetésekkel üzletelő úgynevezett brókercég, amely a pénzpiacon szokatlan nagyságú hozamot ígér a befektetőknek. A kisemberek viszik is oda az élet munkájával összerakott, temetésre félretett pénzecskéjüket, sőt az állam bizonyos hivatalai, minisztériumi szervei is ott parkoltatnak milliárdokat a jó hozam reményében, valamint a cégcsoport vezetője/résztulajdonosa benne van a miniszterelnök focibulijában, ő a győri csapatot szponzorálja. Évtizednél régebben, kormányokon átívelően zajlik, most már látjuk, egy pilóta-piramisjáték (a pilótajáték új zöngét kapott), kamukötvényekkel üzletelt a Quaestor, amíg be nem bukott a kártyavár a pénzpiaci ellenőrzés sziklaormán. (Más vélemények szerint a Simicska – Orbán háború egyik új frontja nyílott, és folyt. köv.)

Mindeddig semmi furcsa nincs a dologban, mindig is voltak csalók, a bankok, pénzintézetek időnként megbuknak (feltőkésítésre szorulnak vagy konszolidálja őket az állam), sokaknak nagyon nagy veszteséggel jár a dolog, más valakik gyakorlott pilótajátékosként időben kiugranak ejtőernyővel a zuhanásból. És a politika a színfalak mögött főszereplő a játékban. Néhány lúzert bilincsben vezetnek a bírósági folyosón, hogy mindenki lenyugodjon.

Most következnek a furcsaságok. A miniszterelnök saját bevallása szerint utasította a kormányszerveket, hogy a brókercégekből vegyék ki a költségvetési pénzeket, még a Quaestor bejelentett csődje előtt. Megérezte, hogy valami rossz fog következni. Ha továbbfejleszti képességeit, és földrengéseket is hasonló biztossággal előre jelez… Ellenben nem szólt a keményen dolgozó kisembereknek, hogy ők is menthessék a magukét.

A Quaestor bejelentett csődjét szabálytalanul adták be a bíróságra (formai hibákkal), ezért nem zárolták a vagyonát, a tulajdonosok hetekig fizethették ki a haverokat, s tüntethették el a dokumentumokat, valamint fölmerült egy aluliskolázott, börtönviselt, korábban munkanélküli, jelenleg közmunkás úriember (Orgován Béla), aki hirtelen a Quaestor vezérigazgatói székében találta magát.

Nem tudjuk, mi van. Választott vezetőink a határozottan kezelt fejetlenség jeleit mutatják, miközben nagyot zuhant az elfogadottságuk. Mindeddig nagyvonalúan és zavarmentesen kezelték kommunikációs eszközökkel a folyamatokat, volt tánc és zárcsökkentés. Most teljes a zavar, most mást mondanak reggel, délben meg este.