Régen elmúlt az a száz napos türelmi idő, amelyet az újonnan választott miniszterelnökök vagy államfők szükségesnek tartottak – a türelmes választók pedig általában megadtak – ahhoz, hogy végre nekiláthassanak ígéreteik megvalósításához.

Klaus Iohannis immár kilenc hónapja az ország elnöke, de még halvány jelét sem látjuk annak, hogy hozzákezdett volna ígéretének teljesítéséhez, a „jól végzett munka Romániájának” megteremtéséhez. Az új államfő továbbra is hallgatásba burkolózik, ellenfelei szerint határozatképtelensége, tehetetlensége miatt, szerinte pedig azért, hogy másfajta államfő legyen, mint Traian Basescu. Én viszont úgy vélem, ez a bölcs hallgatás, a filozófussá válás jele. Mert amikor megszólal – akkor bakit bakira, hibát hibára halmoz.

Jobb lett volna például, ha hallgat az Európai Tanács rendkívüli ülésszakán, amelyen, a menekültekre utalva, összetévesztette a Földközi-tengert a Fekete-tengerrel. Na jó, ilyen bakik jobb házaknál is megesnek.

Aztán annak kapcsán, hogy a szenátus nem engedélyezte a bűnvádi eljárás beindítását Varujan Vosganian ellen, úgy vélte, hogy azt a korrupció elleni ügyészek kérték – holott voltaképpen a Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Igazgatóság kéréséről volt szó. No, tudjuk be ezt is apróbb hibának.

Ortodox húsvétkor megint csak jobb lett volna, ha jókívánság helyett csendben marad. A feltámadás ünnepén a „Cristos a înviat” köszöntéssel üdvözölte az ortodox híveket, ami – egyházi képviselők szerint – már eléggé goromba tévedés, mivel Krisztus nevét románul Hristosnak írják. És ezzel nem csupán a helyesírás ellen vétett, de (ugyancsak az ortodox egyház véleménye szerint) voltaképpen megcsúfolta a Megváltó nevét, amelyet Szent Márk görög nyelvű evangéliuma szerint hagyományosan Hristosnak fogadnak el.

Okosabb lett volna, ha nem nyilvánít véleményt a facebookon sem, amikor is – az ukrajnai eseményekre utalva – arról írt, hogy félévszázados európai béke után ismét ölik egymást az emberek. Klaus Iohannis alighanem megfeledkezett a jugoszláviai háborúról, ahol szintén történt egy-két apróbb népirtás.

Persze, persze, némi jóindulattal mindebből legfeljebb némi figyelmetlenségre lehetne következtetni – ám a (sűrűn előforduló) figyelmetlenség is meglehetősen zavaró tulajdonság egy államfő esetében.

Az viszont már határozottan zavaró volt, hogy a zsidóság ünnepén, shavuot alkalmából a bukaresti zsinagógában megsértődött, mivel egy kis szervezési baki folytán a kormányfő előtte kapott szót a megemlékezésen. Ezért távozni akart a bukaresti zsinagógából és csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó elmondani durcásan a beszédét.

Ebből a kellemetlen jelenetből aztán megtudhattuk azt is, hogy nem csak felöltőjének sorsára, de tekintélyére is igen érzékeny az új román államfő.

Az ilyen-olyan bakik után az viszont már szarvashibának minősíthető, hogy Románia legmagasabb érdemérmét adományozta egy vasgárdista elveket valló személynek. Octav Bjozát a Volt Politikai Foglyok Egyesületének elnökeként tüntette ki – csak hogy Bjoza úgy lehetett az egyesület elnöke, hogy korábban éppen vasgárdista tevékenysége miatt börtönözték be.

Megengedhetetlen hiba az is, hogy az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetemet megalakulásának évfordulója alkalmából elnöki üdvözletben köszöntötte, amelyben a felsőoktatási intézményt következetessége, komolysága és minőségi munkája miatt méltatta, a felsőfokú magánoktatás modelljének nevezve. Fura modell az, amelynek öt tanügyi káderét hat és tizenhat hónap közötti börtönbüntetésre ítélték, mivel az egyetem jogi kara csúszópénzekért osztogatta a diplomákat, amelyeket aztán az intézmény vezetőségének érvénytelenítenie kellett. A botránynak nemzetközi visszhangja is lett, mivel az olasz igazságszolgáltatás figyelmét is felkeltette, hogy egyetlen egyetemi év alatt 250 olasz kapott diplomát az egyetemtől, úgy, hogy az előadások látogatását a román illetékesek 3600 dollárért elnézték a talján „diákoknak”.

Nemrégiben még egy elnöki kitüntetés okozott galibát: Klaus Iohannis a bukaresti Grigore Alexandrescu gyermekkórház több orvosát díjazta, közöttük Florin Dumitru Cătălin Rusut. Ebben az államfőt az sem zavarta, hogy az Egészségügyi Érdemrend lovagi fokozatával kitüntetett altatóorvos ellen az ügyészek már 2013-ban beindították az eljárást hálapénzek kikövetelése miatt.

A közelmúltban Klaus Iohannis Kulturális Érdemrenddel tüntette ki a nemzetiségek nyelvén már Ceauşescu idején is értékes, olcsó és szép kivitelezésű könyveket megjelentető Kriterion Könyvkiadót. Az eddigi tapasztalatok fényében a kiadó hívei – közöttük e sorok írója is – már előre remegnek, nehogy az elnöki kitüntetés nyomán a nagynevű kiadóról valamiféle disznóság süljön ki.