A rabbi nem akarja eltemetni az elhunytat, mert rossz emberről jót kellene mondania, és neki semmi jó nem jut eszébe róla. Végül valahogy mégis ráveszik, búcsúszövege a következő: „Itt nyugszik Kohn, rossz ember volt, de még mindig jobb volt, mint a szegény megátalkodott édesapja.” Néhány új miniszterjelölt sokkal jobb, mint amire számítottunk, mint akinek a helyébe jön.

Részemről a kormányfő is, a két helyettese is teljesen oké. Dacian Cioloş jobb lehet elődjénél, már azért is, mert nem kell elviselnie a mindenkori államelnök sorozatos durvaságait és cselszövéseit, a média karaktergyilkos támadásait. Vasile Dâncu jó fej, szociológiai felkészültsége folytán alaposan ismeri a román társadalmat. Nem hinném, hogy jelölése pusztán gesztus volt a szociáldemokraták felé, de tény, hogy tárcavezetőként sokkal jobban mutat, mint mondjuk Ioan Rus. A másik miniszterelnök-helyettes, Costin Borc remek szervezőkészségéről és szakértelméről híres (őt már a Radu Vasile kormány idején a kabinet élén látta akkori tanácsos kolléganője, Adriana Săftoiu). Borc messzemenően nem csupán egy r-betűvel és termetével több, mint a rémes Boc. Ha a volt első ember nem spórolja meg azt az egy betűt, máshol tartanánk. Cristina Guşeth-tel volt szerencsém együtt „bizottságozni”, látom, azóta fontos munkát végez a sajtómenedzselés korszerűsítésében. Játékoselnök-pártisága nem, de az a tény, hogy nincs jogi végzettsége, sebezhetővé teszi. (Gondoljunk arra, hogy a kabinet minden határozatát, törvényjavaslatát ellenjegyeznie kell.) Mégis összeomolnék, ha helyette a makoveji Laura Ştefan kerülne az igazságügy bársonyszékébe. Remélem, Guşeth jelölése nem puszta diverzió, aminek célja végül az ő tisztségbe juttatása. Lazăr Comănescu mellett szól, hogy az előző államelnöknek nagyon rossz a róla véleménye. Két surmó eltűnése a porondról külön vigasztal: kizárt, hogy Mihnea Motoc Románia nagy-britanniai, volt EU- és ENSZ-nagykövete olyan nacionalista hólyag legyen, mint a toplicai elődje. Petre Tobă is csak jobb lehet, mint a „nemzeti érdek” kíséreties ellátmányi tábornoka. Tehát Soyez les bienvenu(e)s de Bruxelles et de partout à Bucarest!

Dacian Cioloş ezekben a napokban remek kezdeményező- és kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot. Ezt bizonyítja, hogy elment a PSD végrehajtó bizottságának ülésére, ahol nyomatékosan kijelentette: nem akar pártot alapítani, és „nem fogja hatálytalanítani a Ponta-kormány szociális intézkedéseit”. Kezdetnek ez jó, miként az is, hogy Cioloş nem változtatta meg a kormány struktúráját. Cioloş kulcsszavakba foglalta, mit céloz eltörölni a kormány és a közigazgatás tevékenységéből: a korrupciót, a bürokráciát és az inkompetenciát. Kicsit általános, mintha az utcát hallanánk, de a szándék nemes, kétségtelenül. Majd figyelemmel követjük. Mivel politikai kötelezettségei (elvben) nincsenek, hátha kisebbségi ügyekben is segít haladást elérni. Az első jelek nem rosszak.

Közben a minisztereknek jó lesz megtanulni az utat az igazságszolgáltatás felé. Nem képletesen, konkrétan – sokat fognak DNA-hoz, ANI-hoz, különféle ilyen kellemes helyekre járni. Volt „bűnökért” is, bizony, okirathamisításért, nepotizmusért, májashurkáért és kecskékért, de még exhibicionizmusért is. Szegény első agrárminiszter-jelölt rövidebb ideig volt tárcavárományos, mint Mircea Geoană államfő. (Magyarországon Szabó Tünde frissen kinevezett államtitkárnak nagyobb szerencséje volt, láttuk totál meztelen képeit, nagyon tehetséges, össze sem lehet hasonlítani a két önmutogatót.) A kommunikációs tárca jelöltjéről az terjedt el frissen, hogy szélsőséges szájtot működtet – nem volt időm részletesen átnézni, de a polinkorr hangvétel és a nemzetállamiság magasztalása, valamint egyfajta radikalizmus és aktivizmus kétségtelenül lejön a posztjaiból. Ilyesmik lesznek még, az előző kabinetről sem lehetett soha csoportképet készíteni.

Korábban megfogalmazott észrevételeimet, kifogásaimat (ld. technokrata kormány mint fából vaskarika), valamint „követeléseimet” fenntartva az a véleményem, hogy ez a kormány – a korrekciók után – felülmúlhatja a várakozásokat. Ígéretes, bár programjának értékelése meggondolkoztató...

A legfontosabb az, hogy a kormányválság elmúltával a román társadalom megnyugodhat. Annak eldöntése, hogy ez most már az államelnök „saját kormánya”-e, amit annyira várt, ráér. Az első jelek szerint nem az, főleg Predoiu sokat ígérő hiányának köszönhetően, aki helyett találtak egy kevésbé pösze miniszterelnököt.

Nagy a bizonytalanság, nagy a médiazsivaj, de gazdaságilag Románia stabil, a jó úton halad, s reális az esély az életszínvonal további fokozatos emelésére. Reméljük, nem lesz gazdasági válság, nem lesz földrengés, nem lesz terrortámadás, rendben lezajlanak a jövő évi választások. Az új kormány, amely gond nélkül elnyeri a parlament jóváhagyását, mindegyik eddiginél eredményesebb lehet. Ha hagyják.