Címke: Ágoston Hugó

A Hét alapításának 50. évfordulója apropóján indított új portált a hetilap egykori rovatvezetője, Ágoston Hugó. Az Új Hét hétfőtől naponta frissül.

Érdemes volt a sajtóban az RMDSZ támogatása mellett érvelni: hadd higgyük, hogy egy kicsit ezzel is hozzájárultunk ahhoz, hogy megújult érdekképviseletünk előtt jó lehetőségek nyílnak meg.

A cél számára most a visszarendeződés megállítása, a jogállamiság megerősítése. Az önkormányzati és a parlamenti választások nyomán megerősödve maga is jobban kombinálhat a közösség reális érdekei mentén.

Az RMDSZ igazi lehetőségeit a kormányzati szerepvállalás teljesíthetné ki. Hatványozottan felértékelődne nem csupán érdekérvényesítő képessége, részvétele a nagy döntésekben, de közvetítő szerepe is.

Az alap közösségünk felelősségtudata, „önösszeszedése” a fontos pillanatokban. A kellő képviselet biztosítása nélkül fennáll „a teljes erdélyi magyar intézményrendszer összeomlásának a kockázata”. 

A volt hajóskapitány – a hajdani barát! Istenem, mivé lesznek a legmelegebb, bocs, a legmélyebb politikai haverségek is! – valami húzd-meg-ereszd-meg játékban képzelhette hirtelen magát s határnak a Tiszát. 

Ilyenkor utólag a vezér már mind magyarázkodhat, elhatárolódhat, hiszen a kampányban felvillantott eszméi futótűzként, fércbuk-megosztásokként terjednek, ismerjük a palackozott szellemek természetét. 

Határozott vezető, aki mellé erős, megbízható csapat kell – hangzott el Ágoston Hugó és Borbély László A politika színpadán című beszélgető-könyvének bemutatóján, Kolozsváron. A csütörtöki bemutatón Hegedüs Csilla RMDSZ-es képviselőjelölt és Tibori Szabó Zoltán beszélgetett Borbély László parlamenti képviselővel.

Legjobban attól tartok, és attól óvnám nagyon a közösségünket, nehogy a világot megrengető amerikai elnökválasztás nyomán hozzánk is „berezegjen” a politikai inkorrektség és az elitellenesség. 

A nyilvánosság befolyásolásának, a propagandának és a manipulációnak az eszközei egyre pervezebbül tökéletesednek. Átveszik a korlátozás szerepét, meghagyják a (vélemény)szabadság látszatát. 

„A Népszabadság végleg helyett kapott a világtörténelemben! A washingtoni sajtómúzeum, a Newseum gyűjteményébe felvették lapunk utolsó, október 8-i számát.” Sajtó-világtörténelem, sajtóvilág-történelem, oké! De hogy „utolsó száma”, olvasni is rettenetes!

Minden túszejtés, fizikai, lelki vagy morális agresszió, ami egyéneket, kisebb vagy nagyobb közösségeket ér, alkalom elmerülni korunk egyik meghatározó jelensége, a politikai erőszak formáinak elemzésében.

Ha csak gazdasági az indok, nem állítják le a lap oldalát a világhálón (az archívummal együtt), mintha nem is létezett volna, nem rendeznek rajtaütésszerű akciót, nem zárják ki a szerkesztőség tagjait.

Valahol Európában a szeptember végi Szilvanapon ez volt a téma: „a bevándorlók elnyalják a lekvárunkat és megisszák a pálinkánkat”. Meg elhajtják a kondát, nyilván, mert azok a muszlimok olyanok...

A nemzetállami elképzelések azért is eleve kudarcra vannak ítélve, mert a tagállamok és a Parlament által elfogadott jogszabályokat sem referendum, sem nemzeti parlamenti döntés nem írhatja felül.

Ha meg azt mondja, hogy de hát ő nem csinált semmit, akkor azt mondják, hogy majd fog, különben is a fajtársai (a migráns: az egy faj) csinálnak épp eleget. Ahol bármi megtörténhet, ott bármi megtörténhet.

Nem tudni, ez a végső (hang)súly- és tekintélyeltolódás Kolozsvár, illetve a Székelyföld irányába, mennyiben válik hasznára a szövetségnek. Nem tudni, hogy a marosvásárhelyi „utódok”, akik most kezdenek ebbe a nehéz és nem mindig hálás szakmába, mire lesznek képesek

„A modern nyugati demokrácia alapja az emberi jogok tiszteletben tartása volt azon az alapon, hogy ezek szisztematikus megsértése, felülírása ideológiai, származási, nemzeti vagy állami alapon náci és kommunista diktatúrához, világtragédiához vezetett.”

A koalíció kérdése tehát így alakul át: az RMDSZ, vagy pedig a PMP lesz a mérleg nyelve? Látszatra a PSD-ALDE kétosztatú gyomra nehezen veszi be a PMP-t – kivéve, ha utóbbi két számjegyű eredményt ér el. 

Nézünk bután magunk elé: nem lehet utánanézni. Ezen a néven nincs sehol egy árva publicistánk sem. Azzal a helyzettel állnánk szemben, mint a névtelen katona szobrának leleplezéséről szóló adomában?