facebook cover


Bogdán Tibor: A Föld körül – lépésről lépésre


Array ( [0] => BogdanTibor.png [foto] => BogdanTibor.png )
-A A+

Ahogyan csökken Klaus Iohannis népszerűsége, az államfő úgy ismeri fel, hogy nagyon kevés az, amit mandátumának feléhez közeledve nyújtani tudott választóinak, pontosabban az, hogy stílusában különbözik Traian Basescu korábbi államelnöktől.

Klaus Iohannis tehát úgy döntött, vátoztatnia kell eddigi magatartásán. Az első lépés az, hogy igyekszik feladni eddigi szófukarságát, és bár sajtóértekezletein továbbra sem tűnik szószátyárnak, az utóbbi időben mindenkinek üzen. (Így inkább Kossuth Lajoshoz hasonlítható, aki viszont csak egyszer üzent, a második üzenetére – legalábbis a nóta szerint– nem került sor).

Klaus Iohannis csupán július óta üzent Franciaország nemzeti napja alkalmából, aztán üzent a rendőrakadémia végzőseinek. A törökországi puccs után a Törökországban rekedt románokhoz fordult üzenetével (bár ők inkább repülőgépre vártak), továbbá üzent Nagyboldogasszony ünnepekor, Anna királyné halála alkalmával, és üzent a másik szomorú esemény kapcsán is, amikor Radu Beligan életében ment le az utolsó függöny; és persze üzent az olaszországi földrengés román áldozatai rokonainak is, ezt megelőzően pedig üzenetet fogalmazott meg a müncheni terrorcselekmények alkalmával is, de nem hagyta ki a Zsidó Közösségek Föderációjának harmadik kongresszusát sem. És ugyancsak üzent az egykori teniszzseni, Ilie Nastase kitüntetése alkalmával és a női kardcsapat olimpiai győzelme ürügyén; üzent a román diaszpórának a határon túli románok napjára emlékezve, üzenetben köszöntötte a román igazságszolgáltatás napját, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésének végén pedig üzenetben szögezte le, hogy az országban a terrorveszély az előzőekhez képest nem fokozódott.

Nem csoda, hogy a ZU rádió képzeletbeli elnöki üzenetet fogalmazott meg Klaus Iohannis nevében a részleges napfogyatkozás alkalmával is…

A változtatás jelének tudják be azt is, hogy az utóbbi időben felesége immár nem szerepel az elnöki fotókon. Klaus Iohannis június óta a facebookra sem tett fel fényképeket, amelyeken feleségével együtt szerepel. Holott kezdetben az államfő – és az államfői hivatal – nagy szerepet szánt Carmen Iohannisnak, és arra gondoltak,hogy „az ország első asszonya” kulturális, szociális területen vállalt volna komolyabb, „önkéntes” feladatokat.

Igaz, Carmen Iohannist már kezdettől fogva bírálták amiatt, hogy nem mindig a helyzetnek megfelelően öltözködött. Afganisztánba látogatva például hófehér ruhát hordott, ami nem igen bizonyult sikkesnek egy frontvonalbeli országban, a talpig katonaruhába ökltözött marcona férfiak között. Sokan bírálták a nagyszebeni színházi napok előadásán viselt nagyon is is szűk, fliterrel agyondíszített ruhájáért is, amelyet ízléstelennek tartottak a korához és tisztségéhez képest, ráadásul a német elnökkel, Joachim Gauckkal való találkozója alkalmával viselt ruhája is túlzottan kiadta női bájait. De bírálták az első asszony ruházatát a Ferenc pápánál tett látogatása alkalmával is. Az etikett szerint a női ruházatnak takarnia kell a vállat és a kart, a szoknyának pedig térden alul kell érnie. Carmen Iohannis ruhájának váll- és karrésze azonban áttetsző anyagból készült, a szoknya hossza ugyan térden alul ért, ám a hölgyek általában földig érő szoknyában szoktak megjelenni a pápa előtt.

Politikai megfigyelők a változás harmadik jelét abban vélték felfedezni, hogy Klaus Iohannis mindezidáig szabadságait és vakációit (mert nála ez két külön dolog) külföldön szokta eltölteni, és nem is akárhol, hanem például a floridai Palm Beach-ben, a Madeira-szigeteken, vagy pedig Miamiban, idén azonban beérte a Bâlea-tóval, ahonnan facebook bejegyzése szerint a legszebb kilátás nyílik egész Európában. Igaz, utána utána eddigi szabadságait és vakációit magánlátogatással egészítette ki, Németországba utazott, szüleihez, ahonnan állítólag titokban a Baleári-szigetekre látogatott, a Palma de Mallorca-i röptéren kapták lencsevégre.

Vakációt, szabadságait, magán- és hivatalos látogatásait egybevéve, Klaus Iohannis elnökségének nem egészen két éve alatt nagyjából bejárta a világot. Igaz, könyvének címét idézve: lépésről lépésre.

Fotó: tribuna.ro



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik