Szinte hihetetlen, de megrögzött korrupt politikusok besegítenek a korrupció elleni ügyészeknek: újabban önmagukat jelentik fel. Ez természetesen nagyobb visszhangot vált ki, mint az ügyészek által leleplezett politikusok bűnvádi dossziéi, hiszen azt már megszokhattuk, hogy – az ügyészek feltárásai nyomán – vezető tisztségeket betöltő politikusokból alakul ki hosszú sor az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság épülete előtt.

Az „önfeljelentő” Sebastian Ghiţă természetesen nem lelkiismerete szavára cselekedett: egyszerűen bosszú akart állni az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság fűügyészén, amiért többrendbeli bűncselekményei miatt beindultak ellen a bűnvádi vizsgálatok. „Önfeljelentéséből” kiderül, hogy „magas rangú állami méltóságok segítségével” és Victor Ponta akkor miniszterelnök tudtával okmányhamisításban vett részt, méghozzá a kormány épületében, amikor állítólag a főügyész, Laura Codruta Kövesi doktori disszertációját plágiummentesnek ítélték meg.

Aztán, talán véletlenül, de feljelentette magát Traian Băsescu is, aki szíve hölgye – a Kövesi által vezetett korrupció elleni ügyészek által ugyancsak „kezelésbe vett” Elena Udrea – védelmére sietve megerősített Ghiţă „önfeljelentését”. Csak hát eközben kiderült, hogy már 2014 óta tudott minderről, így minimum bűnpártolásért felelősségre vonható lenne. Az nehezen hihető, hogy az ügyészek komolyan vennék védekezését, miszerint azért hallgatott mindmáig erről, mert „senki nem hitt volna neki”. Talán az ügyészek, mégis…

Az „önfeljelentésnek” járulékos áldozata lett a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának első helyettese, Florian Coldea is, aki állítólag Sebastian Ghiţának utasítást adott a főügyész doktori disszertációjának „hitelesítésére”, és aligha maradhat ez ügyben büntetlen a bukaresti műegyetem rektora, Mihnea Costoiu, aki hírek szerint Ponta és Ghiţă nyomására papírral igazolta, hogy Kövesi nem plagizált. De ki kellene deríteni azt is, hogy pontosan kik voltak az állítólagos hamisításban részt vevő „magas rangú állami méltóságok” – ők sem úszhatják meg büntetlenül.

Persze meglehet, hogy Sebastian Ghiţă „önfeljelentéséből” semmi sem igaz. A baj csak az, hogy az országot átitató zsigeri korrupció miatt a legképtelenebb korrupciós történet is igaznak hat – így erre is akad vevő.

A titkosszolgálatoknál maradva: román hírszerzés után a második legnagyobb titkosszolgálat, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója – egészségi okokra hivatkozva – váratlanul lemondott. Nem kizárt, hogy nem tett jót egészségének konfliktusa az államfővel, Klaus Iohannisszal.

Két hónap választja el Romániát a parlamenti választásoktól, amelyek nyomán – a pártok ígéretei szerint – megújul majd a politikai osztály. Erre bizony nagy szükség lenne, hiszen a legmagasabb szinteken is megtalálható korrupt politikusok miatt az ország helyzete egyenesen kétségbeejtő. Romániában nincs „tiszta”, korrupciómentes politikai párt, a miniszterek, a honatyák, a polgármesterek, megyei és helyi tanácselnökök és -tagok, üzletemberek körében is hétköznapi jelenséggé lettek a megbundázott szerződések, a csúszópénzek elfogadása illetve adása, a szakértelmet „helyettesítő „politikai hűség” mindenhatósága, az ideológiák lelkiismeretlen cseréje vagy éppenséggel hiánya…

A két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetői korrupciós dossziék főszereplői, mi több, a szociáldemokraták elnökét, Liviu Dragneát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Nemzeti Liberális Párt társelnökét, Vasile Blagát 700 ezer eurós csúszópénzátvételével vádolják. Ő legalább nyomban lemondott, Dragnea viszont nem csak indulni kíván a választásokon, de a miniszterelnöki tisztségre is pályázik.

De nem állnak jobban a kisebb pártok sem, amelyek viszont a mérleg nyelvévé kívánnának válni az új, „megújhodott” parlamentben. A Demokraták és Liberálisok Szövetségének elnöke, Călin Popescu Tăriceanu az ügyészek szerint egymillió eurós csúszópénzt kapott Sorin Ovidiu Vîntutól a Duna-delta kormányzójának kinevezéséért. A Népi Mozgalom Pártjának elnöke, Traian Băsescu több korrupciós dossziéban is szerepel. Az Egységes Románia Párt pártvándorokból és parlamenti mentelmi jogukat védeni kívánó korrupt politikusból áll. Az egyetlen, (egyelőre) még tisztának nevezhető párt, a Románia Megmentéséért Szövetség viszont képtelen összegyűjteni a választásokon való induláshoz szükséges 200 ezer szavazatot. Úgy tűnik, a „tiszta” pártok már nem divatosak a választók körében.

Így aztán választó legyen a talpán, akinek sikerül majd december 11-én „tiszta pártot” találnia a választási listákon.

Fotó: ancheteonline.ro