Mintha csak a színes tintákról álmodó Kosztolányit utánoznák az infrastruktúráért felelős romániai illetékesek, akik az autópályákat, villamos- és buszvonalakat, kórházrendszereket, meg mindenféle hasonszőrű létesítményeket ígérgető térképeiket olyannyira kiszínezik, hogy arra még a szivárvány is elismerően csettintene, már ha lenne nyelve. De azért így is el-elhalványul az irigységtől. Plágiumról pedig ez esetben szó sem lehet, hiszen illetékesék aligha olvasnak Kosztolányit, meg amúgy sem tűnnek oly nagyon versbarátnak.

A romániai úthálózat kiépítésének elképesztő tervét szemléltető, négy évvel ezelőtti térképén az akkori közlekedési miniszter, Ioan Rus mindent felvonultatott, ami úthálózatban csak elképzelhető: autópályát, gyorsforgalmi utat, körgyűrűt, kiszélesített ország-, felújított megyei, példásan kiaszfaltozott községi utakat.

És persze valamennyi olyan gyönyörűen kiszínezve, hogy ahhoz a hétszínű szivárvány is szegényesnek bizonyult, így a tárcavezető térképe bővelkedett színárnyalatokban is: volt ott halványkék, tengerkék, azúrkék, mélykék, vérvörös, rózsaszín, cinóberpiros, pipacs- kármin- burgundivörös, bordó, narancssárga, aranyokker, brüsszeli sárga, cinksárga, csauszín, kanárisárga, kadmiumsárga, krémsárga, őszarany – hogy a többi szín árnyalataival már ne is untassam a nyájas olvasót.

Romániában ugyanis a tervezett infrastruktúrát nem építik, hanem megrajzolják. Ez így sokkal olcsóbb. Megfigyelhettünk egyébként, hogy az országban egy idő óta különben sem nyitnak meg, hanem inkább lezárnak autópályákat. A rajzolt úthálózatnál túlságosan nagy időbeli csúszásokról sem lehet beszélni. A 2004-ben elkezdett észak-erdélyi autópályán például 2012-ben már száguldoznunk kellett volna, és 2018-ban még csak zötyögni sem tudunk rajta… Egy tervrajz viszont – legyen bármilyen színes is – legfeljebb pár napig, esetleg egy-két hétig késhet.

A rajzolt infrastruktúrában pedig Kolozsvár – mint most már annyi minden másban – szintén az élvonalban van. (Nem véletlen, hogy a színes térképkészítésből példát mutató Ioan Rus maga is kolozsvári).

A hangzatos nevű Romániában Gyártott Fejlett Erdélyi Berendezések és Technológiák (TETAROM) projektjén a szakemberek lendületesen dolgoznak. Hivatalosan. Nem hivatalosan: a lendületes munka teljesen eredménytelen, mivel nincs olyan szakember, aki meg tudná beszélni a közeli dombbal, hogy ne akarjon már rácsúszni az egész ipari parkra.

A domb stabilizálására csekély kétmillió lejt költöttek, és nem eredménytelenül, hiszen sikerült elérniük, hogy most már mindez nyolc millió lejbe kerüljön. Hiába, a jó munka meghozza gyümölcsét.

A pataréti környezetgyilkos szeméttelep eltüntetésének projektjére 2012-ben dolgoztak ki tervet, amelyet 2014-re kellett volna befejezni. A szeméttelep azóta is a helyén van, és mivel már senki sem vet ügyet rá, időnként kigyullad, hogy felhívja magára az illetékesek figyelmét. Mint például idén májusban, meg tavaly októberben, meg áprilisban, meg…

A tűzoltók viszont már tudják a leckét, pillanatok alatt a helyszínen teremnek, és addig nem nyugszanak, ameddig el nem oltják a lángokat. Holott gondolom, az illetékesek titokban mindig abban bíznak, hogy egyszer csak leég majd a hegynyi szemétdomb, és akkor – hát igaz, némi füst árán – minden megoldódna, és fel lehetne markolni a „projektért” az uniós pénzeket.

De ott szerepel a színes térképeken a kolozsvári „szuperkórház” is, amelynél még a helyszín sem tisztázott, újabb és újabb területet jelölnek ki számára. De hát az ide-oda mozgatás tervrajzban sokkal könnyebb, mint a böhöm nagy épületet költöztetgetni.

Aztán: a kolozsvári regionális sürgősségi kórház megépítéséről csupán annyit tudni, hogy a területet a honvédelmi minisztérium átengedte a szászfenesi polgármesteri hivatalnak, ahonnan átkerült a megyei tanácshoz, ahonnan átvette az egészségügyi tárca… A megépítésről még mindig nem esik szó, inkább a nem létező kórházhoz vezető nem létező, „színes utakról” folyik a vita. Amelyen nem vesznek részt a szászfenesi polgármesteri hivatal képviselői, holott nekik kell majd kiadniuk a területi fejlesztési tervet. És azért nem vesznek részt, mert nem kaptak meghívást. Hogyne, hogy aztán majd mindenbe beleszóljanak majd, annak ürügyén, hogy náluk épül a kórház.

Igaz, utakra Kolozsváron is nagy szükség lenne, hiszen egyelőre valóban rejtély, miként lehetne majd eljutni a regionális kórházhoz. Van ugyan egy színes terv a Szamos-völgyi gyorsforgalmi útról, de itt még csak a tervrajzra és a megvalósíthatósági tervre kiírt versenytárgyalásnál tartanak, ráadásul senki sem gondolt a kórházhoz vezető bekötő útra. Így – ha a kórház majd egyszer el is készülne –, csakis a legzsúfoltabb utak közé tartozó E60-as országúton lehetne eljutni oda, amely aztán ezt követően még zsúfoltabbá válna.

Elképzelések persze, ez esetben is vannak. A szabadjára engedett színes ceruzák felfüggesztett körgyűrűt, meg háromszáz méter felfüggesztett országutat rajzolnak. A ceruza ugyan pompás terveket képes felrajzolni, nem gondol a pénzre. Ami pedig nincs, és azt a Világbanktól sem lehetne szerezni, mivel a pénzügyi intézmény csak a kórházakat és nem a hozzájuk vezető utakat finanszírozza.

De terv nyilván ezúttal is van: villamosjáratot indítanának Szászfenesig. Igaz, a színes ceruzákat itt kissé visszafogták, hiszen korában még metrót rajzoltak. Ekkor viszont újabb tervre lenne szükség, hiszen jelenleg nehéz lenne elképzelni, hogy a villamosvonal megépítéséig miként zajlana le a forgalom az E60-as úton, ahol most is három órába telik megtenni a Kolozsvár-Nagyvárad közötti 150 kilométert.

Ám ha a színes ceruzák ismét mozgásba jönnek, akkor bizonyára akadna erre is megoldás. Akárcsak a miniszterelnök-helyettes, Viorel Ștefan által a napokban bejelentett, 15-20 milliárd eurós, grandiózus stratégiai tervekre, egyebek között három autópályára, a tizenöt egységből álló vasúti kórházhálózat felújítására, a kutatóközpontot, orvosi kart, diákotthont, orvoslakásokat, a betegkísérők rendelkezésére álló infrastruktúrát és kétezer helyes szállodát magába foglaló egészségügyi komplexumra.

Legalábbis papíron.

Ahol a színes álmok maradnak…