A Szíve helyén tulipán – szervezetépítési díjak átadásán öt személy munkáját méltatták. A legrégebbi RMDSZ-elnök kategóriában Wisky Máriát, a legyügyesebb tagdíjszedő kategóriában Magyar Károlyt, a legjobb aláírásgyűjtő kategóriában Madaras Esztert, a legönzetlenebb önkéntes kategóriában Szente Máriát, legszorgalmasabb kategóriában pedig Barabás Katalint díjazták.

A Kárpát-medencei magyar pártok vezetői az európai parlamenti választások tétjéről, Európa jövőjéről beszélgetnek a pódiumon, Csoma Botond képviselő moderálásával.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, a Fidesz-listán mandátumot szerző európai parlamenti képviselőjük Szerbia ügyét is szolgálta az EP-ben. Emlékeztetett, hogy a kettős állampolgároknak szavazati joguk van, az VMSZ pedig erős kampányt fog szervezi, hogy hozzájáruljon a választási sikerhez.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKK) elnöke emlékeztetett, hogy az MKK-nak korábban két EP-képviselőjük volt, legutóbb pedig egy jelöltjük került be az EP-be. Idén 14 fős listát indítanak, és nagy feladatnak tekinti a felvidéki magyar közösség mozgósítását. Abban reménykedik, hogy sikerül ismét két mandátumot szerezni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarság üldöztetésnek van kitéve. Ezt sajnálatosnak nevezte, annál is inkább, mert Ukrajna a NATO-csatlakozásban és az uniós integrációban érdekelt.

Kelemen Hunor elmondta, optimista a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomag sorsával kapcsolatban. Abban bízik, hogy ha az európai reformok beindulnak, van esély az őshonos kisebbségek védelmének kérdését napirendre tűzni. „Ehhez azonban ott kell lennünk, ahol a döntéseket hozzák. Emellett ehhez partnereket kell keresnünk” – jelentette ki.

Mint mondta, optimizmusát arra is alapozza, hogy az Európai Néppártban az RMDSZ szava egyre erősebb. „Soha nem mondtuk azt, hogy ez a kérdésről egy napról másikra megoldódik. A jó gyakorlatot kell felmutatni azoknak, akik nem hisznek ebben az ügyben” – fogalmazott a szövetségi elnök.

A panelbeszélgetés végén a pártelnökök közös nyilatkozatot írtak alá. Ennek lényege: az aláírók vállalják, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség érdekében együttes erővel fognak fellépni az Európai Unióban. A nyilatkozat itt olvasható.

Csűry István királyhágómelléki református püspök elmondta, jogos az aggodalom és félelem, hiszen sok megoldásra váró gond van, de hisz abban, hogy „nehezen szelídíthető ellenfeleinknek” el kell mondani, hogy nem álltunk meg és dolgozunk azon, hogy Erdély „el ne vesszen”. Örömét fejezte ki, hogy „a magyar nemzetnek van egy olyan anyaországi kormánya, amely mer keresztény lenni”, isten pedig nem engedi, hogy „elporladjunk, mint a szikla”.

Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese beszédében kifejtette, amikor magunkra nézünk, mondhatjuk, hogy különlegesek vagyunk – nem csak a nyelvünk miatt, hanem mert a nyelvünket különböző intézményekben használjuk, kiváló szakértőink vannak, bölcsődéink, gimnáziumaink és egyetemeink – a BBTE-n jelenleg több mint hatezer diák tanul magyarul.

Markó arra bíztatott, legyenek büszkék a jelenlévők, hiszen míg korábban sokan voltak szkeptikusok és „armageddont vizionáltak”, sokan élő cáfolatai ezeknek az álláspontoknak. Ugyanakkor aggódik is, ha a MOGYE ügyére gondol, és hisz abban, hogy semmit nem szabad veszni hagyni – mondta.

Durván 8 ezer hallgatót adott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az erdélyi magyar közösségnek, kezdte beszédét Dávid László az egyetem rektora.

A professzor szerint rendkívül fontos nagyot álmodni, merni egy olyan közösséget építeni, amely képes felépíteni az erdélyi Szilicium-völgyet.

Örömmel látja, hogy nagy és fontos kérdésekről szól a kongresszus – fogalmazott Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök, kiemelve az identitás-megőrzést, közösségépítést, versenyképességet, illetve az Európai Uniót, az EP-választásokat, az erős magyar képviselet biztosítását.

Amikor azt hallja, hogy EU, erről a profiterol nevű édesség jut eszébe, annak is egy „fenséges gasztronómiai varációja”, a „tökéletes íz-szintézis, maga a gasztronómiai csoda”, amelyből a legjobbat a hetvenes években ette Bukarestben. Ez a cukrászda az 1977-es, a fővárost megrázó földrengésben összedőlt, és az az íz, amelyet ott megismert, soha többé nem tért vissza a két világháború között épült, rossz minőségű épület miatt. Mint mondta, a jó alap nemcsak az épületeknél fontos, hanem az életünkben is szükség van rá. Az „európai társasházba” sokan be akarnak költözni, sokan pedig kiköltöznének belőle, miközben ezt az építményt évtizedek óta módosítgatják „gyakran dilettáns módon”. Rájöttek ugyanakkor – mondta – hogy szükség van ehhez az építményhez egy alapra, de szerinte „ezek az építők nem látják a fától az erdőt”.

Adorjáni hívő keresztyénként úgy véli, hangzott el, hogy nincs szükség új alapokra, „a mi európai életünknek megvan a sziklaszilárd alapja, Jézus Krisztus”, aki ma nem nagyon kell, mert az ő eszmeisége ma is kihívó és kényelmetlen, „politikailag nem korrekt”.

Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke elmondta, sokáig tündérkertként tekintettek Erdélyre, de amikor megismerték az itt élő magyarokat, árnyaltabb képet kaptak, szembesülve a kisebbségi lét problémáival.

A horvátországi magyarokról vélhetően az adriai tenger jut sokak eszébe, de arra emlékeztet, hogy 15 ezer ember vallja magát magyarnak az országban – fogalmazott. Aztán rátért: Székelyföldre mintaként tekintenek, akinek pedig megcsappant a magyartudata, az látogassa meg ezt a vidéket.

Andócsi beszéde végén a horvátországi magyarok nevében jókívánságait osztotta meg a kongresszuson jelenlévőkkel.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének (UMDSZ) elnöke volt a következő felszólaló. Szerinte politikai súlyát tekintve az RMDSZ már túlnőtt Románia országhatárain. Köszönetet mondott azért a szolidaritásért, amit kárpátaljai magyarok kaptak az ukrán oktatási nyelvtörvény ügyében.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arra emlékeztetett, a KMKSZ megalakulásának példáján jött létre az RMDSZ is. Mint rámutatott: az elmúlt harminc évben sokat megvalósítottak a külhoni magyarok, sok tekintetben pedig nem jártak sikerrel – de az biztos, hogy erős és cselekvőképes közösségek maradtak, különösen az erdélyi magyarság. Mint mondta, a kárpátaljai magyarságon nagy a nyomás, ezért köszöni az erdélyi magyarság szolidaritását.

Pásztor István a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) üdvözletét adta át. "Különböző helyzetekben, különböző politikai pozíciókban vagyunk a különböző országokban, de vannak olyan közös elemek, amelyek közös nezevőre hozzák a határon túli magyar pártokat. "Arra szövetkeztünk, hogy megőrizzuk közösségeink nemzeti identitását"- fogalmazott. Szerinte elfogadhatatlan, hogy mások mondják meg nekünk, hogy mi az az identitáselem, ami elfogadható, mert a határon túli magyarok se teszik ezt másokkal.

"Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy jobb életkörülményeink legyenek. Mélységesen sértő az, ha minket bárki biztonsági kockázatnak lát" - mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke emlékeztetett, hogy a számbeli kisebbség, nem jelent értékbeli kisebbséget is. Végezetül köszönetet mondott Markó Bélának és Kelemen Hunornak is azért a támogatásért, amit a kényes időszakokban éreztek a délvidéki magyarok.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a Felvidék üzenetét és köszöntését hozta, és arra emlékeztetett, az MKP nemrég ünnepelte huszadik évét. Mint mondta, a felvidéki magyarok számára Erdély példa: „tartás, székely góbéság, magyar életkedv és igazi erdélyi szív” jellemzi.

Arra kérte a jelenlévőket, tegyék jobb kezüket a szívükre, és érezzék ezer ember szíve dobbanását, majd azt kérte, dobbantsanak a lábukkal – a dobbanások után azt mondta, „még csak fél lábbal vagyunk a történetben”.

Beszéde előtt Menyhárt József exkluzív interjút adott lapunknak:

Érdekes érzések kerítik hatalmukba a pulpitusnál állva, hiszen sok szép beszédet hallottak, de sajnos más a valóság – hangsúlyozta Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke arra kérte a vezetőket, hogy amit elmondanak, azok a cselekvésekben is megvalósulhassanak.

Mezei arról beszélt, a 21. század magyarjainak az  „ősi életfa-eszményt” kell megtartaniuk, sőt szolgálniuk, hiszen a magyar az a nép, amelyiknek „a történelem viharai nem egyszer kettéhasították a törzsét”.

1989 után is sokan felsorakoztak az RMDSZ zászlója alá és a szövetséget ma is szívesen szolgálták, de sajnos „az autonómia szent ügye lecserélődött”, ezért jött létre az MPP – mondta el. Kitért arra is, az izmusok az emberiség ellenségei, és reméli, hogy megéri a globalizmus és liberalizmus bukását is a fasizmus, szocializmus és kommunizmus veszte után.

Ezt követően az EP-képviselői együttműködés fontosságáról beszélt, rámutatva a közös képviselet fontosságára.

Daniel Alfreider, a Dél-Tiroli Néppárt üzenetét hozta el. Elmondta, az autonómia számukra egy békés megoldás eredményeként valósult meg az olasz hatóságokkal. Szeretnének pozitív példaként állna az összes olyan kisebbség előtt, amely hasonló célokért küzd.

"Nincs egy közös megoldás minden közösség számára, de hasonló célkitűzéseink lehetnek. S ez nagyszerűen megnyilvánult a Minority SafePack polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő akcióban"  - fogalmazott Altfreier, aki kilátásba helyezte, hogy az erdélyi magyarok számíthatnak a dél-tiroli németek támogatására a közös európai kisebbségi minimum megszövegezésében. 

Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje úgy fogalmazott: ma az RMDSZ az európai kisebbségpolitika meghatározó szervezete. A Minority SafePacket innen indították és irányították, és "benne van mindannyiunk munkája és reménye" – tette hozzá.

Mint rámutatott, vannak biztonságban élő közösségek, de olyanok is, akik nem szólhatnak saját nyelvükön sem – nekünk értük is fel kell szólalnunk, mondta. Arra is kitért, az aláírásokat az új Bizottságnak nyújtják be, „nem bízzuk Junckerre a sorsunkat”. Az EPP-vel a hátuk mögött hiszi, hogy sikerrel járhat az erdélyi magyarság – fogalmazott, hiszen „soha nem álltunk olyan közel ahhoz, mint most, hogy az európai kisebbségek sorsát rendezzük”.

„Számunkra Dél-Tirol a példája annak, hogy nem szabad engednünk a kishitűségnek” – hangzott el Vincze felszólalásában.

Gheorghe Firczak hozta el a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának üzenetét. A rutén kisebbség képviselője előbb románul, majd magyarul szólt a küldöttekhez. "Varujan Pambuccian elnök úr kért meg, hogy feltétlenül beszéljek magyarul is" - magyarázta. Felelevenítette, hogy anno Kolozsváron végezte az egyetemet, majd itt doktorált is a román-magyar kapcsolatok alakulásáról. 

Firczak elmondta, a ruténok mindig számíthattak a magyarok támogatására és ezért hálásak lesznek.