A külhoni szavazatok tekintetében a második legtöbb szavazatot a Lehet Más a Politika kapta – fogalmazott Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Mint mondta, a székely autonómia, a kárpát-medencei környezet ügyében ki fognak állni a romániai magyarság mellett.

Azt is elmondta: nem nekik kell eldönteni sem a küzdelem irányát, sem azt, hogy ki a kisebbségek legitim képviselője, ugyanakkor hinni kell, hogy megváltoztathatjuk egymás álláspontját – a Fidesz és MSZP is változtatott már világnézetet a külhoni kisebbségeket illetően.

Beszéde előtt Ungár Péter exkluzív interjút adott lapunknak: 

Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke arról beszélt, Erdélybe jönni számára megtisztelő, nemcsak politikusként. Mint mondta, Románia és Magyarország számára fontos a közelgő európai választás, egy erős, egységes Európára van szükség. „Bár a történelem vihara külön országba sodort minket, ettől még egy nemzet vagyunk, és így lesz ez mindig is” – fogalmazott, arra emlékeztetve, Európa megoldást kínál erre a problémára.

A szocialisták számára az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen hiteles képviselője, és ezt mindig így gondolták. Támogatták a kettős állampolgárságot, a választói jognál azonban jobb alternatívát kínálnak. Az RMDSZ autonómiatörekvéseit és a román-magyar közös kormányüléseit is fontosnak tartják – mondta a magyarországi szocialista politikus.

Mihai Fifor, a PSD országos tanácsának elnöke elöljáróban közölte: Liviu Dragnea pártelnöknek a miniszterelnökkel együtt az Európai Szocialisták Pártjának kongresszusán kellett részt vennie, ezért nem jöhettek el Kolozsvárra. „De mindketten értékelik a PSD együttműködését az RMDSZ-szel” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Mihai Fifor nem győzte dicsérni az RMDSZ-t. Emlékeztetett, hogy a román politikai szereplők mindegyike egy megbízható, szavatartó partnernek tartja a magyar érdekvédelmi szervezetet. „Az RMDSZ-szel való együttműködésben a kézfogás többet ér bármilyen szerződésnél. Politikusaik a legnehezebb pillanatokban is betartották a szavukat, ami nagyon tiszteletre méltó” – jelentette ki.

A PDS-s politikus szerint az RMDSZ korrekt partner, amelyik mindig fontosabban tartotta a tisztességet a politikai haszonszerzésnél. „Minden politikai párt ilyen partnert akar” – hangsúlyozta. Azzal folytatta, hogy a támogatás mindig kölcsönös lesz az RMDSZ és a PSD együttműködésében. „Együtt dolgozhatunk a magyar közösség és Románia lakóinak jólétéréért. Ez win-win tpíusú együttműködés, mindkét fél nyer, de az igazi nyertesek az állampolgárok, nemzetiségtől függetlenül” – fogalmazott Fifor.

Emlékeztetett, hogy a költségvetésből a magyarok lakta megyék, elsősorban Háromszék jelentős összegekben részesülnek. Biztosította az RMDSZ-t, hogy amíg a PSD kormányon van, a magyar közösség jóléte is növekedni fog. „Össze kell fognunk az állampolgárok érdekében” – zárta beszédét.

Raluca Turcan, a PNL képviselőházi frakcióvezetője szintén magyarul kezdte beszédét, majd visszaemlékezett arra, amikor az RMDSZ-szel közösen együtt dolgoztak Románia demokratizálásáért és azért, hogy az Európai Unió tagállama legyen az ország. Elmondta, azok az értékek, amelyek a két párt együttműködését jellemezték, a mai napig nem változtak.

Beszélt arról is, az, hogy mindkét politikai erő az EPP tagja Európában, azt jelenti, hogy itthon is együtt kell dolgozniuk a jogállamiságért, a működő igazságügyért, a szabad és versenyalapú piacért, az egyenlő hozzáférésért az egészségügy és oktatás terén, a helyi közösségek fenntartásáért. Arra is kitért: az Európai Néppártnak esélye van, hogy vezesse Európát, a PNL és RMDSZ ezt pedig a román és magyar állampolgárok előnyére fordíthatja.

Helyi szinten számos sikeres, közös törekvést látunk, így például Kolozsváron is, de számos más településen támogatják a liberálisok a magyar közösséget – mondta a frakcióvezető. Azt is kifejtette, számos romániai projektben várják az RMDSZ támogatását, legyen szó kórházak, autópályák építéséről, európai uniós pénzekből.

Turcan azt mondta, 1989 után a nemzeti kisebbségek jogait az alkotmány védi, ugyanakkor számos jog veszélyeztetve van, ezeket pedig közösen kell megvédenünk a kormánytól, hiszen a nemzeti kisebbségi jogokat is eltiporhatják a jövőben. Arra invitálta az RMDSZ-t: támogassa a PNL-t az EP-ben egy fejlett Romániáért.

"Szép jó napot kívánok" - Dan Barna, az USR horihorgas elnöke is magyarul kezdte beszédét. Az ellenzéki pártelnök felelevenítette nagyszebeni  gyerekkorát - magyar barátjával együtt focizott a grundon - amikor a sokszínűség fontosságáról beszélt. Mint mondta, olyan országot szeretne, amely egyenlő jogokat biztosít minden állampolgára számára. Dan Barna - a többi román hozzászólóhoz hasonlóan - sok aktuálpolitikai elemet fűzött beszédébe.

Nézzék meg a Maszolnak adott exkluzív interjút. 

„Azért jöttem, hogy megerősítsem magyar barátaimnak, hogy teljes értékű polgárai Romániának” – kezdte magyarul beszédét Călin Popescu Tăriceanu. A szenátus és az ALDE elnöke gesztusával nagy sikert aratott a teremben.

A kisebbik koalíciós párt vezetője rövid politikai helyzetértékelőjében – nevek említése nélkül – a frissen alakult pártokat ostorozta. Emlékeztetett: vannak a román politikában olyan erők, amelyek szerint elérkezett az új pártok ideje. Tăriceanu szerint akik ezt a zászlajukra tűzik, maguk sem „újak,” értékrendjük távol áll az EU-től. „Ideológiájuk agresszív, diskurzusuk a bal- és a szélsőjobból táplálkozik, képtelenek a párbeszédre” – vélekedett.

Az RMDSZ egy „régi”, harminc éves szervezet, mégis új a házelnök szerint, magává tette az uniós értékeket, képes a párbeszédre, az érvelésre, a racionalitásra. „Az a közösség, amit önök képviselnek, számunkra nagyon fontos. Kötelességünk együtt építeni az országot, közösen kell gondoskodnunk arról, hogy nagykorúvá cseperedjen a román demokrácia” – jelentette ki.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az RMDSZ elmúlt három évtizedéről úgy fogalmazott: Közép-Európában tudjuk, hogy harminc esztendő nagy idő, a szövetség pedig elsőként szervezte meg magát a rendszerváltást követően. A közösségben jelen van a politikai pluralizmusra törekvés, de az RMDSZ „egy valódi magyar politikai sikertörténet, mint ahogyan a Fidesz és KDNP szövetsége is az”, fogalmazott.

A fideszes politikus az EP-választások fontosságáról beszélt, arra emlékeztetve, hogy sokat vártunk a csatlakozástól, „talán túl sokat is”, egyebek mellett kultúránk védelmét, nemzetünk biztonságát tekintve – ugyanakkor közösen dolgozhatunk a Kárpát-medencében a magyar jövőért. Kocsis kiemelte, meglátása szerint ma a nemzetek Európája gondolatát egyre jobban fejtegeti egy Európai Egyesült Államok víziója, ők azonban egyenrangú, önálló nemzetek együttműködését akarják és a határok megvédését.

Kocsis említette a Minority SafePack sikerét is. „Nem tűr halasztást a napirendre tűzése” – fogalmazott, szót emelve a szimbólumok szabad használata, a közösségi és egyházi tulajdonok, illetve a „székely terroristák perének” érintettei mellett.

Semjén Zsolt kormányfőhelyettes elmondta: létrejött a kiegyezés az RMDSZ és a magyar kormány között. Ez teljes bizalmi együttműködés, ez érvényes Kelemen Hunor és Orbán Viktor kapcsolatára is. "Ha ne adj isten egyszer az RMDSZ meggyengülne, véget érne a hatékony magyar érdekképviselet. Ezért semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t" - fogalmazott.

A magyar nemzet megmaradása az együttműködés alapja, mondta. Ezt a szövetséget az erdélyi magyar választópolgárok akarják, mert nyilvánvaló, hogy az RMDSZ a meghatározó politikai erő. Felidézte azt is, hogy az erdélyi magyarok 96 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazott. A magyar kormány felelősséget visel a külhoni nemzetrészekért, a Budapestről Erdélybe érkező támogatás százmilliárdos nagyságrendű - emlékeztetett.

Semjén szerint az RMDSZ kapcsolat is Magyarország és Románia között. Felidézte, hogy a két ország kapcsolata valamikor gyümölcsöző volt, az RMDSZ-nek is köszönhetően. Meghatározónak nevezte a két ország együttműködését. „Az RMDSZ és Magyarország soha nem követelt olyan jogokat, amelyekre nem lehetne példát mondani az Európai Unióban. Mi nem vagyunk kevesebbek vagy alábbvalóbban a többi népnél. Ami másoknak jár, az nekünk is jár. Ez nem extremitás, hanem normalitás” – üzente a román politikusoknak. A magyar kormányfőhelyettes szavai szerint kiváló a kapcsolatuk a magyarországi román közösséggel. Ez a közösség akkor használhatja a szimbólumait, amikor akarja. „Mi sem kérünk mást a székely szimbólumaink használatának tekintetében” – jelentette ki.

Semjén döntő jelentőségűnek nevezte, hogy minél több magyar képviselő üljön az Európai Parlamentben. „Számítunk az erdélyi magyarságra, és bármi történik, önök mindig számíthatnak a magyar kormányra!” – zárta a beszédét.

Laurentiu Stefan elnöki tanácsos hozta el az RMDSZ kongresszus résztvevőinek Klaus Johannis államfő üzenetét. A BT Aréna pulpitusánál személyes élményként elmondta, számára ez immár a harmadik RMDSZ-kongresszus: 2015-ben Kolozsváron, 2017-ben Zilahon, 2019-ben pedig ismét Kolozsváron vehetett részt. "Remélem, hogy két év múlva is itt lehetek ugyanebben a minőségben" - tette hozzá.

Klaus Johannis államfő üzenete elején méltatta az RMDSZ, az erdélyi magyarság szerepét a forradalom kitörése óta eltelt időszakban az ország demokratizálódásában. Az államfő ugyanakkor nem tudott elvonatkoztatni a bukaresti pártpolitikai csatározásoktól, kémény szavakkal illette a kormányt és a PSD-ALDE koalíciót, amely szerinte a csőd szélére sodorja az országot. Mint mondta, azért vetette fel ezt, mert tudomása szerint az RMDSZ kongresszusát a jövő tervezésének gondolata hatja át. 

„Az a tény, hogy ilyen nagy számban elfogadták meghívásunkat, világos jelzés, hogy fontosnak tartják a munkánkat, mint ahogy mi is fontosnak tartjuk az önökkel való párbeszédet és együttműködést” – fogalmazott köszöntőbeszédében Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elmondta, harminc év alatt nagyot fordult a világ, de az nem változott, hogy szükség van az RMDSZ-re, van amiért küzdeni.

Fel kell tenni a kérdést, mondta, hogy szabadabbak vagyunk-e, mint harminc éve, nőtt-e az életszínvonal, és nagyobb biztonságban vagyunk-e? Az első kérdésre a válasz igen, a másodikra, hogy valamelyest, a harmadikra, hogy bár félperiféria vagyunk, nagyobb a biztonságunk – mondta. Ez a három szempont azonban veszélybe kerül, ezért Közép-Európában, Romániában hasonlóak az érdekeink – emelte ki. Hozzátette: a kongresszus tétje, hogy sikerül-e olyan jövőképet alkotni, amely kiszámíthatóvá teszi az életszínvonalat, és békés, biztonságos tervezést kínál.

Emil Boc kolozsvári polgármester üdvözölte a jelenlévőket „Erdély fővárosában”. Megköszönte az RMDSZ hozzájárulását a kincses város fejlődéséhez. Örömét fejezte ki, hogy a küldötteknek alkalmuk nyílik meglátogatni Kolozsvárt. Arra kérte az RMDSZ-t, hogy továbbra is legyen partnere a város fejlődésének, amit sikertörténetnek nevezett. „Együtt a diverzitásban” – szerinte ez az alapja Kolozsvár prosperálásának. A polgármester felsorolta, hogy milyen infrastrukturális beruházásokra van szüksége a településnek, és hangsúlyozta, ezek az egész közösséget szolgálják.

Emil Boc beszéde elején mérsékelt derültséget keltett azzal, hogy a kolozsvári román-magyar együttélés illusztrálásaként idézett egy székely viccet. Ennek lényege, hogy harminc év házasság után a székely asszony számon kéri a férjén, hogy már nem babusgatja, nem kedves hozzá, mint a kapcsolatuk elején, majd megkérdi: „Mond csak, szeretsz te még engem?” A székely atyafi így válaszolt: „Harminc éve elmondtam, hogy szeretlek. Ha változik valami, majd szólok!”

Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke házigazdaként üdvözölte a kongresszus résztvevőit. "Holnap, február 23-án lesz 576 éve annak, hogy megszületett Mátyás király, emlékét őrzi az a mintegy 50 ezer magyar ember, aki itt él ebben a városban" - fogalmazott. Hozzátette: Kolozsvár mindig is befogadó város volt, sokan érkeznek ide Erdély minden szegletéből és sokan úgy döntenek, hogy tanulmányaik elvégzése után itt maradnak. 

Mint mondta, Kolozs megyében az erdélyi magyar lét minden formáját meg lehet találni: Kalotaszegen a tömbben él a magyarság, Kolozsváron a nagyvárosi magyarok specifikus életével találkozhatunk, a Mezőségen pedig a szórványkörülményeket is megtapasztalhatjuk.

Csoma Botond szerint Kolozs megye, Kolozsvár jó uton halad, a város nyitottsága példaértékű, itt az európai értékek is otthon vannak.  

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök üdvözli a kongresszus küldötteit, a meghívottakat, több nyelven is. Tájékoztatása szerint 984 küldött mandátumát igazolták, a teremben 832 küldött ül, a kongresszus határozatképes, elkezdheti a munkálatait.

Fél órás csúszással elkezdődött a kongresszus. A hagyományoknak megfelelően elsőként a román, majd a magyar himnusz, végül az EU himnusza, az Örömóda és a székely himnusz hangzott el.

Ez a kongresszus egy fontos feladatot tűz ki maga elé: meg tudunk-e fogalmazni egy olyan jövőképet, vitairatot, amely a következő időszakban meghatározza a politikai döntéseket - fogalmazott a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A szövetségi elnök azt mondta: "nemcsak meg akarunk maradni szülőföldünkön, de sikeres közösségként akarjuk ezt tenni, amely fejlődik, növekedik és versenyképes Európa-szinten is".

A politikus tájékoztatása szerint ennek érdekében az identitás megőrzése és újretermelése mellett a különböző gazdasági területekre is odafigyelő dokumentumot állítottak össze. "Azt szeretnénk, hogy ezt a vitairatot csiszolva tudjuk meghatározni a következő néhány év cselekvési prioritásait" – magyarázta.

Kelemen arról is beszélt, örvend, hogy meghívottaik "99,99 százaléka" jelen lesz, hiszen fontosnak tartják a párbeszédet, a személyes találkozókat. Mint elmondta, meghívták Liviu Dragneát is, de a PSD elnöke egyéb dolgai miatt nem tudott eljönni a kongresszusra.

Arról, hogy ha a Fideszt "kirúgnák" az EPP-ből, az RMDSZ távozna-e, Kelemen azt kijelentette: olyan régóta vannak ott, hogy nem tudnak elképzelni alternatívát, de kétségesnek tartja, hogy sor kerülne egy ilyen lépésre a magyar kormánypárttal szemben - ez senkinek nem érdeke, vélekedett. Hozzátette: szerinte nincs olyan típusú konfliktus, mint amilyent a sajtó felnagyít.