A belpolitikai mezőnyt uraló pártok lefutottnak tekintik az idei államfőválasztást, és már a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra készülnek. Ez volt a konklúziója Tusványos csütörtöki napján három politológus – Székely István, Székely István Gergő és Illyés Gergely – panelbeszélgetésének. Vitájukat Pataky István, a Krónika újságírója moderálta.

Hogyan rendezték át a belpolitikai erőviszonyokat az európai parlamenti választások és mi várható a Szociáldemokrata Pártban (PSD) a Liviu Dragnea bebörtönzése utáni korszakban? Ki mérkőzik majd meg Klaus Johannis államfővel a novemberi elnökválasztáson a második fordulóban? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Jakabffy Elemér Sátor pódiumán helyet foglaló három elemző.

Hárompólusú lett a pártrendszer

Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta: az idei államfőválasztás főpróbájának tekinthető EP-választások atipikusak voltak, főként a rendkívül magas részvételi arány miatt, amely nem csak a korábbi EP-választásokon, hanem a parlamenti választásokon tapasztalt szavazási hajlandóságot is jócskán meghaladta.

A politológus ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy az ellenzéknek sikerült az EP-választásokat az utóbb korrupcióért börtönbe zárt Liviu Dragnea személyéről szóló népszavazássá átalakítani, és szavazatserkentő volt az államfő által kezdeményezett referendum is. Az ellenzék nyerőnek bizonyuló korrupcióellenes diskurzusáról elmondta: a régióban egyedülálló módon nem volt ellendiskurzusa, a kormányzó PSD-ALDE nem tudott koherens, érthető választ adni rá. „Próbálkoztak a mély állammal, de ez az ellendiskurzus kifulladt, az emberek egyrészt nem értették, másrészt közel állt az összeesküvés-elméletekhez” – magyarázta.

Szavai szerint a PSD önmaghoz képest nagyon gyenge választási eredményeiért az ellenzék céltáblájává vált Liviu Dragnea okolható. Emlékeztetett, hogy a PSD 45 százalékos parlamenti választási győzelem után vette át a kormányzást, de a volt pártelnök irányításával mára már a felére csökkent a szociáldemokraták támogatottsága. „Dragnea a saját személyére hegyezte ki a kormányzást és az igazságügyi törvények módosítását, elfogyasztott két kormányfőt, közben pedig Victor Ponta volt miniszterelnök a Pro Románia megalapításával kiszakított egy részt a PSD-ből” – részletezte.

A politológus fontos fejleménynek nevezte az USR-PLUS választási sikerét. Ennek alapján a Dan Barna és Dacian Cioloș fémjelezte pártszövetség mára már a harmadik legfontosabb politika erő Romániában. Így elmondható szerinte, hogy az idei EP-választások után a hazai pártrendszer hárompólusuvá vált: az államfő népszerűségéből is táplálkozó Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS és a PSD uralja a politikai mezőnyt, két kisebb párt – a Traian Băsescu-féle PMP és az RMDSZ – pedig éppen csak a választási küszöb fölött teljesített.

„Mumussá” vált a PSD

Illyés Gergely, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa annyival árnyalta az előtte felszólaló kijelentéseit, hogy szerinte a szavazók véleményét voltaképp nem is a korrupcióellenes diskurzus befolyásolta, egyszerűen azt történt, hogy az ellenzéknek sikerült „mumussá” változtatnia a Liviu Dragnea vezette PSD-t. Érdekességként említette, hogy a PNL-nek sikerült kivonnia magát a korrupciógyanú árnyékából, pedig nem is olyan rég még együtt kormányoztak.

A politológus az USR-PLUS EP-választási eredményét meglepően jónak nevezte. Emlékeztetett, hogy jelenleg is vita van a választási szövetséget alkotó két párt között arról, hogy ez a nagy ismertségű Dacian Cioloș, vagy pedig az USR eddigi, markánsan ellenzéki parlamenti tevékenységének az érdeme. „Az EP-választásokat mindenesetre Klaus Johannis nyerte meg. Sikerült a PNL-t győztes párttá alakítania olyan körülmények közt, hogy kívülről hoztak listavezetőt, s megvolt a veszélye annak, hogy a korrupcióellenes diskurzus ellenük fordul” – vélekedett.

A kisebb pártokról Illyés megjegyezte: a PMP Traian Băsescunak köszönheti, hogy átlépte a küszöböt, ha a volt államfő megunja a politikát, a pártnak vége. Az ALDE pedig szerinte csúfos vereséget szenvedett az EP-választásokon. „Sokan királycsinálónak gondolták Călin-Popescu Tăriceanut, az ALDE elnökét, de a párt nem tudott növekedni. Tăriceanu egy darabig meg sem tudott szólalni a választások után. A koalíció közös államfőjelöltje akart lenni, de nagy pofon kapott” – mondta a politológus.

Magyarok is szavaztak az USR-re

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szintén meglepőnek nevezte az USR-PLUS választási eredményét. Emlékeztetett, hogy a nagyprivatizáció 1998-as kezdete után kialakuló vállalkozói réteg vitte győzelemre 2004-ben a PNL-t (a DA Szövetséget), és egy hasonló folyamat állhat Dan Barnáék teljesítménye mögött is. Csakhogy ez a folyamat nem a piacgazdasághoz, hanem a 2007-es EU-csatlakozáshoz köthető.

„Az USR szavazóbázisát a nagyvárosok és egyetemi városok adják. Ez az EU-ban lehetőséget látó, a lehetőségeket kihasználni tudó fiatalok pártja. Számukra már nem a húsba vágó, egzisztenciális kérdések a fontosak, hanem a posztmateriális értékek, mint amilyen az emberi méltóság vagy a környezetvédelem” – részletezte a politológus.

Hozzátette, hogy a USR nagyvárosi szavazói között akadnak magyarok is, és ezzel számolnia kell az RMDSZ-nek. „Az USR-re szavazó magyar választó számára a nemzeti identitáshoz kapcsolódó értékek fontosak ugyan, de nem írnak felül mindent. Ezt természetes folyamatnak tekintem, de kétségtelen, hogy az RMDSZ-nek meg kell találni a hangot ezzel a réteggel. Olyan jövőképet kell vázolni számukra, amelyben viszontlátják az értékeiket” – magyarázta.

Székely István érdekességnek nevezte, hogy az EP-választások utáni mélyelemzések a politikai jobboldal szavazótáborának átrendeződését mutatták. Így például a PNL visszaszorult a kisvárosokba, s megjelent masszívan a falvakban. Megjegyezte, hogy a PNL és az USR ugyanazt a szavazóréteget célozza, így óhatatlanok az érdekellentétek, és ezek meg is nyilvánultak az EP-választások után.

Johannis győzelme borítékolható

A panelbeszélgetés második felében az őszi államfőválasztás került terítékre, és a politológusok egyetértettek abban, hogy Klaus Johannis győzelme borítékolható. Illyés Gergely szerint ezt a PSD-ben is tudják, ezért lett a párt államfőjelöltje a miniszterelnök. „Dăncilă jelölése azt mutatja, hogy a PSD feladta a küzdelmet az államfői székért. A pártban sokan úgy látják, hogy az újjáépítésre, a jövő évi választásokra kell koncentrálni” – vélekedett.

A politológus úgy fogalmazott: a PSD poszt-Dragnea szindrómában szenved. Ennek tünetei közé tartozik, hogy a párt nem erőlteti már az igazságügyi témákat, és próbál konszolidálódni az európai porondon. A PSD új elnökéről megjegyezte: Dăncilă korábban Dragnea elkötelezettje volt, nem ment szembe vele, de most teljes fordulatot vezényel le a pártban.

Illyés szerint Dan Barna indítása az elnökválasztáson szintén azt jelzi, hogy az USR-PLUS is feladta ezt a küzdelmet, mert Dacian Cioloșnak nagyobb esélye lett volna a USR vezetőjénél. A pártszövetség már a jövő évi parlamenti választásokra gondol, ezért szánják újra a miniszterelnöki szerepet a volt kormányfőnek – magyarázta.

Székely István Gergő szerint a PSD számára már csak az a tét, hogy Dăncilă bejusson az államfőválasztás második fordulójába. Ám az is megtörténhet, hogy Klaus Johannisnak Dan Barnával kell majd megmérkőznie. Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt nem nevezik ki európai uniós főügyésznek, és hazatérve még beleszól az őszi elnökválasztásba. „Kérdés, vannak-e belpolitikai ambíciói” – jegyezte meg az elemző.

Tudomásul vették, hogy az államfő nyer

Az RMDSZ ügyvezető alelnökét – a beszélgetőtársaival ellentétben – nem lepte meg Viorica Dăncilă államelnöki jelölése, mert szerinte a PSD-ben mindig is hatalmi kérdés volt, hogy kit indítson a párt az elnökválasztáson. Emlékeztetett, hogy annak idején, a PSD vezetőjeként és miniszterelnökként Victor Ponta sem akarta vállalni a jelölést, mégis megtette, mert a hatalmi pozícióját akarta erősíteni. „Dăncilă próbálja konszolidálni a pártot. Ha nem ő az államfőjelölt, kialakul egy kétfejűség, amire a konszolidálásra szánt időszakban a pártnak nincs szüksége” – magyarázta Székely István.

Az USR-PLUS 2020 Szövetségről a politológus elmondta, hogy – mint a neve is mutatja – a két párt közötti együttműködés hosszú távra szól. Cioloș miniszterelnökké jelölése pedig nyerőnek bizonyulhat, mert 2016-ban, a szakértői kormány élén nem voltak a közvélemény számára rossz húzásként értelmezhető intézkedései. Megjegyezte azt is: Dan Barna államelnöki jelölése valóban nem arról szól, hogy az USR-PLUS meg akarná szorítani a jelenlegi államfőt. „A fontosabb pártok tudomásul vették, hogy Klaus Johannis nyer, ezért a jövő évi választásokra készülnek. Nyerni nem tudnak, ezért a következő lépésekre hangolnak” – vonta le Székely István a panelbeszélgetés végkövetkeztetését.