Hétfőn megszületett az írásos megállapodás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) együttműködéséről, amelynek értelmében az utóbbi szervezet két befutóhelyet kap a december 6-ra kitűzött parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltlistáin. Mezei János, az EMSZ társelnöke a Maszolnak elmondta, nem a két parlamenti mandátumot tartja a megállapodás legfontosabb eredményének. 

Több fordulós tárgyalássorozat végén, a parlamenti választások kampányrajtja közeledtének szorításában írták alá a megállapodást. Hogyan értékeli ezt a megegyezést?

Azt tapasztaltam a tárgyalássorozat alatt, hogy az RMDSZ elfogadta és egyetértett a politikai pluralizmussal, amit az erdélyi magyar politikában valósítunk meg. Ezzel elismerte a jelenlétünket és a fontosságát annak, hogy együttműködjünk. Azt is belátta az RMDSZ, hogy valóban szükség van minden egyes szavazatra, minden támogatóra és minden egyes kinyújtott kézre, amely a magyarság érdekeit képviseli. Ezért azokat a pontokat, amelyeket a szövegbe foglaltunk, és amelyeket gyakorlatba szeretnénk ültetni, elfogadták, és ez a megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy hosszútávon is együttműködjünk.

A legfontosabb pontja ennek az együttműködésnek, hogy az EMSZ két jelöltje – Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán – befutónak számító helyre kerülnek az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáin...

Nem ezt nevezném a legfontosabb pontnak, ez csak egy járulékos eredmény. Nem erről tárgyaltunk az elejétől fogva, hanyem egy együttműködési csomagot állítottunk össze, és gyakorlatba szeretnénk ültetni azokat a törekvéseket, amelyeket korábban mint Magyar Polgári Párt vagy mint Erdélyi Magyar Szövetség felvállaltunk, de nem tudtunk sikerre vinni. Most az RMDSZ-ben szövetségesre leltünk abban, hogy a tanügyi rendszer átgondolásában és megreformálásában elndítsunk egy folyamatot, a nemzetpolitika szintjét pedig az autonómia-törekvésünket vagy a nemzeti szimbólumhasználati jogainkat is meg tudjuk védeni. Ez a két fő célkitűzés, amit az együttműködésünk által szeretnénk érvényre juttatni. Az, hogy két lehetséges képviselői helyet is kaptunk, pozitív gesztus volt az RMDSZ részéről, ráadásul így hatékonyabban tudunk kampányolni és mindenki a magáénak érezheti azt a jelöltlistát, amely december 6-án a választók el fog kerülni.

Az együttműködés nemcsak a parlamenti választásokra és majd a képviselőházi közös munkára terjed ki, hanem a helyi közösségek, az önkormányzatok szintjére is. Ön szerint ez az őszi helyhatósági választások kampányában esett sérelmek ellenére is megvalósítható?

Próbáltunk úgy kampányolni, hogy csak olyan mély árkokat ássunk, amelyeket át lehet hidalni. Nem léptünk át olyan határokat, hogy visszafordíthatatlan lett volna az ellentét, és a további együttműködésünket ellehetetlenítették volna. Korábban lefektettük a szabályokat, hogy helyi szinten versenyre, de országos szinten megállapodásra törekszünk, és a korábbi választásokkor is ehhez tartottunk magunkat. Én korábban polgármesterként megtapasztaltam, hogy milyen nehéz ellenszélben dolgozni, pláne, ha még az RMDSZ-szel is meg kell vívni azért, hogy beruházásokat tudjunk a településeinken létrehozni. Ezért az egyik pontja a megállapodásnak az önkormányzatokban való együttműködés, és ahol a mi jelöltjeink szereztek polgármesteri mandátumot, azokat a településeket ne érjék hátrányos megkülönböztetések a pénzosztásoknál és a beruházások támogatásánál.

Az RMDSZ és az EMSZ közti megállapodás része, hogy az állami kisebbségi alapból származó, jelenleg az RMDSZ által kezelt támogatásból az Erdélyi Magyar Szövetséghez közel álló civil szervezetek is részesüljenek. Pontosan mit kérnek?

Azt, hogy azokat az alapokat, amiket az állam a magyar kisebbség számára biztosít, egyenlően ossza el, ne a politikai beállítottság szerint. S azok a civil, kulturális szervezetek, amelyek az EMSZ-hez állnak közel, és szeretnének megvalósítani valamit ezekből a forrásokból, egyenlő eséllyel pályázhassanak.