Korodi Attila, RMDSZ-es parlamenti képviselő nem ért egyet a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium által közvitára bocsátott, a falvakat és városokat új megközelítés szerint rangsoroló törvénytervezettel.

A politikus a témában tartott szrdai sajtótájékoztatóján a Hargita megyei településeket többségében negatívan érintő esetleges változtatásokkal kapcsolatban fejtette ki aggályait.

„Veszélyes ez a törvénytervezet, mert szubjektív megközelítéssel állították össze a kritériumokat, ráadásul a meghatározott küszöbszámokhoz semmilyen magyarázatot nem fűztek. Ugyanakkor olyan statisztikai adatokkal dolgoztak, amelyek ma már nem relevánsak – 1992–2015 közötti időszakra vonatkoznak. Hasonló hibák rejteznek ebben a törvénytervezetben is, mint amilyenek a régiófejlesztési törvény okozott az elmúlt években” – adott hangot nemtetszésének a képviselő.

Korodi a Hargita megyei szuperközségek, az úgynevezett rurális pólusok létrehozásával ért a legkevésbé egyet. Ezek ugyanis a lakosságszámon kívül jóformán semmilyen más kritériumot nem vesznek alapul: így lehetséges az, hogy az egymáshoz közel található öt és hatezer lakosú Parajd és Korond is vidékfejlesztési pólus Szováta árnyékában. Gyergyóholló pedig földrajzilag annyira elzárt, hogy önállóan nem tudná ezt a szerepet betölteni. Zetelaka az egyetlen jól megindokolt rurális pólus, azonban kimaradtak a Gyimesek, a Kászonok, valamint Alcsík és Felcsík várostól távol eső községei.

A kritériumok azért döntő jelentőségűek, mert a települések besorolása határozza majd meg, hogy mennyi és milyen típusú helyi fejlesztésekre irányuló támogatásban részesülnek.

A vidékies jelleggel bíró városok számára pozitív fejlemény lenne az, hogy pályázhatnának a vidékfejlesztési alap támogatásaira is. Hargita megyében ez Szentegyháza számára lenne előnyös, azonban itt az a probléma áll fenn, hogy a település túl fejlett ehhez. A kritériumok szerint ugyanis a város útjainak 50 százalékánál kevesebbet kellene aszfaltréteg borítson, a lakosság legkevesebb 30 százaléka mezőgazdaságból kéne éljen, és 40 százalékuk falusi környezetben. Hozzáadódik mindehhez az elvándorlás mértéke is, amely a „követelmények szerint” szintén jelentős kell hogy legyen. Szentegyháza viszont mégis a speciális helyzetű városok kategóriájába sorolódik, akárcsak Tusnádfürdő, Balánbánya, Borszék valamint Székelykeresztúr, amelyek vagy turisztikai vagy ipari jelentőségük miatt maradhatnak városok, egyébként lakosságuk száma nem éri el az alsó küszöböt.

Korodi azt is nehezményezi, hogy a törvény, valamint annak végrehajtása túlságosan kormányorientált lenne, eszerint 2025. december 31-ig minden településnek teljesítenie kellene a kategóriájához előírt kritériumokat. Ha ezt nem teszik meg, akkor 2026. január 1-jétől a kormány döntene a település besorolásáról.

A parlamenti képviselő tájékoztatott, hogy az RMDSZ-es megyei tanácsosok segítségével kidolgozzák a törvénytervezetre vonatkozó árnyékjelentést, amelyben figyelembe veszik a települések sajátosságait és a kapott adatok alapján bírálják a törvénytervezet egyes cikkelyeit, illetve fogalmaznak meg új, jobbnak ígérkező javaslatokat.