Pityókatermés: épp, hogy megtermeltük a tokányba valót


-A A+

Körülbelül 1,8 millió tonna az idei krumplitermés, ami szűken fedezi a belföldi fogyasztást. Székelyföldön megfelelő a termés, a Regátban nagy károkat okozott a szárazság.

Minimum 15, de lehet, hogy akár 20 százalékkal kevesebb burgonya termett idén idehaza, mint 2015-ben. Gheorghe Boțoman, az Országos Román Burgonya Szövetség (FNCR) elnöke szerint ennek két oka van: tavasszal egy, a peronoszpórafélékhez tartozó kórokozó támadta meg az ültetvényeket, a nyár második felében pedig a szárazság okozott tetemes károkat, igaz, ez főleg Havasalföldet sújtotta.

Alacsony nyereséggel számoljanak a termelők

„Katasztrófa nem történt, a termés fedezi a belföldi szükségletet” – állítja a szervezet vezetője. Figyelembe véve, hogy a tavalyi termés 2,13 millió tonna volt, a 15-20 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy idén legfeljebb 1,8 millió tonnára számíthatunk, ami nagyjából megfelel az éves hazai fogyasztásnak. 2014-ben, amikor az egész országban ideális volt az időjárás a krumpli számára, 3,51 millió tonna volt a termés.

„A kollégáktól hallom, hogy kevesebb a termés a tavalyinál, de én ezt a kézdivásárhelyi határban nem tapasztalom” – nyilatkozta a Maszolnak Mucsi Mihály nagygazda. A Producție Agrico-M tulajdonosának elmondása szerint Háromszéken nem volt szárazság, ellenkezőleg, áprilisban, májusban és júniusban a sokéves átlagnál több eső esett, ami jót tett a korai fajtáknak. „Júliusban a kelleténél kevesebb volt a csapadék, ami a kései fajtákat visszafogta. Én nem éreztem meg, mivel főleg korai- és középkorai fajtáim vannak” – nyugtázza elégedetten Mucsi Mihály.

Idén a termelők nem számíthatnak nagy nyereségre, véli a FNCR elnöke. “Az önköltség kilogrammonként 0,48-0,50 lej, ami ezen felül van, az profit. Ha a termelő kap 0,7-0,8 lejt, akkor már nagyon jól járt. A boltokban az árak jóval magasabbak, mivel a kereskedők nagy árréssel dolgoznak” – nyilatkozta Gheorghe Boțoman.

Mucsi Mihály véleménye szerint a nyereség nagymértékben függ attól, hogy van-e a termelőnek saját tárolási lehetősége avagy betakarítás után gyorsan túl kell adjon a termésen. „Képzelheti, hogy milyen árral dolgoznak azok, akik a mezőről árulnak. A környéken van, ahol 50 banit sem adnak a pityóka kilójáért. Ha szebbecske a termés, akkor a termelő már megkap 60-70 banit kilójáért. Több évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a tárolás meghozza az eredményt. Egyetlen egy évre emlékszem, amikor tavasszal kisebb volt az ár, mint betakarításkor” – magyarázza a kézdivásárhelyi farmer, aki tavaly 2 415 tonna burgonyát adott el a Carrefour áruházláncnak. A nyereség nagyban függ a hektáronkénti hozamtól, teszi hozzá Mucsi Mihály: „Ha valaki nem termel meg 30 tonnát egy hektáron, jobb ha nem is foglalkozik burgonyatermesztéssel, mivel egy hektár önköltsége 25 ezer lejnél kezdődik”.

Uniós szinten rosszul állunk

Bár Románia az Európai Unió hetedik legnagyobb krumplitermelője, csupán Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium előz meg bennünket, a termésátlag tekintetében rosszul állunk. A FNCR adatai szerint az országos hektáronkénti termésátlag 15-16 tonna körül mozog, aminek elsődleges oka, hogy a termelők túlnyomó többsége kis parcellán, elavult technológiával dolgozó kisgazda.

Az EU-ban 1,9 millió burgonyatermesztőt tartanak számon, ezeknek közül 720 ezer romániai, ami az összlétszám 38 százaléka, akik azonban a 28 tagállamban megtermelt pityókának mindössze 1 százalékát állítják elő. Uniós szinten az átlagos burgonyafarm 0,8 hektáros, azonban a tagországok között hatalmas eltérések vannak: míg idehaza egy termelő átlagosan 0,2 hektárt művel meg, addig Hollandiában 17, Dániában pedig 20,6 hektárt.    







EZT OLVASTA MÁR?

X