A költségvetést megszavazta, a bizalmatlansági indítványról nem szavaz az RMDSZ


-A A+

Az RMDSZ parlamenti frakciói keddi együttes ülésükön úgy döntöttek, hogy megszavazzák a költésgvetési törvényt, a bizalmatlansági indítvány szerdai ülésén pedig részt vesznek, de nem szavaznak – tudtuk meg Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőtől. A döntést arra alapozták, hogy eleget tesz az erdélyi magyarok elvárásainak a 2017-es büdzsé tervezete. 

Cseke Attila elmondta, a frakciók elfogadták Kelemen Hunor szövetségi elnöknek azt a javaslatát, hogy vegyenek részt az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján, ám ne szavazzanak. „A kormány nagyot tévedett a Btk. módosításakor. Másfelől azonban semmiféle alternatíva nem körvonalazódik arra az esetre, ha a Grindeanu-kabinet megbukna. Ennek amúgy is kicsi az esélye” – magyarázta az RMDSZ szenátora.

Cseke Attila elmondta, a költségvetést viszont megszavazzák, mert az RMDSZ javaslatára több, az erdélyi magyarság számára fontos projekt finanszírozását teszi majd lehetővé. A politikus szerint ezt a kormánypártokkal egyeztetve sikerült elérni. „Tulajdonképpen a költségvetésről tartott egyeztetés volt az első és mindeddig egyetlen konzultáció a koalíció vezetőivel az együttműködési megállapodásunk alapján. Ez eredményes volt, ezért a büdzsé tervezetét megszavazzuk” – mondta a frakcióvezető.

Megtudtuk azt is, hogy az együttes frakcióülésen nem került terítékre az kormánypártokkal kötött parlamenti megállapodás esetleges felbontása. "Ez a megállapodás csak most, a költségvetési törvényről zajló egyeztetéseken kapott tartalmat, és ezt a próbát kiállta. Más ügyekben eddig nem konzultáltak velünk a koalíció vezetői, és nyilván a büntetőjog módosításáról sem" – magyarázta a szenátor.

Az RMDSZ is támogatta a minimálbéremelést

A két frakció együttes ülése után az RMDSZ közleményt adott ki, amelyben felsorolják, hogy miért tesz eleget az erdélyi magyarok elvárásainak a 2017-es állami költségvetés tervezete.  Emlékeztetnek arra, hogy kétszáz lejjel nő a minimálbér, javaslatunkra pedig közel 1 millió lejjel kapnak többet a tavalyi büdzsében szereplő értékhez képest a magyarlakta megyék úthálózatainak javítására, 903 millió lejt irányoznak elő az erdélyi autópálya megépítésére, illetve 18 millió lejt kapnak összesen a nagyváradi és a marosvásárhelyi repterek korszerűsítésre.

Továbbá az RMDSZ módosítási javaslata szerint a kisebbségi szakmai továbbképző központ létrehozására 2 millió lejt irányoz elő a tervezet az államkasszából, valamint megoldódik a magyar történelmi egyházak személyzeti gondjainak egy része. A közlemény emlékeztet: az elmúlt hetekben az RMDSZ szakpolitikusai számos, az erdélyi magyar közösség erősítését célzó módosító javaslatot terjesztettek be, amelyek nagy része bekerült a parlamenti bizottsági viták során, illetve a parlament együttes plénuma alatt az idei állami költségvetés-tervezetbe. 

Közel egymilliárd lej autópályára

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető az együttes ülést követően kifejtette: a költségvetés-tervezetben 903 millió lejt különített el az állam az észak-erdélyi autópálya építési munkálataira. Felidézte: az RMDSZ azt kérte a bizottsági munkálatok alatt, hogy gyorsítsák fel a munkafolyamatokat a kivitelezés alatt álló szakaszok esetében: Aranyosgyéres és Marosvásárhely között, illetve hogy a sztráda Bors-Berettyószéplak közötti szakaszára, amelynek munkálatait tavaly leállították, mihamarabb írjanak ki újabb versenytárgyalást.

„A Gyalu-Magyarnádas szakasz befejezésének támogatását is kértük, illetve az ehhez szükséges Szamos fölötti híd versenytárgyalásra való kiírását és annak megépítését” – idézte a politikust a közlemény. Korodi hozzátette: a dél-erdélyi autópálya Lugost Dévával összekötő szakaszára 805 millió lejt különít el a költségvetés tervezete, a Tordát Szászsebessel összekötő sztrádára 950 millió lejt.

Korodi Attila rámutatott arra is, hogy az erdélyi megyék jelentős összegekben részesülnek az idei államkasszából infrastrukturális befektetések kivitelezésesre. Szavai szerint  kormánykoalícióval kötött együttműködési megállapodás keretet biztosított arra, hogy több erdélyi infrastrukturális projekt megvalósulhasson. E szerint valamennyi magyarlakta megyében átlagban 1 millió lejjel emelkednek a megyei önkormányzatoknak visszaosztott, megyei és községi utak javítására szánt összegek, ugyanakkor a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, maroshévízi, székelyudvarhelyi vasútállomások felújítására a Román Vasúttársaság fog pénzalapokat biztosítani saját költségvetéséből.

Pénzkeretet biztosít a költségvetés az erdélyi repterek korszerűsítésére is. Eszerint a nagyváradi repülőtér termináljának bővítését 8 millió lejjel, a marosvásárhelyi légikikötő kifutópályájának javítását 10 millió lejjel támogatja az állam− hangsúlyozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. 

„A jogszabály-tervezet többek között lehetőséget teremt arra, hogy megoldjuk a történelmi magyar egyházak személyzeti gondjainak egy részét. Egy másik fontos javaslatunk, 2 millió lejt irányoz elő az államkasszából egy kisebbségi szakmai továbbképző központ létrehozására a pedagógusok számára, amelynek működését a tanügyi törvény is előírja” – idézte az RMDSZ közleménye Cseke Attila szenátort. A politikus közlése szerint a magyar egyházak kérésére, az RMDSZ-nek sikerült bevinnie a költségvetésbe azt, hogy a magyarok által is lakott megyékben 5 százalékkal emelik meg a nem klerikális személyzet (pl. kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ezt azt jelenti, Hargita megyében összesen 16, Kovászna megyében 10, Maros megyében 36, Szatmár megyében 22, Szilágy megyében 26, Bihar megyében 43, Arad megyében 21 személlyel nő a nem klerikális alkalmazottak száma.

Erdélyi városok körgyűrűire is jut pénz

Erdei-Dolóczki István, a képviselőház pénzügyi szakbizottságának tagja elmondta, az állam az RMDSZ javaslatára 2017-ben több erdélyi város körgyűrűjének építéséhez járulna hozzá, így: a szatmárnémeti kerülőút megépítésére 137 millió lejt, a marosvásárhelyi körgyűrű építésére 106 millió lejt, a brassói körgyűrű munkálatainak befejezésére 51,7 millió lejt, a Bihar megyei vaskossziklási körgyűrű munkálatainak folytatására 48,9 millió lejt, a nagykárolyi kerülőút kivitelezésére 24 millió lejt, az élesdi terelőút munkálatainak elkezdésére 16 millió lejt, valamint a székelyhidi körgyűrű kivitelezésére 4 millió lejt irányoz elő.

A tervezet szerint idén állami forrásokat utalnak olyan, nagy forgalmat lebonyolító országos jelzésű utakra, mint a Dévát Nagyváraddal összekötő út, a Nagyszeben-Medgyes-Segesvár út vagy a Marosvásárhely és Szászrégen közötti útszakasz. Nem kerültek bele az idei költségvetési törvénybe, de a szállítási minisztérium saját költségvetéséből finanszírozza az Arad kerülőútján található felüljáró híd megépítését (5 millió lej), a Sepsibükszád és Kézdivásárhely közötti országos jelzésű út munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányát (200 ezer lej). Szintén a szaktárca büdzséjéből finanszíroznák a Marosvásárhely-Gyergyóditró és Gyergyóditró-Târgu-Neamț autópálya-szakaszok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítését.

Túros Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, a kulturális bizottság tagja kifejtette, hogy a bizottsági munkálatok alatt a szövetség javaslatára egy olyan finanszírozási modellt rendeltek a közszolgálati tévé és rádió támogatásához, amely jelentősen könnyít a magyar szerkesztőségek működésén is.

A költségvetési vita során az RMDSZ parlamenti képviselői kérvényezték, hogy vezessék vissza az adótörvénykönyv 2015 végéig érvényben lévő rendelkezéseit, amelyek adómentességet biztosítottak az egyházi ingatlanok melléképületei és a műemléképületek számára. A kormányzó pártok ígéretet tettek arra, hogy az adótörvény első módosítása alkalmával figyelembe veszik a szövetség ez irányú kérését – olvasható a közleményben.








EZT OLVASTA MÁR?

X