A politika „szlogenizálódik”, érvek helyett címkézés, gyűlölet uralja a közbeszédet – fogalmazott Kelemen Hunor a Zeteváralján szervezett Edzőtáborban.

A MIÉRT és RMDSZ ifjúsági táborában a szövetségi elnök kijelentette: „a világ legtermészeteseb dolga a bizalmatlanági indítvány”, ezért ehhez a lehetőséghez a legnagyobb felelősséggel kell viszonyulni. A liberálisok május közepe után keresték meg őt ezzel, egy hatszemközti, 12-13 perces találkozó erejéig. Kelemen elmondta nekik, hogy jobb kormányt el tud képzelni a jelenleginél, de néhány kérdése van a bizalmatlansági indítvány utáni időszakról. Nem tisztségeket szeretne vagy kormányon lenni, de a kormányprogramot, a miniszterelnök, miniszterek nevét, a többség összeállítását szeretné tudni és a többség-kisebbség viszonya is tisztázandó majd – emlékezett vissza az RMDSZ elnöke.

Ludovic Orban arról biztosította őt, hogy még visszatérnek a kérdésre – rá egy hónapra egy találkozó meg is ismétlődött. Az eltelt időszakban azonban olyan jelzések érkeztek a liberális párttól, hogy az RMDSZ-en múlik a PSD „szétszakítása”, mert bátorságra kapnak a képviselőik. „Ez annyira meredek, hogy rá lehet támaszkodni” -értékelte a felvetést Kelemen, aki szerint ilyen felvetés után nem lehet értelmes párbeszédet folytatni.

Az RMDSZ-ben számoltak és felmérték, hogy a szavazataikkal együtt sem tudnák megszavazni az indítványt, Kelemen szerint a PNL részéről sem hitték, hogy váltható a kormány. „Szerintem ők azok, akik ebből profitáltak az ellenzéki pártok közül” – tette hozzá Kelemen. „Az egy általános hazugság, amelyet mindenhol terjesztenek, hogy mi tartjuk ezt a kormányt életben” – mondta, kiemelve: miután nem a társadalom lényeges kérdéseiről volt szó a bizalmatlansági indítvány esetében, úgy döntöttek, hogy nem vesznek jelen a szavazáson.

A szállítási miniszter elleni bizalmatlansági indítványt mindenki megszavazta az RMDSZ-szel, a többség így sem lett meg. Ha korrektek lennének az ellenzéki politikusok, akkor elmondanák, hogy ez egyszerű indítvány sem ment át az RMDSZ-szel közösen szavazva, tehát nem rajtuk múlt a kormány megbuktatása – mondta az elnök. „Nincs azzal semmi bajom, hogyha valaki nem ért egyet velünk, de gyűlöletet kelteni, megbélyegezni nagy kockázata a mostani helyzetnek” – fogalmazott.

Hiányzanak az elvek, a politika „szlogenizálódik”, miközben egy autópályában nem tudnak kiegyezni, emiatt nő az elégedetlenség, és nem tudni, mikor kerül hatalomra egy „karizmatikus vezér” – egy ilyen figura előbb-utóbb győzne, a kérdés az, hogy mit fog majd tenni. Az RMDSZ-nek a jövőben a versenyképességről kell gondolkodnia, olyan ajánlatot téve a románoknak is, ami elfogadható számukra – mondta.

Módosítani kell a büntetőtörvénykönyvet

A büntetőtörvénykönyről úgy fogalmazott: a hatalommal való visszaélés cikkelyéről szól a vita, amelyet 2016-ban alkotmányellenesnek minősítettek. Ezt a döntést figyelembe véve kell úgy megfogalmazni a cikkelyt, hogy a károkozásra koncentráljon, de itt nem támogatnak semmilyen kárértéket – az USR-nek van ezer lejre javaslata, az egyik bírói szakmai szervezet egy év átlagjövedelmet tartana mércének, más kétszázezer lejt, megint más ennyi eurót javasol. Kelemen szerint ezt a határt a bíró kellene hogy megszabja.

A büntet törvénykönyvet már rég kellett volna módosítani: utoljára a Cioloș-kabinet változtatott rajta sürgősségi kormányrendelettel. Mindenképpen hozzá kell nyúlni, de nem szabad azt a látszatot fenntartani, hogy személyre szabott módosításról van szó – vélte Kelemen Hunor.

„Bizonyos döntéseket meg kell hozni”

Az ellenzékhez és kormányhoz való viszonyról beszélve a szövetségi elnök emlékeztetett: az RMDSZ szabadon mozog, szavaztak a kormány javaslatai ellen és mellett is, a kormány is szavazott a magyar közösségnek kedvező törvényekre. Eközben az ellenzék szétfejlődik, egymással harcolnak, ezért kérdés, hogy ki mellé állhat az ember. Éppen ezért kell értelmes vitákat lefolytatni.

Az RMDSZ-szel szemben kételkedőkről Kelemen Hunor azt mondta: fel kell vállalni, hogy megérveljük azt, hogy mit miért teszünk. Azt tudja ajánlani maguknak és a következő nemzedéknek is, hogy próbálják végiggondolni egy-egy helyzet összes változatát és kimenetelét, és ne engedjék magukat manipulálni. Ha pedig valamiben hisznek, akkor álljanak ki amellett – javasolta. „Bizonyos döntéseket meg kell hozni és azokat meg kell magyarázni” – tette hozzá.

A melegházasságról: ez lelkiismereti kérdés

Arra a kérésre, hogy az RMDSZ milyen álláspontot támogat a család fogalmának vitájáról, Kelemen úgy válaszolt: volt erről vitájuk a frakcióban, azonban nem tudták megválaszolni, hogy kell-e ezért alkotmányt módosítani, hiszen az is család, ahol hiányzik egy apa vagy anya. A melegházasság kérdéséről azt mondta, a frakció lelkiismeretére kell bízni a döntést.

Az erős EU érdekünk

Kelemen szerint változnia kell a brüsszeli bürokráciának ahhoz, hogy közelebb legyen az emberekhez. Az az arrogancia és kioktatás, ami a sajátjuk, nem teszi őket szimpatikussá. Érvelni lehet az EU mellett, de bizonyos kérdésekben elutasító vagy kioktató, ezért az a kérdés, hogy mit tud és mit akar adni ma az Európai Unió az állampolgároknak. Az erdélyi magyarságnak is érdeke az erős EU, mert az az állampolgárok előnyét is szolgálja egy globális versenyben erős országokkal szemben, de ehhez őszintén szembe kell nézni a problémákkal.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor erős nemzetállamokat támogat, ez pedig a romániai magyarságnak rossz volna, Kelemen elmondta: tisztázni kell, hogy kulturális vagy politikai nemzetre gondolunk ilyenkor. Ha a nemzetállamról mint a szuverenitás bizonyos elemeit visszavevő államról beszélünk, akkor össze lehet békíteni az érdekeket. Az etnikai értelemben kizárólagos nemzetállamot nem tudja támogatni – mondta Kelemen.

Kelemen beszélt arról is, az EU-csúcstalálkozón a migrációról szóló döntések körvonalazzák, hogy mire számíthatunk a jövőben. Románia ugyanakkor nem olyan állam, ahová jönnének bevándorlók, az RMDSZ-nek egyébként sem erre kell kihegyeznie a kampányát az EP-választásokon hanem az európai őshonos kisebbségek védelmére.