Félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtt.
Bár akaratunk ellenére megváltoztak a szokásaink, a mindennapjaink, egyvalami nem változott meg, az összetartozás, a megemlékezés.
Megemlékezést ezúttal nem szervezhettek.
Az 1956-ot követő egyik legnagyobb romániai koncepciós per a néhai pap nevéhez kötődik.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján.
Pénteken, délután 5 órakor a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán a Szabadság Napjára készített videóval emlékeznek az ötvenhatosokra.
Erdélyi turnén emlékezik a budapesti Bágyi Balázs New Quartet arra a jazztörténeti kuriózumra, amikor 1956-ban tiltott magyar jazzt sugárzott az Amerika Hangja.
Ez alkalommal sokkal nagyobb és összetettebb szervezési folyamat előzte meg az előadást, hiszen minden szempontból magasabb szintre emelték ezt az alkalmat.
A koncertműsor az úgynevezett revolutionary jazzt idézi, amelyet az amerikai rádiósok játszottak be a magyar forradalom idején az ottani rádiókban.
Egyházi személyiségeket és 1956 csíki hőseit tüntették ki.
A Parlament főlépcsője feletti erkélyek egyikén egy lyukas magyar zászló, a másikon egy fekete gyászzászló lengett.
Antal Árpád szerint a politikai rendszer változott, de a nacionalizmus tovább él és virul.
1956-ban a budapesti jajkiáltás nem jutott el a nyugati fülekig, de eljutott Újvidékre, Temesvárra, Aradra és Kolozsvárra.
Emberi példát kell mutatnunk a mai kor fiataljainak.
Szabadságról, bátorságról és a hallgatás súlyáról is elmélkedtek az 1956-os forradalomról megemlékező politikusok és értelmiségiek szerda délután, Kolozsváron.
A magyarországi forradalom híre Erdélyben is reményt ébresztett: hátha itt is meg lehet dönteni a kommunista diktatúrát.
Több mint nyolcszáz személyt tartóztattak le és ítéltek el a Magyar Autonóm Tartományban az 1956-os forradalommal való rokonszenvezés miatt.
Október 23-án az ’56-os szabadságharc hőseire emlékeznek fiatal slammerek azzal a Forradami Rádiós Spoken Word műsorral, amely este héttől Erdély-szerte szól majd a rádiókból.
A prágai Konyev-szobrot legutóbb mintegy tíz napja öntötte le vörös festékkel egy ismeretlen elkövető, s azt írta rá, hogy „vérengző”, „sosem felejtünk”, illetve az 1956, 1961 és az 1968-as évszámokat a korabeli magyarországi, berlini és csehszlovákiai eseményekre célozva.
A keddi, kolozsvári könyvbemutatón a szerkesztők mellett történész és „erdélyi srác” is felszólalt.