Emberi példát kell mutatnunk a mai kor fiataljainak, soha nem feladni az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméit, a szabadság és igazság tiszteletéért mindig harcolva kell helyt állnunk a mai kor kihívásaival szemben. Ezek voltak a csíkszeredai ’56-os megemlékezések szónoki beszédeinek központi gondolatai.

Koncepciós perek 1956-ban és napjainkban

A Kalász lakónegyedben felállított 1956-os kopjafánál kezdődtek szerdán a csíkszeredai ünnepi megemlékezések. Jelen voltak az erdélyi magyar politikai szervezetek,a város iskoláinak képviselői, diákjai és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének tagjai. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere sajnálatos történelmi párhuzamról beszélt ünnepi felszólalásában.

Az 1956-os eseményeket követő magyarországi és romániai megtorlásokat vetette össze korunk koncepciós pereivel, melynek kiszolgáltatottjai a magyar vezetők, áldozatai az oktatási intézmények és csorbát szenvednek alapvető kisebbségi jogok. Az ünnepség záróakkordjaiként Darvas-Kozma József római katolikus plébános és Solymosi Alpár unitárius lelkész mondtak áldás és vezették a közös imádságot, melyet a kopjafa megkoszorúzása követett.

Példát mutatni a fiataloknak

A kora este a Gloria Victis emlékműnél megtartott megemlékezés Kelemen Csongor szavalatával kezdődött. Az elhangzott mű, Márai Sándor Mennyből az angyal című verse ihlette egyébként a rendezvény helyszínén álló szobrot. A vers elhangzását követően Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait az összegyűlt megemlékezőkkel. Beszédében a városvezető köszönetet mondott a 63 évvel ezelőtt kirobbant események hőseinek, akik megmutatták, hogy „lehet és kell cselekedni”.

A jelen lévő  diákokhoz, fiatalokhoz szólva Ráduly Róbert kiemelte, hiába mondaná szóval, mit is kell tennie az ifjúságnak, sokkal fontosabb tettekkel, cselekedetekkel jó példát mutatni a jövő nemzedékének. „Ne azt csináljátok, amit mondanak nektek, hanem azt, amit láttok, amit láttatok” – szólította fel a fiatalokat a városvezető. Ráduly Róbert Kálmán kitért arra is, hogy „az elmúlt 100 évben Romániában nem volt és ma sincs igazság, senkit ne tévesszen meg egy-egy kedvező, nem végleges kedvező ítélet”. Végezetül arra kérte a fiatalokat, hogy legyenek ők azok, akik kiharcolják az igazságot az országban.

1956 a visszanyert emberi méltóság pillanata

Farkas Balázs, Csíkszereda Magyarországi Főkonzulátusának első beosztott konzulja is az igazságot helyezte ünnepi szavai középpontjába. A diplomata Szent Ágoston szavait idézte: „Ha nem becsülik meg az igazságot, minden kétségessé lesz”. Farkas Balázs úgy fogalmazott, hogy 1956 októberére éppen az igazság tisztelete jutott mélypontra, kirobbantva a forradalmi eseményeket. „1956 a visszanyert emberi méltóság nagy pillanata, az igazsághoz való visszatérés nagy pillanata” – mondta a konzul.

Az est zárásaként Darvas-Kozma József esperes és Szatmári Szilárd református lelkész osztották meg gondolataikat. A közös imádságot követően az emlékmű megkoszorúzása zárta a megemlékezést.

Forradalmi jazz

Igazi zenei csemegével zárultak az idei csíkszeredai megemlékezések: a magyarországi Bágyi Balázs New Quartet esti koncertjének ünnepi repertoárját magyar szerzők által jegyzett olyan dzsesszdarabokból állította össze, amelyeket amerikai rádiók sugároztak 1956-ban a forradalom idején, szolidaritásukat kifejezve ezáltal a felkelőkkel.