A közelmúlt magyarellenes megnyilvánulásai nem erre engednek következtetni.
„Egy hetet kaptok arra, hogy elhagyjátok az ukrán földet...”
Az EBESZ megfigyelőket küld a helyszínre.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy jogszabályba ütköző volt-e az, amikor a kárpátaljai Szürte településen a helyi képviselők beiktatásukkor elénekelték a magyar himnuszt – adta hírül kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Mélységesen felháborítja a kárpátaljai magyar közösség elleni újabb támadás – reagált Kelemen Hunor szövetségi elnök arra, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn több kárpátaljai magyar intézménynél és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán házkutatást tartott.
Bűncselekmény tekintik a KMKSZ melletti kampányolást.
Kuleba egyúttal leszögezte: a közigazgatási reform belügy, Ukrajnát nem fogják más országok „tanítani” arra, hogyan szervezze meg területének közigazgatását.
Idén szeptembertől az ötödik osztálytól a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.
A több mint 15 civil szervezetet tömörítő Ukrajnai Románok Nemzeti Tanácsa arra kéri Bukarestet, hogy kövesse a magyar példát, és határozottabban lépjen fel a 400 ezer román érdekében.
Ez lenne Kijev és Budapest közeledésének első állomása?
A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg, amely előírja, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól a tartárgyak többségét ukrán nyelven kell oktatni.
Nem tekintik őshonos nemzetiségnek a kárpátaljai magyarokat.
Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevben tárgyalt az ukrán kormány több vezető tisztségviselőjével.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának szerdai ülésén tekintették át a határon túli magyar közösségek helyzetét.
A tervek szerint december 17-én avatják fel a Budapest téren.
A kárpátaljai magyarság előtt álló kihívásokról tanácskoztak a KMKSZ alapszervezeti elnökei Makkosjánosiban.
A magyar nemzeti közösségek helyzete a Kárpát-medencében általánosságban véve jobb, mint öt éve volt, de még sok megoldásra váró kérdés van.
Magyarország a kárpátaljai magyarok miatt vétózott.
A kitüntetés indoklása szerint mindvégig kiállt a nemzetiségek közötti béke megőrzése, a kisebbségi jogok biztosításának szükségessége és a Kárpátalján hagyományos többkultúrájú és többnyelvű közeg fenntartása mellett.
A magyar jelöltek esélyeit rontotta, hogy a hatóságok rendőri intézkedésekkel igyekeztek megfélemlíteni a magyar választókat.