Klaus Iohannis szerdán kihirdette a június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt.
Megtalálta-e a magyar irodalom azt a nyelvet, amelyen a trianoni békeszerződés okozta trauma elbeszélhető, tehát feloldható? Hogyan próbálkoztak ezzel az írók az eseménye után közvetlenül, illetve száz évvel később?
A nemzetpolitikai államtitkár szerint ez a lépés felesleges ellentéteket szít az ország területén élő nemzetiségek között.
A parlament általi újbóli elfogadása után az elnök már nem tagadhatta meg a jogszabály hatályba lépését.
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint a történelmi sebek begyógyításán, a kulturális különbözőségek elfogadásán és az egymás közötti hidak építésén kellene dolgozni ahelyett, hogy újabb sebeket okozunk.
A PSD-s szenátor a jogszabály kihirdetését követeli az elnöktől.
Csak az RMDSZ szavazott a jogszabály újratágyalása mellett.
Három alkotmánybíró – köztük Varga Attila – különvéleményt fogalmazott meg a törvényt alkotmányosnak ítélő határozat kapcsán.
RMDSZ-es szenátor: Trianon sosem lesz a romániai magyarok ünnepe!
Több erdélyi szerző szerepel a felkért nők között.
Ha ugyanabban a formában fogadják el, Iohannis a törvény kihirdetésére kényszerül, mert korábban már megtámadta azt az alkotmánybíróságon, és csak egyszer küldhet vissza megfontolásra egy jogszabályt.
Az elnök kéri a törvényalkotási folyamat újrakezdését.
Ünnepelhetik a békediktátumot.
A román sajtó időről időre Románia valaha volt legnagyobb diplomatájává "avatja" Ferdinánd egykori román király feleségét.
A vád szerint bebizonyította, hogy „nem minden román" elnöke.
A békeszerződés aláírásának centenáriuma egy után nappal kéri a normakontrollt az elnök.
Bukarestben mikor fog ilyen elhangzani?
Közel félórás táncvideó készült a nemzeti összetartozás napjára.
A kolozsvári Fotofilm cégnél dolgozó Szabó Dénes hagyatéka is elérhetővé válik.
Ökumenikus imadélutánt tartottak minorita rendház udvarán.