A technika, a közösségi média fejlődésével nemcsak a lehetőségek, hanem a veszélyek is gyarapodhatnak. A generációk közötti különbségek okozhatnak nézeteltéréseket, ha például a szülők nem is tudják mit csinál a gyerekük az "interneten", kivel kerül kapcsolatba, illetve ezáltal milyen veszélyeknek van kitéve. A csíkszeredai Egyedülálló Szülők Klubja előadást szervezett, ahol Balázs Brigitta, kommunikációs szakember igyekezett felvilágosítani a szülőket.

Egyre inkább érinti a társadalmat a beszippantó online világ, amiről az idősebb generációk keveset tudnak. A budapesti Egyszülős Központ támogatásával megszervezett előadás első része a közösségi média által nyújtotta lehetőségek, alkalmazások bemutatása volt. „Ide tartozik a Facebook, az Instagram, a Snapchat, de akár a Youtube is. Számos applikáció van, ezeknek előnyei és hátrányai is vannak, de volt például olyan trend, amelyet én sem ismertem” – monda Balázs Brigitta.

A Facebook talán a legismertebb és a legnépszerűbb közösségi platform, de kevesen tudják, hogy milyen veszélyes lehet, főként a gyerekekre nézve, ha a szülők nem szentelnek elég figyelmet a kommunikációra otthon, az ellenőrzésre. „Vigyázni kell, hogy mi magunk és gyerekünk milyen adatokat adunk meg a profilon, s főként arra, hogy milyen képeket, anyagokat teszünk közzé. Bármilyen információ, akár egy megosztott dolog is árulkodó jel lehet, vagy lehetőség arra, hogy kihasználják a fiatalokat” – folytatta a fiatal szakember.

Fokozottan felhívta a figyelmet arra, hogy tudatában kell lenni annak is, amit „kiteszünk a Facebookra” azt az egész világ láthatja, felhasználhatja. A téma igencsak megosztó, a szakemberek viszont egyetértenek abban, hogy valahogyan beszélgetni kell erről a gyerekekkel, kamaszokkal. Türelmesen el kell mondani nekik, hogy milyen kockázatokkal járhat a közösségi média használata. 

Az Instagram képes, videós alkalmazás, ahol „követhetnek” minket és mi is követhetünk embereket. „Ha belegondolunk a követni szó nem igazán pozitív töltetű. Az online térben is van jelentése, hiszen attól, hogy én teszek közzé valamit és az jogilag az enyém, attól mások is használhatják, birtokolhatják az engedélyem nélkül is” – magyarázta Balázs Brigitta. Ilyen a Snapchat nevű alkalmazás, de akár a WhatsApp és a mostanság nagyon elterjed TikTok nevű zenés applikáció is.

„Főképp a középiskolákban, ahol dolgozom igyekszem megértetni a gyerekekkel, hogy az interneten látott kép, az nem a valóság. Amit ott látnak az az élet egy részének kiretusált változata. Statisztikák is bebizonyították már, hogy minél gyakoribb a közösségi média használata, annál nagyobb az elégedetlenség önmagunkkal szemben”– mesélte a szakértő, aki interaktívan mutatta be a szülőknek a különböző alkalmazásokat, internetes trendeket.

Beszélgetni elsősorban a valóságban kell

A szakember szerint az élet szerves részévé kell tenni az internetről való beszélgetést a családban, már a kezdetektől. Jó, ha lefektetünk néhány szabályt, ha tudatjuk a gyerekkel, hogy érdeklődünk iránta és szívesen meghallgatjuk őt: „Az online világban sem a felhasználókban, sem pedig az alkalmazásokban nem szabad megbízni. Elhitetik velünk, hogy a törlés gombra klikkelve bármit eltűntethetünk, holott ezek a dolgok a digitális lábnyom részeivé válnak, tehát mindennek nyoma marad, amit teszünk.”

De nemcsak a tevékenységek lehetnek veszélyesek, alapjában véve már az is kockázatos, ha kapcsolódunk az internetre és megosztjuk a helyzetünket. Nem is beszélve a világhálón hódító akár furcsának is mondható trendekről, kihívásokról, amelyek akár elvárást is generálhatnak a gyerekekben. „Nem ritkák azok a közösségek, ahol kiközösítenek egy gyereket azért, ha nincs okostelefonja, vagy ha nem csinálja azt, amit a többiek. Mindegy, hogy fizikai vagy virtuális térről beszélünk” – ecsetelte Balázs Brigitta. A mostanság felbukkanó MUKBANG nevű trendről is kevés szülő hallott, aminek gyökere, hogy a családokban lassan kimarad a közös étkezés, az ekkor eltöltött közös idő. A mukbang egyfajta pótlása ennek, csak épp virtuális térben, a képernyő előtt ülve.

Hogyan óvjuk meg a gyerekeket? 

Nem egyszerű óvni a fiatal generációt ebben a gyorsan fejlődő világban, viszont kis utánajárással, figyelemmel a biztonság növelhető. „Tapasztalatom szerint háromféle szülő van, az engedékeny, a mentoráló és a tiltó. A mentoráló szülő az, aki meghallgatja a gyerekét, szabályokat állít fel, de nem dugja homokba a fejét és nem enged meg mindent. Megbeszél, meghallgat, megért és ami a legfontosabb támogat, ha szükséges” – mondta a szakértő.

Az iskolán belüli bántalmazásnak most már online változata van. Az EU Kids online kimutatás szerint a tavalyi évben a romániai fiatalok ¼-ét bántalmazták már online. „A hallgatás oka gyakran az, hogy a gyerekek félnek az eltiltástól, pedig az egyetlen megoldás, ha felnőtt vagy szülő avatkozik a dologba. Nagy százalékuk kapott már szexuális jellegű üzenetet, belekeverednek kommentháborúkba, rágalmazásokba, zaklatásba. Fennáll a személyiséglopás veszélye, a becserkészés, a kibeszélés. Jó leszögezni, hogy az is bűnös, aki ilyen jellegű tartalmat tárol, megoszt vagy letölt” – mondta Balázs Brigitta szakértő, aki hangsúlyozta, hogy bántalmazás ott van, ahol a szemlélők megengedik azt.

A megoldás elsősorban az elfogadás, nem szabad tabuként kezelni ezeket a helyzeteket. A szülőknek támogatni kell a fiatalokat, hiszen ritkábban, de előfordult már öngyilkossági kísérlet is. Hangot kell adni a tiltakozásnak, fel kell lépni a jelenség ellen és megvédeni az áldozatokat, akik gyakran észre sem veszik, hogy mibe keveredtek. „Ebben a témában való tájékozódás sokat segíthet, sok-sok hasznos információ áll rendelkezésre, pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak egyaránt. Nyilván a helyzet hordozza, hogy miről kell éppen elbeszélgetni, mindenki más, mindenki másképpen reagál” – magyarázta a szakember, aki felhívta a figyelmet a safeinternet.hu és a Google Family alkalmazásra, amellyel ellenőrizhető a gyerek internethasználata.

„A legalapvetőbb tanácsom a kommunikáció, a szabályok lefektetése, a bizalom és legfőképp a példamutatás” – fejezte be gondolatait Balázs Brigitta.