A páréves az ajtóban bömböl, anyja úgy adja át a védőfelszerelésbe öltözött óvónőnek, mint egy csomagot; a kisiskolás órákon át maszkot visel, majd az udvaron kötelet fog, hogy a kellő távolságot betarthassa; a nagyobbak szintén maszkban töltik az iskolai nap 8 óráját, utána még online oktatásba is bekapcsolódnak – záporoztak a szülői felháborodások a Magyar Szülők Szövetségének Facebook-posztja alatt. Csíky Csengelét, a szövetség elnökét arra kértük, összegezze a panaszokat: kiderült, leginkább a maszkviselés, a távolságtartás és a hibrid oktatás kuszasága borítja ki a szülőket, így nem csoda, hogy sokan „megpróbálják felvenni a harcot” a fejetlenséggel.

A Magyar Szülők Szövetsége egy nappal iskolakezdés után Facebook-bejegyzésében arra kérte a szülőket, hogy írják le, melyek azok a járványügyi intézkedések, amelyekkel nem értenek egyet. Egy hét alatt több száz hozzászólás és megosztás sorjázott a bejegyzés alatt: legtöbben csalódottan számoltak be a „logikátlanságról”, „fejetlenségről”, „gyermekkínzásról”, „embert próbáló helyzetekről”, „alternatív oktatást megsemmisítő rendelkezésekről”.

Volt, aki a szabályok abszurditását kifogásolta: „maszkviselés kötelező, de enni lehet. A távolságtartás kötelező, de az iskola kapujában és a buszokon tolongnak a gyerekek. A szünet hiánya egyenlő a mozgás hiányával.” Akadtak, akik arra világítottak rá, hogy rengeteg kérdés tisztázatlanul maradt: „… ha egy tanár otthonról tart órát, akkor az iskolában addig ki felügyeli a tanulókat? Mi történik, amikor már az n-edik tanulót kell vinni az elkülönítőbe, mert tettetik magukat? Mi történik, ha egy gyerek piros zónából zöld zónába ingázik? Hogyan küldik haza a tejet és a kiflit, ha online oktatás lesz?”

Emellett olyan szülők is jelentkeztek, akik tüzetesen átvizsgálták pszichológiai és járványtani szempontból is az iskolai, óvodai intézkedéseket: „Pszichológiai szempontból teljesen romboló, sokkoló, szorongást keltő helyzet, amit az óvodásokkal leművelnek. Járványtani szempontból, ha a gyermekem ott van, az én vírusaim és baktériumaim is ott vannak, teljesen értelmetlen, hogy nem lehet bemenni az épületbe. Értelmetlen tiltások, távolságtartás, miközben a játszóterek, parkok tömve vannak nem az egy csoportba járó, hanem egymás számára idegen gyermekekkel. A javaslatok (pl. ne énekeljenek, ne legyenek körjátékok, az óvónő ne vegye ölbe a gyermekeket stb.) teljesen nélkülözik a pszichés sajátosságok figyelembevételét és nincsenek tekintettel a gyermekek fejlődési szintjeire, pszichológiai szükségleteire, életkori sajátosságaira.”

Felgöngyölítik a panaszokat, hogy változást érhessenek el

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke a Maszolnak elmondta: a szülők panaszai javarészt három védekezési előíráshoz kapcsolódnak: elsősorban mindannyian kifogásolták a maszkviselést, ami naponta több órán át rossz hatással lehet a gyermekekre. Abban már kevésbé tudtak megegyezni, hogy hol és milyen körülmények között szükséges mégis viselni a maszkokat: míg egyesek azt szeretnék, hogy csak az osztálytermekben hordja a gyermek, akadnak, akik inkább a szünetekre javasolnák, és az osztálytermekben nem.

Hozzátette, „a szülők szívét az is kettéhasítja”, hogy óvodás és kisiskolás apróságaiknak távolságot kell tartaniuk egymástól, a játékokat, tárgyakat nem használhatják, nem cserélgethetik egymás között. Már a kapunál, vagy az ajtónál át kell adni a csemetét a maszkos, védőfelszerelésbe öltözött óvónőnek, ami rossz hatással van a szülőre, gyermekre és pedagógusra egyaránt, hiszen olyan az egész történés, mint egy gyermekkínzás, és embert próbáló feladat főleg a beszoktatás idején a rúgkapáló, ijedt apróságot áttuszkolni az óvónő ölébe.

Arról is beszámolt, hogy – bár nem közvetlenül – de a járványügyi intézkedések hozadéka az is, hogy a keretóraszámok, amelyeknek csökkenniük kellett volna, ugyanúgy megmaradtak, mint a hagyományos oktatás idején. A rengeteg iskolában töltött órára még az online oktatás is ráépül: szaklíceumokban például előfordul, hogy a diák laborgyakorlaton vesz részt, majd egy tízperces szünetet követően elvárják tőle, hogy bekapcsolódjék az online tanításba is – ez is példázza, hogy a hibrid oktatásban a fejetlenség, a kuszaság uralkodik – magyarázta a szülői szövetség elnöke.

Úgy véli, „rengeteg kaotikus helyzettel állnak szemben”, bár csupán a szülői közösségek visszajelzései bizonyítják ezt egyelőre, ugyanis a pedagógusokat nem bírják elérni, feltehetően azért, mert annyira el vannak havazva, hogy még gondolkodni, véleményt nyilvánítani sincs idejük. Ugyanakkor a tiltakozások is csak a poszt alatt tűnnek ennyire határozottnak, ugyanis a nagy kerek egészet nézve, országos viszonylatban fele-fele arányú a tiltakozó és támogató szülői közösségek megléte: megközelítőleg annyian támogatják a maszkot, ahányan ellenzik azt. Pedig a maszkviselést csupán javasolta a WHO, Románia mégis rendeletbe foglalta, ami ugyancsak elkeserítő – részletezte Csíky Csengele.

Kiemelte, a hetet arra áldozzák, hogy az országos szakbizottságtól olyan személyes egyeztetést, vitát csikarhassanak ki, amelyen előterjeszthetik a szülők panaszait, illetve azt a tényt, hogy számos tanintézmény – ellentétben a szabályokkal – nem osztja szét a kapott maszkokat a diákok és pedagógusok között. Meglepődötten konstatálták ugyanis, hogy vannak olyan helyek, ahol a tanfelügyelőségeken papír bizonyítja, hogy a tanintézmények átvették a kiosztásra szánt maszkokat, a szülők és diákok mégsem tudnak ezek létezéséről.

Tehát számítanak rá, hogy szembesítve a fejetlenséggel a vezetőket, változást érhetnek el: bár jómaguk is vallják, hogy szükség van a biztonsági lépésekre és a megelőzésre, azt várják el, hogy a védekezés ne embertelen körülmények között, és ne is gyermekkínzással szinte egyenlő állapotok mellett valósuljon meg – összegzett Csíky Csengele.