A parlamentben jelenleg tárgyalt költségvetésitörvény-tervezet sokkal jobb ugyan a pénzügyminisztérium által korábban közzétett változatnál, de még mindig nem biztosítja az önkormányzatokra hárított pluszkiadások fedezését – véli Kereskényi Gábor, Szatmármémeti RMDSZ-es polgármestere. Erdei-Dolóczki István képviselő szerint az elöljárónak nincs oka aggodalomra.

Kereskényi Gábor hétfőn, a Facebook-oldalán felkérte az RMDSZ képviselőit és szenátorait, hogy ne támogassanak egy olyan költségvetés-tervezetet, amely szerinte ellehetetleníti az önkormányzatok fejlődését. „A 2019-es költségvetés tervezete alapjaiban elhibázott és tovább növeli a centralizációt, a helyi önkormányzatok kiszolgáltatottságát, sok esetben pedig a városok fejlődésének szab gátat. A tervezet alapján Szatmárnémeti esetében indulásból 11,14 millió lejes mínusszal kell számoljunk!” – írta a polgármester a közösségi oldalon.

„A mínusz 11,14 millió lej csak a beteggondozói fizetések fedezését jelentő tétel. És akkor még nem beszéltem az önkormányzati alkalmazottak bérének növeléséről, az étkezési pótlék kötelezővé tételéről. Ezeknek a kiadásoknak a fedezése a szatmárnémeti városháza és az alárendelt intézmények esetében további 3 millió lej plusz költséget jelent. Ez is mínusz, hiszen valahonnan el kell venni” – magyarázta a Maszolnak a kifakadása okát Szatmárnémeti polgármestere.

Kereskényi Gábor szerint külön problémát jelent idén a városvezetésnek, hogy nem jelentkeznek a több éves szerződésekről szóló versenytárgyalásokra jelentős kivitelezők az építőiparban megnövelt minimálbér miatt. A városháza ugyanakkor köteles a cégek kérésére a már folyamatban lévő szerződéseket aktualizálni.  „Nekünk most van egy útkarbantartási szerződésünk. A kivitelező most az építőiparban megemelt kötelező minimálbér miatt évente 57 százalékkal nagyobb költséggel számol, és ezt kifizetteti az önkormányzattal. Nekünk ez idén 20 millió lejes kiadást jelent” – részletezte.

Kereskényi a romániai önkormányzatok általános problémájának nevezte a kiszámíthatóság, a tervezési lehetőség hiányát. „Ha nem is húsz évre, de legalább öt évre előre tudnunk kellene, hogy milyen beruházásokat, fejlesztéseket szeretnénk a településünkön. De így még egy évre sem tudunk tervezni. Szatmárnémetinek leghamarabb március végén lehet költségvetése az országos büdzsé késlekedése miatt. Addig semmilyen beruházást nem tudunk elkezdeni” – fogalmazott az elöljáró.

Szatmárnémeti polgármestere mindezekért nem ért egyet Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőnek azzal a Maszolnak adott nyilatkozatával, miszerint az RMDSZ-nek a koalícióval való tárgyalásai során  sikerült megoldást találnia a költségvetéssel kapcsolatos problémák 99 százalékára. „Azért a megoldatlan kérdések aránya nem 1 százalék, hanem annál jóval több” – vélekedett.

Arra a felvetésünkre, hogy az RMDSZ törvényhozói szerint a költségvetés – legalábbis papíron – fedezetet biztosít az önkormányzatokra rótt plusz kiadásokra, Kereskényi azt válaszolta: erre nem lát semmilyen garanciát. „A tervezetben valóban szerepel mindenféle kompenzálás, ilyen meg olyan lépcsőben, de a környezetemben lévő pénzügyi szakértők egyike sem tudta még nekem elmagyarázni, hogyan fognak ezek működni” – jelentette ki.

Kereskényi kérdésünkre elmondta, a költségvetéssel kapcsolatos kifogásait közölte az RMDSZ Szatmár megyei törvényhozóival is, már a facebookos kifakadása előtt. Elismerte ugyanakkor, hogy az RMDSZ-nek sikerült egy sokkal jobb költségvetés-tervezetet kialkudni a koalícióval annál a változatnál, amit a pénzügyminisztérium két héttel ezelőtt közzétett. „És nyilván az is igaz, hogy a koalíció várhatóan az RMDSZ szavazatai nélkül is el tudja fogadtatni a törvényt a parlamentben. De ettől még ez a költségvetés nincsen rendben” – szögezte le.

Erdei-Dolóczki István továbbra is optimista

Erdei-Dolóczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő, a költségvetési bizottság tagja elmondta, az elmúlt napokban többször is tárgyalt Kereskényi Gáborral, és igyekezett eloszlatni a polgármester aggodalmait. „A saját, a kollégáim és a pénzügyminisztérium számításai szerint sem lesznek komolyabb problémák nem csak Szatmárnémetiben, hanem országos szinten sem az önkormányzatoknál” – jelentette ki a politikus.

A képviselő tájékoztatása szerint a jelenleg parlamenti vita alatt lévő költségvetési törvény biztosítja az önkormányzatok számára a gyermekvédelemmel és a fogyatékkal élők gondozásával kapcsolatos plusz kiadásaik fedezését. „A költségvetés filozófiája az, hogy plusz feladatokhoz forrásokat is társít” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy korábban a személyi jövedelemadó 41,5 százaléka maradt helyben, az önkormányzatoknak, ezt az arányt most 60 százalékra emelték. Emellett a jövedelemadó 17,5 százalékát a megyei önkormányzatok kapják, de azzal a kötelezettséggel, hogy bizonyos képlet alapján visszaosztják a településeknek. Ugyanakkor a jövedelemadó további 7,5 százalékát szétosztják egyenlő arányban a megyék között, és ezt az összeget kizárólag a helyi önkormányzatok különböző kiadásaira (például uniós pályázatok önrésze) fordítják.

„Ha mindezek ellenére mégis megtörténik az, hogy valamelyik önkormányzat nem tudja fedezni a plusz kiadásait, akkor a költségvetési törvény szerint kormányzati támogatást kap az áfából” – tette hozzá a képviselő. Kérdésünkre, miszerint lát-e arra garanciát, hogy ez valóban így fog történni, a politikus kijelentette: „A puding próbája az evés. Nem tudom, hogy a politikában milyen garanciákat lehet kérni”.